Szent Orsolyától Iszaak Babelig. Ruszisztikai előadások – nem csak történészeknek I.
Russica Pannonocana, 2009. 310 o.

A kötet a Magyar–Orosz Történész Vegyesbizottság Magyar Tagozatának 2008–2009-es ülésein elhangzott előadásokat tartalmazza magyar és orosz nyelven.

2006-ban került sor a Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság Magyar Tagozatának újjászervezésére. A rendszeressé váló összejöveteleken gyorsan kiderült, hogy az aktuális szervezeti ügyek megtárgyalása nem tölti ki a rendelkezésre álló időt, s bizony nem is mindig jelent elég vonzerőt ahhoz, hogy különösen a vidékről ezért felutazó kollégák egyetemi óráikat elhagyják, elcseréljék érte. Hamar világossá vált: egy szakmai grémium legjobb, ha szakmával foglalkozik. Csakhogy a szerencsére elég gyakran rendezett konferenciáink, szemináriumaink, publikációink alapján már meglehetősen ismerjük ennek a viszonylag zárt körű szakmának az eredményeit, képviselőit, tehát saját magunkat.

Más a helyzet a rokontudományokkal, a tágan értelmezett ruszisztikai kutatásokkal. Mert bizony mi sem vagyunk mentesek a legújabb kori történetírás bajaitól, a szegmentáltságtól, a túlzott mértékű specializációtól. Lépést tartani szűkebb szakmánk újabb és újabb közleményeivel – már önmagában ez sem kis teljesítmény. Más szakmák fejlődését nyomon követni, pedig szinte reménytelenül hősies vállalkozás a felgyorsult világban.
Már pedig, mi éppen ezzel próbálkoztunk meg. Negyedéves rendszerességgel tartott találkozásainkra meghívjuk a rokon területek egy-egy kiváló képviselőjét és megkérjük arra, hogy kutatási témájáról vagy az éppen őt legjobban foglalkoztató tudományos problémáról tartson számunkra tájékoztató előadást. Így hirtelen kitágul a történeti ruszisztika horizontja, könnyebben eltudjuk helyezni a ruszisztika egészében, ötleteket kapunk és adunk az előadásokat követő eszmecserék során, egyszóval az eltérő kutatási módszerek és nézőpontok találkozása inspirálóan hathat egymás munkájára.
Az első két év előadásait tartalmazó kötet informatív, érdekes és tovább gondolásra serkentő, olyan szerzőkkel találkozhat benne az olvasó, mint Zoltán András, Lepahin Valerij, Klíma László, Hetényi Zsuzsa és Ludvig Zsuzsa. A szerkesztők szándéka szerint e kötet nemcsak új sorozatot indít el, hanem egyúttal a hazai ruszisztika számára is új fórumot teremt, új lehetőséget a nemzetközi szakmai kommunikációra.

A kötet tanulmányai:

ZOLTÁN ANDRÁS
Az első névtelen orosz fordítás a magyar irodalomból: Szent Orsolya legendája
АНДРАШ ЗОЛТАН
Эпизод из ранней истории венгерско-русских литературных связей
LEPAHIN VALERIJ
Magyar Szt. Mózes a történelemben és az irodalomban
ВАЛЕРИЙ ЛЕПАХИН
Прп. Моисей Угрин в истории и в литературе
KLIMA LÁSZLÓ
Finnugor népek a középkori Oroszországban (859–1118)
ЛАСЛО КЛИМА
Финно-угорские народы в России в Средние века (859–1118 гг.)
HETÉNYI ZSUZSA
Az orosz–zsidó próza története (1860-1940)
ЖУЖА ХЕТЕНИ
История русско-еврейской прозы (1860–1940)
LUDVIG ZSUZSA
Oroszország Európában: rivalizálás vagy együtt¬működés?
ЖУЖА ЛУДВИГ
Россия в Европе — соперничество или сотруд¬ни¬чество?