2008. Akadémiai beszámoló

MTA–ELTE TÖRTÉNETI RUSZISZTIKAI KUTATÓCSOPORT

I.
A kutatóhely fő feladatai 2008-ban

A tárgyévre kitűzött konkrét célfeladatok az alább felsorolt hat tematikus blokk tartalmi kibontása érdekében kerültek meghatározásra:

- A keleti szláv államalapítás problematikája. A premongol periódus a kortársak és az utókor diskurzusaiban.
- A moszkvai állam létrejötte. Egyház és állam a 14–15. században.
- A latin és az ortodox kereszténység találkozási pontjai Közép- és Kelet-Európában. A tradicionális középkori orosz gondolkodás a Nagy Péter uralkodása előtti évszázadokban.
- Az autokrácia és az orosz hatalmi doktrínák a kora újkori és az újkori Oroszországban.
- Tradíció és modernizáció kérdései az orosz társadalmi–politikai gondolkodásban a 18–19. században.
- Nemzet és állam: A kultúra mint a hatalom önreflexiója a 20. században.

II.
A 2008. év folyamán elért kiemelkedő kutatási eredmények és azok társadalmi-gazdasági haszna

- Az első tematikus blokkban: 1 fő 328 oldal terjedelmű műben, az ún. „normannkérdéssel” (a keleti szláv államalapítás egyik kulcsproblémájával) foglalkozik. A kötet egyedül álló teljességgel öleli föl a témakört. 2008-ban elkészült, és 2009 tavaszán megjelenik. Becsült ráfordítása 1 millió Ft. ; Befejeződött a keleti szláv történelem és szépirodalom első fennmaradt elbeszélő nyelvemlékének (Ilarion: A törvényről és a kegyelemről című művének) első teljes magyar nyelvű fordítása szakjegyzetekkel és kommentárral ellátva. Egy fő dolgozott rajta.
- A második tematikus blokkban: 1 fő tanulmánya a magyar historiográfiában először vizsgálja az orosz nagyfejedelmi végrendelkezési hagyomány létrejöttét, illetve hatását az autokratikus jellegű politikai hatalom intézményes kialakulására.
- A harmadik tematikus blokkban: A hazai tudományos életben még ismeretlen, magyarországi keletkezésű, a katolikusokkal polemizáló, ortodox hitvédő szövegcsoport elemzésével a kutatócsoport egyik tagja jelentősen hozzájárult ahhoz a közelmúltban indult nemzetközi projekthez, amely az egyetemes ortodox egyház különböző etnikumú híveinek nemzettudatát tanulmányozza, különös tekintettel a nyugatitól eltérő sajátosságaira, és történelmi fejlődésének specifikumaira.
- A negyedik tematikus blokkban: 1 fő a „korlátlan” cári hatalom informálisan létező intézményes korlátainak 16–17. századi működési meschanizmusát elemezte egy Moszkvában megrendezett konferencián tartott előadásában.
- Az ötödik tematikus blokkban: 1 fő tanulmánykötete (a magyar történettudományban először) moszkvai levéltári források alapján rekonstruálja az orosz külpolitikai gondolkodás változásait a 19. század első felében a „keleti kérdés” kapcsán.
- A hatodik tematikus blokkban: Úttörő jellegű vállalkozás (disszertáció formájában) górcső alá veszi a szovjet-orosz filmművészet és a korabeli kultúrpolitika kölcsönhatásait az 1950-es évek második felében. 1 fő munkája.

III.
Hazai és nemzetközi kapcsolatok

A kutatóhely élő munkakapcsolatokat ápol az Oroszországi Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével, Társadalomtudományi Információs Intézetével, és Szlavisztikai Intézetével, valamint a moszkvai Bölcsészettudományi Egyetemmel, a moszkvai Lomonoszov Egyetemmel, és a Szentpétervári Állami Egyetemmel. A hazai társműhelyek közül a debreceni és a pécsi tudományegyetemmel.

A kutatócsoport vezetője az év folyamán rendszeresen részt vett az Oroszországi Tudományos Akadémia „Oroszország története” című folyóiratának szerkesztőségi ülésein mint a szerkesztőbizottság tagja.

A kutatóhely szervezésében az év során egy nemzetközi tudományos konferenciára került sor 2008. május 17–21. között „Az állam és nemzet történelmi formaváltozásai Oroszországban és Közép-Kelet-Európában a X-XX. században” címmel. A rendezvényen 15 belföldi és 17 külföldi előadó vett részt.

A kutatócsoport vezetője szerepelt a Moszkvában megrendezett „Az orosz államiság fejlődésének alapvető stádiumai. A központ és a periféria a X–XXI. században.” című tudományos konferencián 2008. október 30-án, ahol „A „korlátlan” cári hatalom korlátai” címmel előadást tartott.

A kutatócsoport egyik munkatársa előadással szerepelt 2008. február 29-én Szombathelyen az „Oroszország és Közép-Európa” című interdiszciplináris professzori szemináriumon („Egyházi szláv nyelvű hitvédő irodalom Közép-Európában”), amit a szombathelyi Szláv Történeti és Filológiai Társaság szervezett, valamint a Kecskeméten 2008. június 28-án megrendezett „Orthodoxia és heterodoxia” című konferencián („Ókori teológiai érvek recepciója a középkori egyházi szláv polemikus irodalomban”).

A kutatócsoport egyik munkatársa „Az ekfrázis lehetséges típusai Andrej Platonov munkásságában” című előadással szerepelt a Szentpéterváron 2008. június 23–25-én megrendezett, „A szó és ábrázolás” elnevezésű nemzetközi tudományos konferencián.

A kutatócsoport egyik munkatársa 2008. június 18. és július 13. között Moszkvában feltáró munkát folytatott az Orosz Birodalom Külügyi Levéltárában, az Állami Levéltárban, és a Történelmi Könyvtárban, valamint konzultációkon vett részt az Oroszországi Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében.

A kutatócsoport egyik munkatársa 2008. november 24. és december 6. között vendégkutatóként a bécsi „Institut für Ost-Europäische Geschichte”-ben és az „Institut für Slawistik”-ben járt, valamint dolgozott az Osztrák Nemzeti Könyvtárban.

IV.
Fontosabb elnyert hazai és nemzetközi pályázatok

A kutatócsoport egy tagja MTA Bólyai Ösztöndíjas (a Szentháromság ikonográfiája az újkori ikonfestészetben), amely kereteken belül a 2008-ban végzett munkáját az ösztöndíj bíráló bizottsága „kiválóra” minősítette.

V.
A 2008 folyamán megjelent legjelentősebb publikációk

- Bodnár Erzsébet: A keleti kérdés az orosz külpolitikában a 19. század első felében. (Tanulmánykötet). Bp., 2008. 450 p.
- Bótor Tímea: Megjegyzések Iván Danyilovics Kalita moszkvai nagyfejedelem írásos hagyatékához. In: Pécsi Történeti Katedra. Pécs, 2008. 223–236. p.
- Forgács Iván: Az 1950-es évek második felének szovjet–orosz filmművészete. Bp., 2008. 149 p. (Ph.D. disszertáció) In: Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ honlapján az MTA–ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport menüpont alatt.
- Gyimesi Zsuzsa: Vozmozsnie tyipi ekfraszisza v tvorcsesztve Andreja Platonova. (Lehetséges ekfrázis típusok Andrej Platonovnál). In: Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ honlapján az MTA–ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport menüpont alatt.
- Kríza Ágnes: Pjotr Gugnyivij i Papessza. Antyilatyinszkaja cerkovnoszlavjanszkaja polemicseszkaja lityeratura v Centralnoj Jevrope. (Pjotr Gugnyivij és Papessza. A latinellenes egyházi szláv nyelvű vitairodalom Közép-Európában.) In: Studia Slavica. 2008. 53. évf. 2. 397–405. p.
- Sashalmi Endre: Századforduló, ezredforduló, a történelem periodizációja és apokaliptikus várakozások a közép- és kora újkori Európában. In: Pécsi Történeti Katedra. Pécs, 2008. 297–309. p.
- Sz. Bíró Zoltán: Oroszország visszatérése. (Tanulmánykötet). Poszt-Szovjet Füzetek. XVII. Bp., 2008. 144 p.
- Szvák Gyula: Megjegyzések a „premodern nemzet” magyar historiográfiájához. In: Urálisztikai Tanulmányok 18. Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. Szerk.: Bereczki András, Csepregi Márta, Klima László. Bp., 725–739. p.
- Szvák Gyula: I. Péter ún. „modernizációja”. In: Tradíció és modernizáció a XVIII-XX. században. Szerk.: Bodnár Erzsébet, Demeter Gábor. Bp., 2008, 13-22. p.
- Ilarion: A törvényről és a kegyelemről. Fordította, jegyzetekkel és kommentárral ellátta Szili Sándor. In: Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ honlapján az MTA–ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport menüpont alatt.