RÉSZLETES KUTATÁSI TERV

Állam és nemzet: az orosz és kelet-európai hatalmi doktrínák a nemzeti-kulturális sajátosságok kontextusában a 10.-20. században (források és historiográfia)

 A nemzet (és az állam) történelmi szerepének 1989 utáni ismételt felértékelődése mellett nem mehet el szó nélkül a történettudomány. A jellegzetesen 19. századi történelmi jelenség 20. század végi, 21. század eleji reneszánsza mély történelmi elemzést igényel – amely azonban nem végezhető el csupán a 19. századi, alapvetően rankei metodológia alapján. Lehetőség szerint minél több új forrás bevonásával kell a történelmi analízist elvégezni, a roppant nagy történelmi anyag azonban szükségessé teszi historiográfiai alapkutatások folytatását is. Az első lépés mindezek mellett is a nemzet, az állam, a nemzetállam problematikájának olyan aspektusra szűkítése, amely részint meggátolja a “parttalan” kutatásokat, másrészt relevanciája okán felvillanthatja a részben az egészt. Ilyen nézőpont lehet az állam önreflexiós mechanizmusa: a hatalomnak magamagáról vallott nézetrendszere, amely, persze, nem önmagában áll, hanem abban a széles értelemben vett kulturális közegben, amelynek az egyes nemzetek legdöntőbb sajátosságaikat köszönhetik.

Jellegzetesen eszmetörténeti kérdéskörről van tehát szó, amelyet a társdiszciplínák bevonásával lehetséges a legsokoldalúbban körbe járni. Művészettörténet, irodalomtörténet, kultúrtörténet, egyháztörténet segítheti az ideológiatörténeti probléma megközelítési és tematikai bővítését. S mindezt az egyetemes történeten belül, forrásfeltáró és historiográfiai leíró módszerrel. A tervezett kutatás így egyszerre interdiszciplináris és összehasonlító jellegű, ugyanis egy nagy régió különböző kultúráin belül keletkezett elméleteket kísérel meg egymás mellé állítani, egy hosszú időszeleten – ezer éven – belül.

Mivel a kutatni kívánt történelmi probléma még ebben a formájában is monumentális, az alábbiakban ismertetjük azokat a csomópontokat, amelyeket a kutatás prioritásaiként kezelünk:

A fentiekből kiderülő módon a kutatás törzs részét az orosz hatalmi felfogások alkotják, ám feldolgozásuk jelentős részben az egykorú nyugati- és kelet-európai jelenségekkel való összehasonlítás módszerével történik. Néhány kiváltképpen fontos kelet-európai problémát azonban – mintegy kitekintésképpen – külön is megvizsgálandónak tartottunk, s ezzel néhány új, jövőbeni kutatási irányt is felvázoltunk. A tágabb kelet-európai összehasonlító vizsgálatokban mindig figyelemmel kísérjük a megfelelő magyar jelenségeket: reflektálni kívánunk az egyezésekre és eltérésekre. A kutatás nem direkt módon irányul a magyar szellem- és ideológiatörténet egyes kérdéseire, de azok a komparatív módszer egyik viszonyítási pontjául szolgálnak. Ily módon az orosz és kelet-európai hatalmi ideológiák és kulturális környezetük feltárása hozzájárul a hasonló magyar történelmi jelenségek egyetemes történeti beágyazásához, sokoldalú jellemzéséhez.

A kutatás jelentős részben az MTA-ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoportjának a 2003-2006 közötti időszakban elért eredményeire alapoz, és azokat kísérli meg továbbfejleszteni. E négy éves kutatás még nem zárult le, tehát korai lenne értékelni. Már most világos azonban, hogy jelentősen hozzá járult a magyar történeti ruszisztikai kutatások infrastrukturális feltételeinek megalapozásához és néhány releváns mű megszületéséhez, amelyek a magyar historiográfia régi adósságait törlesztették (Vö. A középkori orosz történelem forrásai (szerk.: Szili Sándor) Budapest, 2005, Pannonica; A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada (szerk.: Szvák Gyula) Budapest, 2005; “Novije napravlenyija i rezultati v ruszisztyike/New Directions and Results in Russistics”, Budapest, 2005.). Számos nemzetközi konferencia társrendezőjeként és résztvevőjeként ugyanakkor jelentékenyen segítette a magyar ruszisztikai nemzetközi tekintélyének növelését, miközben a magyarországi kutatóhelyek közötti együttműködés, párbeszéd koordinációs központja is volt.

Fenti feladatvállalásait természetesen csak az ELTE Ruszisztikai Központjának szakmai bázisán tudta megvalósítani. A Ruszisztikai Központ – először egy önkéntes tudományos társulás formájában, majd 1995-től az ELTE önálló szervezeti egységeként jött létre. Ez vált a magyar történettudomány első, csak Oroszország történetének kutatására szakosodott kutató műhelyévé. A tárgyalt évtizedben több reprezentatív művel is gazdagította a magyar ruszisztikát: megszületett egy szerzői kollektíva munkájaként az első 1945 utáni, magyar szerzők által írt Oroszország történet, összefoglaló készült a Romanovokról, fundamentális munkák a GULAG-ról, a szovjet hétköznapokról. Nagy gondot fordítottunk a sorsfordító és struktúraalkotó történelmi személyiség történelmi szerepének vizsgálatára, így fontos munkák születtek IV. Ivánról. I. Péterről és Sztálinról. Az említett munkák közül néhány megjelent Oroszországban, az Egyesült Államokban, sőt, Krausz Tamás egy könyve még Japánban is.

A fentiekből is kiderülő módon az ELTE Ruszisztikai Központja és az MTA-ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoportja mindig is törekedett a más hazai műhelyekkel való tudományos együttműködésre. A most tervezett kutatást is ilyen módon, részint a budapesti bölcsészkar Kelet-Európa Történeti Tanszékével, részint más egyetem kutatóival, valamint az általuk képviselt doktori iskolákkal való tudományos kooperációban kívánjuk megvalósítani. A Kelet-Európa Története Tanszékkel való együttműködés magától értetődő, hiszen több évtizedes szakmai, emberi kapcsolatok fűzik össze a két tanszék munkatársait. A pécsi egyetemmel való kooperáció szintén messze nem előzmények nélküli.

A Kelet-Európa és a Balkán Története és Kultúrája Kutatási Központ 2001-ben alakult meg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán Font Márta vezetésével, székhelye a BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéke.

Ugyanakkor 2000-től kezdve működik a Pécsi Akadémiai Bizottság égisze alatt a Közép-és Kelet-Európa Története Munkabizottság Sashalmi Endre irányításával (ő szintén a fent említett tanszék oktatója). A két szervezet 2001-ben közös konferenciát tartott Pécsett Hatalmi ideológiák a szláv népek körében címmel, melyen az ELTE Ruszisztikai Központjának több munkatársa is részt vett meghívott előadóként.

Az együttműködésnek tehát eddig is voltak informális keretei. A téma kutatásában ugyanakkor építeni lehet azokra az eredményekre is, amelyek a Sashalmi Endre által vezetett, 2003-2006 közt futó OTKA program (Intellektuális-történeti konstrukciók, vagy valós történeti régiók? Kelet-Európa és a Balkán 1000-1800 közt) során születtek, illetve születnek. (Erre lásd pl. Sashalmi E.: Az orosz Balkán-politika vallási gyökereinek kérdéséhez: a nyikoni reformoktól a kücsük-kainardzsi békéig (1774) in: Árvay Viktor, Bodnár Erzsébet, Demeter Gábor (szerk.): A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában. Debrecen, 2005. (39-50.)) Hasonlóképpen szilárd bázist jelentenek Font Márta “Közép-Európa és a Balkán területi és strukturális vizsgálata. 1000-1450” c. folyó OTKA-kutatásai, amelyeknek nincsenek ugyan a jelenleg tervezett témával átfedései, de a tágabb történelmi horizont felvázolásában segítséget nyújthatnak. Ugyanígy, az új kutatások mintegy szakmai fundamentumát jelentik Font Márta előző eredményei, kiváltképp az “Oroszország, Ukrajna, Rusz” című 1998-as monográfia.

A kutatócsoport munkájába be kívánjuk vonni az MTA Történettudományi Intézete, valamint a Debreceni Egyetem Bölcsészkara egy-egy tapasztalt kutatóját is, akik a kutatni kívánt területen már jelentős eredményeket értek el. Ezzel egyszersmind bővítjük a kutatócsoport munkáját támogató szellemi műhelyek, intézmények számát. Ennél is fontosabb azonban, hogy ily módon az újonnan formálódó kutatócsoport a lehető legszélesebb intézményi együttműködés keretében valósul meg és a hazai ruszisztikai kutatók jelentős részét egy kutatásban tömöríti.

Az új kutatócsoport a kutatás eredményeit - a fentebb jelzett témákban és évek szerinti ütemezésben - tanulmányokban, tanulmánykötetekben, forráskiadványokban kívánja közölni, és – eddigi hagyományaihoz híven – két nagy nemzetközi konferencián megmérettetni a nemzetközi ruszisztikai tudományosságban.