Emlékeztető a Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság magyar tagozatának 2013. augusztus 29-i üléséről.
Két napirendi pont:
1./ Javaslat az Orosz Tudományos Akadémiával való együttműködési szerződésre
2./ Az orosz történelemoktatás történeti-kulturális vázlatának («стандарт») megvitatása
1./
Az előző, 3 évre szóló szerződés lejárt. Természetesen csak akadémiai intézmény pályázhat, a pályázatot egyeztetni kell a fogadó intézménnyel előzetesen. A pályázatot még nem írták ki, de valószínűleg igen rövid határidővel fog megjelenni.
Szvák Gyula javaslata: az együttműködés folytatása a korábbi 3 témában
- magyar-orosz kapcsolatok a 11. századtól 1917-ig
- magyar-szovjet kapcsolatok
- «россиеведение»
Ezt egyeztette a lehetséges fogadó partnerekkel, illetve Pók Attilával. Javaslata: ezt terjesszük a Történettudományi Intézet, ill. az MTA megfelelő szervei elé.
A javaslatot a tagok mindannyian elfogadták.
2./
Szili Sándor ismerteti a tervezet létrejöttének körülményeit: kultúrpolitikai döntés született arról, hogy a SZU felbomlását követően egy egységes történelemszemlélet igényével készüljenek új történelemkönyvek a közoktatás részére, melyeknek célja a hazafiságra nevelés, a nemzeti egység megerősítése. Erre dolgozták ki ezt a tézisrendszert («стандарт»). A tervet közreadták, a sajtóban a „problémás” kérdéseket összegyűjtötték, a bírálatok alapján módosítanak majd, s azt terjesztik majd Putyin elnök elé. Az egész mögött az Oroszországi Történelmi Társaság áll. A legvitatottabb kérdések a SZU, ill. a mai orosz állapotok megítélése, ill. a nemzeti tagköztársaságok saját történelemszemlélete, történelemkönyvei. Mindez annak a leszögezésével, hogy a tudományos életben létjogosultsága van a pluralizmusnak.
Szvák Gyula: látszólag nem a mi kompetenciánk, hisz iskolai tankönyvek – de ez jelenti a történetszemlélet alapjait, erre épül majd minden.
Szili Sándor: a tudományos közvélemény számára is egy etalon készül ezzel.
Szvák Gyula: Miben új és miben maradt a régi eszerint az orosz történelemszemlélet? A mi történelemfelfogásunkhoz képest miben új? Ki hogyan látja a saját oktatott/kutatott korszakát a vázlat fényében?
Makai János: módszertani szempontból jó, korszerű – pl. régiótörténet, értékítélet kialakítása, forráselemzés. Meghökkentő: főszerep a személyiségé – az átlagemberé, a pravoszlávia fontossága.
Kijevi Rusz – viszonylag korrekt. Ennek felbomlása – ez kérdésesebb.
Gebei Sándor: koncepcionális probléma: az impérium kérdése – és hogyan értékeli ezt a 21. sz. Ukrajna: a saját tankönyvek itt már elkészültek – ez konfliktust fog okozni.
Az egyház-és vallástörténetben nem szerepel a breszti unió, pedig alapvetően fontos.
Filippov Szergej: ha a teljes szöveget látná, akkor tudná megítélni a közreadott „minimumot”. Sok függ attól, mivel töltik meg a vázlatot. Korszaka: modernizálták a korábbi álláspontot, ezt üdvözli. A vázlat bíztató, a szöveges feldolgozásra vár, attól függ majd minden. A marxista terminológiát elhagyták – ez rendben. De mi van helyette?
Bodnár Erzsébet: csatlakozik Filippov Szergej véleményéhez. Szűkebb kutatási területe nagyon jó.
Szvák Gyula: periodizáció problémás, főképp a szovjet korszakra.
Kolontári Attila: Félreérthető/félreértelmezhető megfogalmazásokkal találkozik. Attól függ minden, hogyan töltik ki tartalommal.
Szvák Gyula összegez: mindenki egyetért abban, hogy ez több, mint iskolai tankönyv. A téma fontosságára való tekintettel javasol összeállítani egy anyagot, amit közzé lehet tenni a honlapon, folyóiratban, esetleg megküldeni az Oroszországi Történelmi Társulatnak. Célszerű lenne megvitatni véleményünket a Vegyesbizottság orosz tagozatával is.
Szeptember végéig max. 6000 n terjedelemben várja a reflexiókat írásban a tagoktól, ő is elküldi írását: „Orosz történeti sorvezető” (Megjelent a Népszabadság 2013. júl. 22-i számában).
Az emlékeztetőt készítette: Radnóti Klára
Hitelesítette: Szvák Gyula
| 
