Дюла Свак
профессор, основатель Центра русистики
Центр Русистики

E-mail: 

Website: не найдено

автобиография
 

Я родился 18 февраля 1953 г. в Будапеште. По окончании в 1977 г. крупнейшего в Венгрии университета, Будапештского университета им. Лоранда Этвёша (ЭЛТЭ), по специальности «русский язык - история» я работаю в этом университете. С 1988 г. в должности доцента, первоначально на кафедре Истории Восточной Европы, а с 1995 г. - в Центре русистики. В 1981 г. защитил магистeрскую диссертацию, а затем, в 1984 г., по окончании заочной аспирантуры в Ленинграде, защитил кандидатскую диссертацию, написанную под руководством Р. Г. Скрынникова. В 1997 г. состоялась моя хабилитация. В 2000 г. я успешно защитил докторскую диссертацию и получил степень доктора исторических наук, после чего в 2003 г. был назначен профессором Университета им. Лоранда Этвёша. Моя первая монография была издана в 1982 г., а с тех пор было издано еще 14.

            В 1997 г. в ЭЛТЭ я основал и начал новую учебную программу под названием спецпрограмма «Историческая русистика и современная советология». Являюсь членом-основателем Исторической докторской школы ЭЛТЭ, с 1990 по 2006 г. был президентом Общества венгерской русистики а также являюсь членом венгерского отделения Смешанной комиссии русско-венгерских историков (с 2006 г. – председателем), Венгерского исторического общества, в 1997-2000 г. был членом Куратория по изданию журналов Национального культурного фонда, а в 1997 г. - членом совета директоров А/о «Национальное издательство учебной литературы». В 2002-2003 г. был также председателем последнего. В 2004-2005 гг. я занимал должность главного куратора, уполномоченного министра по проведению Венгерско-российского культурного сезона, организованного Министерством национального культурного наследия Венгрии. В 2006 г. был избран председателем Фонда развития русского языка и культуры.

            Со дня основания Центра русистики Университета им. Лоранда Этвеша я являюсь его руководителем, в 1998-1999 г. занимал должность заместителя декана по делам науки, а в 1998-2000 г. был членом Докторского совета Университета им. Лоранда Этвёша. В 2000 г. удостоен профессорской стипендии им. Сечени.

            Около десяти лет я редактировал отдел истории журнала «Интерпресс магазин», а во второй половине 1980-х и первой половине 1990-х гг. вел широкую книгоиздательскую деятельность, в рамках которой на рубеже 1980-х и 1990-х гг. был заместителем председателя профессионального объединения венгерских книгоиздателей.

            Значительным результатом своей личной деятельности я считаю основание первого венгерского центра русистики поначалу в форме автономного научного общества, Института венгерской русистики (в 1990 г.), а позже - в форме самостоятельной организационной единицы в рамках Университета им. Лоранда Этвёша, Центра русистики (в 1995 г.). В прошедшем десятилетии я положил начало серии изданий под названием «Постсоветские тетради», а также серии монографий «Книги по русистике», которая редактируется мною совместно с Тамашем Краусом. За этот период времени Центром русистики было организовано множество международных конференций, ставших прекрасным местом научного диалога между представителями русскоязычной и нерусскоязычной русистики. В 2003 г. под моим руководством при Центре русистики Университета им. Лоранда Этвёша была создана Исследовательская группа по вопросам исторической русистики Академии наук Венгрии.

            В 2005 г. я был удостоен ордена «Золотой крест» Венгерской республики «за многолетнюю выдающуюся деятельность в области науки и просвещения». 2-го сентября 2005 г. Российский центр международного научного и культурного сотрудничества при Министерстве иностранных дел наградил меня медалью за деятельность в сфере культурного и научного сотрудничества. 1-го марта 2006 г. президент Путин вручил мне медаль Пушкина «за большой вклад в сближение и взаимообогащение наших культур». На майском общем совете 2006 г. Российская академия наук присвоила мне звание Honoris Causa.

  

Будапешт, 3 июля 2006 г.

список публикаций

До кандидатской диссертации:

Книги:

1.         IV. Iván értékelésének kérdéséhez (Bölcsészdoktori disszertáció). Budapest, 1980.

2.         Cárok és kalandorok. A "zavaros időszak" története. Budapest, 1982, Kossuth

3.         Az orosz történelem egyetemessége és különössége (bevezetés, válogatás, szerkesztés társszerzővel, elkülönülten). Budapest, 1982, ELTE ÁJK

4.         Ключевые проблемы социально-политической истории России вотрой пол. XVI века в русской и советской историографии (кандидатская диссертация) Ленинград, 1984.

Научные статьи:

1.         К вопросу об оценке деятельности Ивана Пересветова. In: Studia Slavica 1978/1-2. 55-80.

2.         Rettegett Iván az újabb szovjet kutatások tükrében. In: Történelmi Szemle 1979/3-4, 592-604.

3.         От Карамзина до Соловьева. К вопросу эволюции образа Ивана IV в русской историографии In: Gedenkschrift Endre Arató, Annales Univ. Scient. Bud. Sectio Historica t. XXI, Budapest, 1981, 219-236.

4.         Образ Ивана IV в русской историографии второй половины XIX - наяала XX вв. In: Annales Univ. Scient. Bud. Sectio Historica t. XXII, Budapest, 1982, 135-150.

5.         IV. Iván alakja az orosz történetírásban. In: Századok 1982/1, 93-122.

6.         Rettegett Iván személyisége. In: Világosság 1979/2, 112-119.

7.         Borisz Godunov életpályája. In: Világosság 1980/4, 234-240.

8.         Az orosz álcárok. In: Valóság 1982/1, 68-79.

9.         Marx és a középkori Oroszország. In: Medvetánc 1982/1, 171-180.

10.       A cári autokrácia történelmi, társadalmi alapjai. In: Medvetánc 1982/2-3, 49-72.

11.       Az "orosz feudalizmus" historiográfiájának vázlata In: Világtörténet 1984/3.

Статьи, рецензии, аннотации, переводы:

1.         R. G. Szkrinnyikov: Rosszija poszle opricsnyini, L.,1975. In: Századok  1976/4.

2.         Eizenstein Rettegett Iván-képe. In: Kritika, 1978/12.

3.         Haladó cél - retrográd eszközök? In: Élet és Irodalom 1978. 38.sz.

I.          Ja. Frojanov: Kijevszkaja Rusz, L., 1974. In: Acta Historica 1978/1-2.

4.         R. G. Szkrinnyikov: Ivan Groznij, M.,1975. In: Századok  1978/2.

A.         L. Arcihovszkij – L. V.Janyin: Novgorodszkije gramoti na beresztye, M.,1978. In: Századok  1979/2.

5.         R. G. Szkrinnyikov: Borisz Godunov, M.,1978. In: Századok  1979/5.

6.         Arató Endre: A nemzetiségi kérdés Nagy-Britanniában In: Népszabadság 1979.01.12.

7.         Kelet-Európa fogalma (Beszélgetés Perényi Józseffel). In: Kritika 1979/4.

8.         A kelet-európai "elmaradottságról"(Beszélgetés Ránki Györggyel). In: Kritika 1979/7.

9.         Gibt es „Osteuropaer”.Gesprach mit dem Historiker György Ránki. In: Pannonia 1979/3.

10.       Nemzeti, nemzetiségi lét Kelet-Európában (Beszélgetés Niederhauser Emillel) In: Kritika 1979/11.

11.       Rettegett Iván. In: IPM 1979/2.

12.       Az uglicsi rejtély. In: IPM 1979/7.

I.          ál-Dmitrij. In: IPM 1979/8.

13.       Petrodvorec. In: Élet és Tudomány  1979/14.

14.       Novgorodi nyírfavitézek. In: Élet és Tudomány  1979/21.

15.       A cár halála. In: Új Tükör  1980/46.

16.       A beszélő nyírfa. In: Az Élet és Tudomány Kalendáriuma 1980, 293-299.

17.       100 éve született Lukinich Imre. In: Egyetemi Lapok  1980/7.

18.       L. V. Janyin: Nyírfakéreg levelek üzenete. In: Gondolat 1980 /перевод/

19.       A régi orosz kultúra népszerűsítéséért. In: Magyar Nemzet  1981/116.

20.       Vaszilij Oszipovics Kljucsevszkij. In: Világtörténet  1981/4.

21.       A bölcsészkarra felvételizők történelmi-politikai ismeretei, 1979. In: Tájékoztató, 1981/6, 175-195.

22.       Perényi József (1915-1981). In: Egyetemi Lapok  1981/18.

23.       In Memoriam József Perényi 1915-1981. In: Annales Univ.Scient.Bud. Sectio Historica  t. XXII, Budapest, 1982.

24.       Hamis cárok - igaz kozákok. In: IPM 1982/6.

25.       Új szovjet mű az orosz nép honvédő harcáról. In: Népszabadság  1982/181.

I.          Ja. Frojanov: Kijevszkaja Rusz. Ocserki szocialno-polityicseszkoj isztorii, L., 1980. In: Századok 1982/5.

26.       Kelet és Nyugat. In: Magyar Nemzet  1983.03.13.

27.       Világtörténet évszámokban. In: Népszabadság  1983.02.

28.       A leningrádi történészműhely. In: Egyetemi Lapok  1983.03.14.

29.       Úton az anarchizmus felé. In: Kritika  1983/12.

30.       A kupec és a herceg. In: IPM  1984/2.

31.       Egy cári hitves megpróbáltatásai. In: IPM jubileumi különszám 1984.

32.       Orosz írók magyar szemmel. In: Népszabadság  1984.01.27.

33.       Lomonoszov válogatott írásai. In: Szovjet Irodalom  1984/5.

После кандидатской диссертации:

Книги:

1.         Iván, a Félelmetes. Budapest, 1985, Gondolat, 332 c. 

2.         Koronás portrék (сост., ред.). Budapest, 1987, Kozmosz Könyvek

3.         Moszkóvia és a Nyugat. Budapest, 1988, Magvető, 252 c. 

4.         Hamis cárok. Budapest, 1988, Kozmosz Könyvek, 184 c.

5.         Szürke eminenciások (сост., ред.). Budapest, 1989, Kozmosz Könyvek

6.         Furkósbottal Európába? I. Péter: érvek - ellenérvek (válogatás, szerkesztés, összekötő szöveg). Budapest, 1989, Új Géniusz, 344 c. 

7.         Durák (válogatott cikkek, tanulmányok) Budapest, 1995, Tegnap és Ma, 272 c. 

8.         Iván, a Félelmetes (2-e изд.). Budapest, 1996, Gondolat,  

9.         A Moszkvai Oroszország története. Budapest, 1997, Magyar Ruszisztikai Intézet, 174 c. 

10.       Oroszország története (ред., соавтор, самостоятельно) Budapest, 1997, Maecenas, 692 c. 

11.       Место России в Европе / The Place of Russia in Europe (ред., пердисл.) Ruszisztikai Könyvek V., Budapest, 1999, Magyar Ruszisztikai Intézet

12.       A feudalizmus kori orosz történelem fő problémái az orosz történetírásban (akadémiai doktori disszertáció) 1999.

13.       False Tsars. Center for Hungarian Studies and Publications, предисл.: Nicholas Riasanovsky, New Jersey, 2000, 182 c. 

14.       "Московия". Очерки истории Московского государства второй половины XV.- конца XVII века. Москва, 2000, Изд-во ИРИ РАН, 148 c.

15.       Dokumentumok történeti ruszisztikánk tárgyköréből (предисл, соавтор). Poszt-Szovjet Füzetek XV., Budapest, 2000, Magyar Ruszisztikai Intézet

16.       Magyar Századok I-X. (ред.) Budapest, 1999-2000, Pannonica

17.       IV. Iván és I. Péter utóélete. Budapest, 2001, Magyar Ruszisztikai Intézet, 256 c. 

18.       Место России в Евразии / The Place of Russia in Eurasia /ред., предисл./, Ruszisztikai Könyvek IX., Budapest, 2001, Magyar Ruszisztikai Intézet, 356 c.

19.       A Romanovok. (соавтор) Budapest, 2002, Pannonica, 352 c.

20.       Московия: специфика развития /Muscovy: The Peculiarities of its Development (Ruszisztikai Könyvek XIII.) /ред., предисл./, Budapest, 2003, Magyar Ruszisztikai Intézet, 224 c.

21.       Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. (ред.) Budapest, 2003, Pannonica, 328 c.

22.       IV. Iván – I. Péter (соавтор) Budapest, 2004, Pannonica, 7-176 с.

23.       Новые направления в русистике / New Directions and Results in Russistics (Ruszisztikai Könyvek XVI.) /ред., предисл./, Budapest, 2005, Magyar Ruszisztikai Intézet, 204 c.
24.       A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada/Двенадцать столетий венгерско-русских отношений (Ред.: Дюла Свак), Будапешт, 2005, 220 с.
25.        A középkori orosz történelem forrásai (гл. редактор, предисловие), Будапешт, 2005, 320 с.
26.       Две империи - три столицы. Культурно-исторические параллели и взаимодействия в конце XIX - начале XX вв. (Ред., предисловие: Д. Свак), Будапешт, 2006, 148 с.

Научные статьи:

1.         Советская историография реформ середины XVI в. часть I. In: Annales Univ. Scient. Bud. Sectio Historicat.XXIV, Budapest, 1985, 217-236.

2.         "Moszkóvia" és a Nyugat. In: Valóság 1986/9, 85-95.

3.         Az orosz "hosszú" 16. század fejlődéslogikája. In: Világtörténet 1986/3-4, 63-98.

4.         Вопрос исторического занчения опричнины в советской исторической науке. In: Studia Slavica 1987/1-4, 327-360.

5.         Puskin, a történész. In: Szovjet Irodalom 1987/2, 135-141.

6.         Concepts of "Russian Feudalism" in Russian Historiography. In: Hungaro-Slavica 1988, 203-220.

7.         A messzi múlt jelenidejűsége. In: Szovjet Irodalom 1990/3

8.         Az orosz "rövid" 17. század. In: Századok  1997/4, 857-894.

9.         О некоторых методологических проблемах синтеза в "Историях России". In: Отечественная История 1998/6, 90-93.

10.       A középkori Oroszország helye Európában. In: Rubicon 1999/3

11.       Péter alakja az orosz történetírásban. In: Századok 1999/5, 1047-1086.

12.       Viták I. Péter reformjairól az orosz történetírásban. In: Világtörténet 1999/ősz-tél, 3-27.

13.       Русский Самсон? (K вопросу об оценке исторической роли Ивана IV). In: Отечественная История 1999, No. 5., 174-180.

14.       Место России в Европе в средневековье и раннее новое время. In: Место России в Европе / The Place of Russia in Europe, Ruszisztikai Könyvek V., Budapest, 1999, Magyar Ruszisztikai Intézet, 36-41.

15.       "Дурно" ли говорить o "русском феодализме"? К историографии вопрооса. In: Труды ИРИ РАН за 1997-1998 гг., вып. 2, 5-28, обсуждение доклада, 28-55, Москва, 2000.

16.       Az opricsnyina az új orosz történetírásban. In: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század. Tanulmányok Pölöskei Ferenc köszöntésére, főszerk. Gergely Jenő, Budapest, 2000, 585-594.

17.       Petro „Persij” csi „Velikij”? In: Ivan Mazepa ta jogo doba, Uzsgorod, 2001, 8-12.

18.       I. Péter értékelése az elmúlt évtized orosz historiográfiájában In: A történelem és a jog határán. Tanulmányok Kállay István születésének 70. évfordulójára, Budapest, 2001, 231-238.

19.       Место России в Евразии в средневековье и раннее новое время. In: Место России в Евразии / The Place of Russia in Eurasia, Budapest, 2001, Magyar Ruszisztikai Intézet, 20-27.

20.       Oroszország helye Eurázsiában a közép- és kora újkorban In: Cirill és Metód pédáját követve… Tanulmánykötet H. Tóth Imre 70. születésnapjára, Szeged, 2002, 533-542.

21.       О раннефеодальном характере истории России в начале нового времени. К постановке вопроса In: Русско-венгерские исторические связи, Москва, 2002, 52-58.

22.       Az első Romanovok személyiségvonásai In: Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. Pannonica, Budapest, 2003, 256-261.

23.       Еще раз об исторографии царствования Ивана Грозного In: Московия: специфика развития / Muscovy: The Peculiarities of its Development (Ruszisztikai Könyvek XIII), Budapest, 2003, Magyar Ruszisztikai Intézet, 69-75.

24.       Iván és Péter In: 2000 2004/12, 59-62.

25.       Два народа в Европе. In: Венгерское королевство между двумя империями. Москва, 2005

26.       Венгерская русистика в десятилетие смена режима In: Новые направления в русистике / New Directions and Results in Russistics (Ruszisztikai Könyvek XVI.) Budapest, 2005, Magyar Ruszisztikai Intézet, 9-17.
27.       A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada/Двенадцать столетий венгерско-русских отношений In: A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada/Двенадцать столетий венгерско-русских отношений (Ред.: Дюла Свак), Будапешт, 2005, 10-16.
28.       A rendszerváltó évtized magyar történeti ruszisztikája In: Világtörténet/2005 tavasz-nyár, 104-111.
29.       О раннефеодальном характере России в начале Нового времени: к постановке вопроса In: Государственность, дипломатия, культура в центральной и Восточной Европе XI-XIII веков, Москва, 2005, 52-58.
30.       Az "orosz feudalizmus" a szovjet korszakban In: Kelet-Európa: történelem és sorsközösség. Palotás Emil 70. születésnapjára, Budapest, 2006, 285-300.
31.       Краткий очерк истории венгерско-русских отношений In: Две империи - три столицы. Культурно-исторические параллели и взаимодействия в конце XIX - начале XX вв. (Ред., предисловие: Д. Свак), Будапешт, 2006, 9-18.

Сатьи, рецензии, аннотации:

1.         Ősidők krónikája. In: IPM, 1985/6

2.         Bábel álarcai. In: Valóság 1986/9, 111-114.

3.         Aggályos kérdések I. Péterről (Levél Dmitrij Lihacsovnak, a leningrádi Puskin-házba). In: Élet és Irodalom 1986/19.

4.         A népi hétköznapok története. In: Népszabadság 1986.10.09.

5.         Le a szakállakkal! In: Háttér 13, 1986-1987/1.

6.         A cár jobbkeze. Alekszandr Mensikov. In: IPM 1987/6.

7.         Kaliforniában orosznak lenni. Levél Nicholas Riasanovskynak a Berkeley-i Egyetemre. In: Élet és Irodalom 1987.10.16.

8.         Andrej Szaharov: A nagy atamán. In: Szovjet Irodalom 1988/2.

9.         Megújuló szovjet történelemszemlélet. In: Népszabadság 1988.01.16.

10.       Borisz Godunov portréjához. In: Élet és Tudomány 1988/31.

11.       Az analfabéta akadémikus. In: Szürke eminenciások, Budapest,1989, 105-124.

12.       Párhuzamos átalakítások. In: Élet és Irodalom 1989.09.01.

13.       Hungarian publishing: caught between two worlds. In: Logos, Whurr Publishers, 1990, 38-40.

14.       Félelmetes. In: Élet és Irodalom 1990.05.25.

15.       Jelcin elnök és Nagy Péter cár. In: Magyar Hírlap 1993.11.25.

16.       Előszó helyett. In: Jelcin és a jelcinizmus, Poszt-Szovjet Füzetek, Budapest, 1993.

17.       Вместо предисловия. In: Ельцинщина, Budapest, 1993, Венгерский Институт Русистики

18.       Széttépett évszázad. In: Népszabadság 1995.05.15.

19.       Egy tragikus kor és krónikása. In: R. G. Szkrinnyikov: Az orosz birodalom születése, Budapest, 1997, Maecenas

20.       Президент Борис– Царь Борис. In: Конец Ельцинщины, Budapest, 1999, Венгерский Институт Русистики

21.       Egy rettegő cár. In: Rubicon 1999/3

22.       Font Márta: Oroszország, Ukrajna, Rusz. In: Századok 1999

23.       A Romanov-dinasztia (Niederhauser Emillel közösen). In: Rubicon 2000/4

24.       Zavaros idők krónikása. In: Andrej Szaharov: Az orosz történelem új terminológiája, Ruszisztikai Könyvek VII., Budapest, 2000, 5-7.

25.       Két nép Európában. In: Élet és Irodalom, 49. évf. 7. szám
26.       А.Н. Сахаров: Россия: народ, правители, цивилизация In: Századok, 2006/1, 258-262 (в соавторстве с М.Г. Вандалковской)

 

16. 04. 2006.