2003-2006 Összegzés
A 2003-2006. KÖZÖTTI ÉVEKBEN ELÉRT TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK
Megtörtént a 9-20. század eleje közötti legfontosabb orosz nyelvű források összegyűjtése. A kapcsolattörténeti és historiográfiai kutatások során összegyűjtötték a magyar történetírás tárgyba vágó legfontosabb műveit. Megjelent egy orosz, illetve angol nyelvű tanulmánykötet a Moszkvai Oroszország fejlődési sajátosságairól, a kutatócsoport tagjai részt vettek a Niederhauser Emil akadémikus tiszteletére készített reprezentatív tanulmánykötet szerkesztésében és megírásában. Az orosz rendszerváltás egy fontos aspektusáról, a tulajdonáthelyezés problémájáról két kutató forrás- és tanulmányközlő kötetet jelentetett meg.
2004-ben a kutatócsoport „Új irányzatok és eredmények a nemzetközi ruszisztikai kutatásokban” című konferenciáján 14 külföldi (egyesült államokbeli, orosz, angol, kanadai, olasz) és 11 magyar kutató vett részt. A konferencia nemcsak a résztvevők nagy száma, hanem színvonala miatt is igen sikeres volt, ugyanis valóban a nemzetközi ruszisztika új eredményeit mutatta be, párbeszédet teremtett az orosz és nem orosz nyelvű ruszisztika, valamint a legkülönbözőbb történetírói irányzatok képviselői között. Ezek sorában a magyar ruszisztika is méltó módon képviseltette magát. Külön eredmény az új magyar ruszista generáció legígéretesebb képviselőinek nemzetközi bemutatkozása. Megtörtént a 9-17. századi legjelentősebb orosz történeti források válogatása és fordítása, valamint a 18.-19. századi források válogatása. A magyar historiográfia legjelentősebb magyar-orosz kapcsolattörténettel és ruszisztikai koncepciókkal foglalkozó munkáit digitalizált formában közzé tették. Megjelent egy IV. Ivánt és I. Pétert összehasonlító kötet magyar és orosz kutató közös tudományos erőfeszítése eredményeként. A kutatócsoport egyetlen státuszban lévő tagja summa cum laude minősítéssel megvédte „Szibéria birtokbavételének koncepciói az orosz és a szovjet történetírásban” című Ph.D- disszertációját. A kutatócsoport egyik tagja orosz arhívumokban végzett kutatásokat a holokauszt témájának feldolgozására, és ennek eredményeként megjelent az Antiszemitizmus-holokauszt-államszocializmus c. könyv. Ugyancsak folytak historiográfiai kutatások a Szovjetunió története újabb megközelítéseiről.
A kutatócsoport 2005-ben kiemelkedő eredmények sorát érte el. A Magyar-Orosz Kulturális Évad lehetőségeit alkotó módon kihasználva az alábbi nyolc nemzetközi konferencia és kerekasztal munkájában vett részt előadásokkal és társszervezőként:
-
1. Habsburgok és Romanovok (Moszkva, Oroszország Története Intézet, március 31.)
-
2. Az állam szerepe a kelet-európai térség fejlődésében a 11-20. században (Moszkva, Oroszország Története Intézet, április 4.)
-
3. A magyar-szovjet (orosz) gazdasági és politikai kapcsolatok története 1945-től napjainkig (Moszkva, Társadalomtudományi Információs Intézet, április 5.)
-
4. Oroszország és a kelet-európai régió helye az újjászerveződő világrendszerben (Moszkva, Társadalomtudományi Információs Intézet, április 6.)
-
5. A holokauszt: vitás kérdések a történetírásban és az oktatásban (Moszkva, Társadalomtudományi Információs Intézet, április 7.)
-
6. Vita a rendszerváltásról: a szociális következmények (Moszkva, Társadalomtudományi Információs Intézet, április 8.)
-
7. A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada (Budapest, ELTE BTK, május 26.)
-
8. Újabb viták a holokauszt-kutatásban és oktatásban (Budapest, ELTE BTK, december 2-3.)
A kutatócsoport résztvett az oroszországi Magyar Kulturális Évad nyitó rendezvénye, a moszkvai Állami Történeti Múzeumban megrendezett “Magyar Királyság két császárság között. Állami és kulturális kapcsolatok a 19. században” című nagykiállítás koncepciójának és megvalósításának kidolgozásában.
A kutatócsoport tagjai 2005-ben összesen két konferenciakötetet, két forrásgyűjteményt, egy monográfiát és további 8 db tanulmányt publikáltak. Ezek között a magyar historiográfia olyan régi adósságai voltak, mint a válogatott középkori orosz források kritikai kiadása és a magyar-orosz kapcsolatok összefoglaló, rövid története. Előkészítették a válogatott újkori orosz történeti források kiadását. 2006-ban megjelent „Az orosz történelem válogatott kútfői” című sorozat újabb kötete „Az újkori orosz történelem forrásai. XVIII. század” címmel. A kutatócsoport jelentős mértékben hozzájárult a Magyar-Orosz Kulturális Évad szakmai, közönség- és média sikeréhez.
„Az orosz történetírás regionális iskolái” című 2006-os nemzetközi konferencián 10 külföldi és 9 hazai kutató vett részt. Ez a tudományos esemény annyiban tért el a korábbi konferenciáktól, hogy nem egyszerűen a nyugati, orosz és hazai ruszisztika képviselőinek diskurzusát jelentette, hanem egyes orosz régiók is képviseltették magukat. Ezzel a kutatócsoport a nemzetközi történeti ruszisztikai kutatásokban is új irányt hirdetett meg.
A kutatóhely a négy esztendő során gyümölcsöző együttműködést alakított ki és állandó munkakapcsolatban volt a következő intézményekkel: az Oroszországi Tudományos Akadémia Orosz Történeti, Társadalomtudományi Információs, illetve Szlavisztikai Intézeteivel, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével. Nemzetközi konferenciáink szervezése és megrendezése kapcsán folyamatos kapcsolatban áll az alábbi egyetemekkel: Debreceni Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Eszterházy Károly Főiskola (Eger), Cambridge, Fitzwilliam College (Nagy-Britannia), Aberdeen-i Egyetem (Nagy-Britannia), University College London (Nagy-Britannia), McGill Egyetem (Canada), Grinnell College (USA), RGGU (Oroszország), Westfalische Wilhelms-Universitat (Németország), Nebraska-Lincoln‑i Egyetem (USA), Stanford Egyetem (USA), UCLA (USA), Miami Egyetem (USA), Montclair Állami Egyetem (USA), Birminghami Egyetem (Nagy-Britannia), velencei Ca’Foscari Egyetem (Olaszország), Szentpétervári Állami Egyetem és Szentpétervári Európai Egyetem. A holokauszt-kutatásban partnere volt a moszkvai Holokauszt-alapítvány (Russian Holocaust Foundation).
A kutatócsoport a négy év során 10 nemzetközi konferencia szervezésében vett részt és képviseltette magát előadásokkal. Összesen 2 monográfiát, 1 kismonográfiát, 6 tanulmánykötetet, 4 forrásgyűjteményt és 17 tanulmányt publikált. A kutatócsoport egyetlen főállású tagja megvédte PhD-disszertációját.
A kutatócsoport – az ELTE Ruszisztikai Központtal együtt - a hazai történeti ruszisztikai kutatások vezető műhelyévé vált és eredményeit a nemzetközi tudományosság is honorálta.
A kutatócsoport vezetőjét az Orosz Tudományos Akadémia 2006. májusi közgyűlése díszdoktorának választotta.
A kutatási eredményeket a kutatócsoport 1,7 fő statisztikai létszámmal érte el.
|