Központunkban 2005 óta kiadványszerkesztő és előkészítő csoport működik, mely 2007 őszétől kezdve RUSSICA PANNONICANA névvel jelzi kiadványait. A csoport tevékenységéhez az alábbi kiadványok kötődnek:
A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada Szerkesztő: Szvák Gyula ELTE Ruszisztikai Központ, 2005. 220 o.
Az orosz-magyar kétnyelvű tanulmánykötet a 2005. május 26-án tartott konferencia előadásait tartalmazza, amely a Ruszisztikai Központ fennállásának tizedik évfordulója alkalmával került megrendezésre.
Две империи - три столицы [Két birodalom - három főváros] Szerkesztő: Szvák Gyula Magyar Ruszisztikai Intézet, 2006. 148 o.
Az orosz (és részben angol) nyelvű tanulmánykötet a 2005. november 14-én Szentpétervárott megrendezett konferencia anyagát tartalmazza. A konferencián a XIX. század végén - XX. század elején Bécs, Budapest és Szentpétervár között felállítható kultúrtörténeti párhuzamokat és kölcsönhatásokat járták körbe az előadók.
Региональные школы русской историографии / Regional Schools of Russian Historiography (Ruszisztikai Könyvek XVIII.) Szerkesztő: Szvák Gyula Russica Pannonicana, 2007. 208 o.
A Ruszisztikai Központ hagyományos, kétévenként megrendezésre kerülő történészkonferenciájának 2006. májusában sorra került, "Az orosz historiográfia regionális iskolái" című tudomáynos rendezvényén elhangzott előadásait teszi közzé az angol, illetve orosz nyelvű tanulmánykötet.
С. Б. Филиппов: Религиозная борьба и кризис традиционализма в России XVII века [Vallási küzdelmek Oroszországban a XVII. század közepén és a tradícionális kultúra válsága] (Ruszisztikai Könyvek XIX.) Russica Pannonicana, 2007. 292 o.
Az orosz nyelvű monográfia Filippov Szergej PhD disszertációjának kiadásra átdolgozott változata. A tudományos monográfia a XVII. századi vallási küzdelmek és a mögöttük meghúzódó társadalmi konfliktusok összefüggéseiben tárgyalja Oroszország sorsát.
Две империи - много национальностей [Két birodalom - sok nemzetiség] Szerkesztő: Szvák Gyula Russica Pannonicana, 2007. 156 o.
Az orosz (és részben angol) nyelvű tanulmánykötet a 2007. június 25-én Szentpétervárott megrendezett magyar-orosz tudományos szeminárium anyagát tartalmazza. Formailag és tartalmilag a kötet illeszkedik a 2005. november 14-én Szentpétervárott megrendezett, Két birodalom - három főváros című konferencia anyagát tartalmazó kiadványhoz.
Irina Glebova: Hogyan boldogult Oroszország a demokráciával? (Poszt-Szovjet Füzetek XVI.) Russica Pannonicana, 2008. 144 o. Sorozatszerkesztő: Krausz Tamás, Szvák Gyula. Fordította Iván Ildikó.
A moszkvai történész tudományos értekezésében a bevezető után négy nagyobb részre bontva taglalja a címben feltett kérdésre adható választ. A fejezetcímek a következők: A kettészakadt társadalom Az orosz hatalom a tömeges fogyasztás társadalmában A posztszovjet hatalom képlete Befejezés: a néphatalom 'új kiadása'
Az eredeti tanulmány 2006-ban jelent meg a moszkvai ROSSZPEN Kiadónál.
Sz. Bíró Zoltán: Oroszország visszatérése (Poszt-Szovjet Füzetek XVII.) Russica Pannonicana, 2008. 144 o. Sorozatszerkesztő: Krausz Tamás, Szvák Gyula
"Az utóbbi évek fejleményei – az energiaárak látványos fölfutása – aligha hagynak kétséget afelől, hogy egy korszak – az "alacsony energiaárak korának" – végéhez értünk. És ez több körülménnyel is összefügg. ..."
Sz. Bíró Zoltán történész, a mai magyar ruszisztikai kutatások elismert képviselője és a sajtó nyilvánossága előtt is rendszeresen megjelenő Oroszország-elemző, a mai Oroszország világpolitikai helyére kérdez rá: képes-e Oroszország érdemi hatást gyakorolni a világ politikai és gazdasági folyamataira, képes-e kontroll alatt tartani globális tendenciákat elsősorban stratégiai energiaforrásai révén? A jelenkor-kutató történész válasza egyértelmű igen: Oroszország ismét világpolitikai tényező, Oroszország visszatért a történelmi és gazdasági-geopolitikai súlyának megfelelő funkcióba. Mint értékelő-elemző, mint a magyar média felelős szereplője azonban kemény kérdőjeleket tesz ki: hogyan, milyen felhatalmazással, mekkora nyilvános ellenőrzés mellett él Oroszország e visszatért tekitély erejével, csak él-e – de nem él-e vissza például energetikai erejéből fakadó lehetőségeivel stb. Az utóbbi másfél év alatt született írások bőséges adat- és összefüggés-sorokat, történeti kereteket kínálnak mind a további kérdésfeltevésekhez, mind a válaszok árnyalásához.
A tizenkét legnagyobb orosz Szerkesztő: Szvák Gyula Russica Pannonicana, 2009. 264 o.
"...A könyv hősei szokatlan módon kerültek egymás mellé: egy orosz televíziós csatorna megszavaztatta a lakosságot arról, hogy ki legyen Oroszország neve, azaz ki minden idők legnagyobb orosza. ... Az országot izgalomban tartó játék – több tízmillió szavazat érkezett – a rendzserváltás utáni Oroszország legnagyobb szabású kísérlete volt arra, hogy a tömegek történelemszemléletét a kívánt irányba befolyásolja, hogy a szocializmussal elveszett identitását egy újjal cserélje fel. A megválasztott (és megválasztatott) első 12 helyezett alakjának bemutatásáráa vállalkozik ez a könyv."
A kötet tanulmányainak szerzői Gyóni Gábor, Filippov Szergej, Krausz tamás, Kalavszky Zsófia, Szvák Gyula, Dukkon Ágnes, V. Molnár László és Inzelt György.
Zelei Dávid könyvrecenziója
Szent Orsolyától Iszaak Babelig/От святой Урсулы до Исаака Бабеля Ruszisztikai előadások – nem csak történészeknek I. Szerk.: Szvák Gyula Russica Pannonicana, 2009.
2006-ban került sor a Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság Magyar Tagozatának újjászervezésére. Azóta a negyedéves rendszerességgel tartott találkozásainkra meghívjuk a rokon területek egy-egy kiváló képviselőjét és megkérjük arra, hogy kutatási témájáról vagy az éppen őt legjobban foglalkoztató tudományos problémáról tartson számunkra tájékoztató előadást. Így hirtelen kitágul a történeti ruszisztika horizontja, könnyebben eltudjuk helyezni a ruszisztika egészében, ötleteket kapunk és adunk az előadásokat követő eszmecserék során, egyszóval az eltérő kutatási módszerek és nézőpontok találkozása inspirálóan hathat egymás munkájára.
Ennek jegyében bocsátjuk most útjára az első két év előadásait tartalmazó kétnyelvű kötetet olyan szerzők írásaival, mint Zoltán András, Lepahin Valerij, Klíma László, Hetényi Zsuzsa és Ludvig Zsuzsa. A szerkesztők szándéka szerint e kötet nemcsak új sorozatot indít el, hanem egyúttal a hazai ruszisztika számára is új fórumot teremt, új lehetőséget a nemzetközi szakmai kommunikációra.
Részletesebben
Dmitrij Lihacsov: Az orosz kultúra két ága
Válogatott tanulmányok, esszék Russica Pannonicana, 2010. Válogatta és fordította Goretity József. Szerkesztette Schiller Erzsébet A kötet Dmitrij Lihacsov akadémikus életművének sokoldalúságát igyekszik bemutatni olyan írásokkal, amelyek kérdései az Oroszország iránt érdeklődők magyar olvasóban is felmerülhetnek, de válaszai mindig meglepnek eredetiségükkel. Lihacsov az orosz történelem első évszázadairól, Pétervár építészetéről, a klasszikus orosz irodalomról beszél, mindeközben legfőbb célja, hogy felelős gondolkodásra késztessen a kultúráról. Fel kellene ismernünk – írja –, hogy mindenki "teljes egészében a kultúra részese". Ehhez a felismeréshez is hozzásegít ez a könyv. A kötet előszava: Egy orosz européer (Szvák Gyula) Szőke Katalin recenziója az Új Könyvpiac 2010 szeptemberi számában olvasható
A nagy honvédő háború/Великая отечественная война A Vörös Hadsereg 21. gyalogsági hadosztálya 93. harckocsivadász tüzérségi zászlóalja 3. ütege hősi tetteinek krónikája
Russica Pannonicana, 2010. Hasonmás kiadás Fordította Mezei Bálint és Andrej Ogoljuk. Szerkesztette Krausz Tamás. Részlet Krausz Tamás előszavából: Megindító és ritka történelmi dokumentumot tart a kezében az olvasó: "dicső és hősi tettek krónikáját vagy ha úgy tetszik, történelmi újságot. (...) A 21. gyalogsági hadosztály – tiszteletbeli elnevezése szerint "Permi Hadosztály" – történetének néhány epizódja elevenedik meg e napló kézzel írott lapjain. Mint cseppben a tenger... Az első bejegyzés 1942 júliusából való (...) A krónika alapjában a finnekkel folytatott harcok időszakában készült, azokat az összecsapásokat örökítette meg. A bejegyzéseknek 1944 februárjában vége szakadt. A naplót egy ütközet során magyar területen veszítette el talán éppen a hadosztály írnoka. A sors úgy hozta, hogy egy magyar katona megtalálta és megőrizte. Noha nem tudott oroszul, mégis felismerte a dokumentum jelentőségét, megértette, hogy ezek a "könyvben" szereplő katonák hazájukat védték a betolakodókkal szemben. Nem tudjuk pontosan, hogy a dokumentum sok éven át a padláson hányódott, netán a megtaláló a szobájában őrizte, csak annyi biztonyos, hogy ez a honfitársunk unokájánka adta át "örökül". Az unoka felcseperedett, az ELTE diákja lett, és néhány évvel ezelőtt jelen sorok írójának adományozta azzal, hogy tegyen vele belátása szerint. Eljött az idő. E kézzel íott krónika faximile kiadása éppen a nagy honvédő háború 65. évfordulóján új életre kel ott, ahol egy magyar katona megtalálta: Magyarországon.
Самозванцы и самозванчество в Московии Материалы международного семинара (25 мая 2009 г., Будапешт)
Russica Pannonicana, 2010. Szerk.: Szvák Gyula
Az ELTE Ruszisztikai Központ és az MTA–ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoportja 2009. május 25-én nemzetközi tanácskozást tartott az önjelölt orosz cárok témakörében. A tudományos rendezvényen négy ország történészei osztották meg egymással legújabb kutatási eredményeiket a témakörben. Az orosz nyelvű kötet az ülésszakon elhangzott előadásokat tartalmazza.
Образ России с Центрально-Европейским акцентом Сборник статьей и материалов
Russica Pannonicana, 2010.190 c.
2009. december 15-én közép-európai és orosz szakértők tudományos tanácskozása zajlott az ELTE BTK-n a Ruszisztikai Központ szervezésében. A hat ország kilenc városából érkezett résztvevők előadásait, hozzászólásait tartlmazza az orosz nyelvű kötet.
A 14 írás négy tematikus egységre van osztva: a történelmi aspektust konkrét helyzetelemzések követik, majd az Oroszország-kép közép-európai sajátosságainak értelmezéseit olvashatjuk, végül pedig módszertani csemege következik. A megjelenést a Visegrádi Alap támogatta. A szerkesztők Kiss Ilona és Szvák Gyula.
|