Emlékeztető a Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság magyar tagozatának üléséről, 2013. november 28-án.
Az ülés tárgya Gyóni Gábor „Novgorod az orosz történetírásban és közgondolkodásban” című munkavázlatának megvitatása.
Szvák Gyula megnyitó szavaiban köszönti a megjelenteket és ismerteti az elmúlt hetek fejleményeit.
Oroszországban új szemléző történeti folyóirat indul, melynek főszerkesztője Jurij Pivovarov akadémikus lesz. A főszerkesztőhelyettesi felkérést Szvák Gyula kapta meg Szergej Nariskintől, az Oroszországi Történelmi Társaság elnökétől (egyben a Duma elnöke is).
Rátérve a napirendi pontra, Szvák Gyula szót ad Gyóni Gábornak.
Gyóni Gábor elmondja, hogy a „Novgorod az orosz történetírásban és közgondolkodásban” című vitára bocsátott, 149 ezer karakter terjedelmű írásmű egy készülő, még nem befejezett dolgozat alapja. A munka jelenlegi fázisában elsősorban formai, módszertani, de tartalmi kérdéseket illetően is dilemmák merültek fel a szerzőben, aki ezért azt javasolta, az írásmű kerüljön megvitatásra a Vegyesbizottság ülésén. A szerző előre is köszönetét fejezi ki a bírálóknak véleményükért.
Font Márta szerint a szerző nagyszabású, jelentős olvasottságról árulkodó munkát bocsátott vitára. Tisztázni kellene, hogy a benyújtott írásmű könyvfejezetnek vagy önálló cikknek készült-e? Utóbbi esetben kevés a szerző által önállóan megfogalmazott vélemény. Felhívja a figyelmet, hogy az orosz történetírás az európai trendekbe illeszkedően fejlődött. Szerencsésnek tartja, hogy a tanulmány a szűkebb történettudomány mellett kitér a közgondolkodás Novgorod-értelmezésére is. Konkrét példákat említ a dolgozatból, melyek szerinte további tisztázásra szorulnak (pl. a novgorodi évkönyvirodalom fejlődéstörténete, Rurik alakjának hitelessége, Kij Scsek és Horiv eredete, a novgorodi végek kérdése, a népfogalom a 19. században ).
Filippov Szergej szerint kevés a műben az önálló állásfoglalás. Nincs eléggé kifejtve az egyes szerzők érveinek elemzése. Szükséges lenne a szaktörténészek és publicisták elkülönítése, utóbbiakat esetleg lábjegyzetben feltüntetni. Zavaró az írásmű struktúrája, világossá kellene tenni a kronológiai és/vagy tematikai beosztást. Konkrét példákat említve, tisztázni kellene a műben megfogalmazott bizonyos állításokat: mit jelent Moszkva állítólagos messianizmusa és militarizmusa a 15-16. században? Miért jelentett alternatívát Novgorod? Világos, hogy Novgorodban eltérő társadalmi berendezkedés alakult ki, de ez valóban olyan alternatíva volt-e, amely meghatározhatta az orosz földek fejlődését? Véleménye szerint értelmezhetetlen az „alulról szerveződő társadalom” fogalma.
Makai János szerint a vitára bocsátott dolgozat nehéz olvasmány. Bizonyos, a szerző által helyesen felvetett problémák további kifejtést igényelnének, úgy mint: a Ioakim-évkönyv hitelessége, Rurik alakja, a Novgorod perifériális helyzetére vonatkozó elképzelések, a szovjet történettudomány Gorszkij nyomán idézett antinormannizmusa, Vernadszkij munkássága, Ribakov kritikája, Danyilevszkij despotikus monarchiára vonatkozó gondolatai stb. Idéz néhány, szerinte helyes meglátást a dolgozatból.
Bodnár Erzsébet szerint a dolgozat nehéz, de hasznos olvasmány. Filippov Szergej megjegyzéseivel egyetértve a dolgozat struktúráján kellene változtatni és jobban kifejteni az idézett szerzők érvrendszerét.
Baráth Magdolna nem szakértőként nem kíván hozzászólni a vitához.
Szili Sándor szerint a dolgozat témája érdekes és hiánypótló a magyar történettudományban. Azt javasolja, hogy a dolgozat megírása során a problémaközpontú megközelítés legyen irányadó. A beadott írásműben jelen formában nincs elégséges értékelő-elemző állásfoglalás. Szükséges az érvrendszerek bővebb kifejtése, a novum bemutatása (miért jelentek meg új elképzelések?). Ha a problémaközpontú megközelítés elképzelése valósul meg, az írásmű jelenlegi állapotát tekintve talán a Novgorod társadalmi rendszerével kapcsolatos diskurzus kerülhetne előtérbe. Ebben az esetben dolgozatból el kellene hagyni a norman-antinormann vita ismertetését és más részeket (pl. a sztrigolnyik eretnekekkel kapcsolatos irodalom bemutatását). Nem tartja szerencsésnek a nem szigorúan szaktörténeti irodalom ismertetését. Javasolja Janyin 1962-ben és 2003-ban kiadott „Novgorodszkije poszadnyiki” c. műveinek összehasonlítását, véleménye szerint több figyelmet kell szentelni Janyin életművének. Felhívja a figyelmet átírási, fordítási problémákra.
Font Márta megismétli, hogy egyetért a Novgorodra vonatkozó nem szaktudományos munkák ismertetésével is, annál is inkább, mert nem mindig lehet éles határt vonni a szaktudomány és a publicisztika közé (pl. Karamzin). Úgy véli, a dolgozatban jobban lehetne fókuszálni a Hanza problematikájára is.
Szvák Gyula egyetért a megfogalmazott bírálatokkal. Véleménye szerint is el lehetne hagyni a normann-antinormann vita ismertetését, strukturális átalakításokra és több következtetés levonására lenne szükség a szerző részéről.
Gyóni Gábor megköszöni az elhangzott véleményeket. Szavai szerint a megfogalmazott kritika jelentős részben egybeesik azokkal a kétségekkel, melyek őt is nyugtalanították, és ami miatt vitára bocsátotta az írásművet, de az elhangzott megjegyzések sok új szemponttal is gazdagították. Magyarázata szerint a most vitára bocsátott dolgozat bevezető fejezete lenne egy nagyobb terjedelmű, Novgorod történetével foglalkozó műnek, de tervezi önálló historiográfiai cikként való közzétételét is. A novgorodi problematikával kapcsolatban önálló következtetések levonására a primér források alapján kerül sor. Pl. a kérdésben, hogy Novgorod mennyiben jelentett alternatívát, a kiforrott, minden oldalról argumentált tudományos állásfoglalás levezetése az elsődleges források alapján készült elemző részre hárul (a most vitára bocsátott dolgozat nem is azzal a szándékkal készült, hogy állást foglaljon ilyen horderejű kérdésekben). Éppen ezért megfontolandónaktartja, hogy kisebb, önálló cikkek közlése céljából „szétdarabolja” a dolgozatot (a megfelelő módon kiegészítve és egységesítve az egyes részeket); ugyanakkor a tervezett nagy monográfia bevezető részeként egységes szövegként meghagyja, figyelembe véve a javasolt és szükségesnek tartott változtatásokat.
|
