Свак, Дюла
профессор, доктор исторических наук
Центр Русистики, Университет им. Л. Этвеша, Будапешт
E-mail:
Website: не найдено
автобиография
Я родился 18 февраля 1953 г. в Будапеште. По окончании в 1977 г. крупнейшего в Венгрии университета, Будапештского университета им. Лоранда Этвёша (ЭЛТЭ), по специальности «русский язык
- история» я работаю в этом университете. С 1988 г. в должности доцента, первоначально на кафедре Истории Восточной Европы, а с 1995 г.
- в Центре русистики. В 1981 г. защитил магистeрскую диссертацию, а затем, в 1984 г., по окончании заочной аспирантуры в Ленинграде, защитил кандидатскую диссертацию, написанную под руководством Р. Г. Скрынникова. В 1997 г. состоялась моя хабилитация. В 2
000 г. я успешно защитил докторскую диссертацию и получил степень доктора исторических наук, после чего в 2003 г. был назначен профессором Университета им. Лоранда Этвёша. Моя первая монография была издана в 1982 г., а с тех пор было издано еще 14.
В 1997 г. в ЭЛТЭ я основал и начал новую учебную программу под названием спецпрограмма «Историческая русистика и современная советология». Являюсь членом-основателем Исторической докторской школы ЭЛТЭ, с 1990 по 2006 г. был президентом Общества венгерской русистики а также являюсь членом венгерского отделения Смешанной комиссии русско-венгерских историков (с 2006 г. – председателем), Венгерского исторического общества, в 1997-2000 г. был членом Куратория по изданию журналов Национального культурного фонда, а в 1997 г. - членом совета директоров А/о «Национальное издательство учебной литературы». В 2002-2003 г. был также председателем последнего. В 2004-2005 гг. я занимал должность главного куратора, уполномоченного министра по проведению Венгерско-российского культурного сезона, организованного Министерством национального культурного наследия Венгрии. В 2006 г. был избран председателем Фонда развития русского языка и культуры.
Со дня основания Центра русистики Университета им. Лоранда Этвеша я являюсь его руководителем, в 1998-1999 г. занимал должность заместителя декана по делам науки, а в 1998-2000 г. был членом Докторского совета Университета им. Лоранда Этвёша. В 2000 г. удостоен профессорской стипендии им. Сечени.
Около десяти лет я редактировал отдел истории журнала «Интерпресс магазин», а во второй половине 1980-х и первой половине 1990-х гг. вел широкую книгоиздательскую деятельность, в рамках которой на рубеже 1980-х и 1990-х гг. был заместителем председателя профессионального объединения венгерских книгоиздателей.
Значительным результатом своей личной деятельности я считаю основание первого венгерского центра русистики поначалу в форме автономного научного общества, Института венгерской русистики (в 1990 г.), а позже - в форме самостоятельной организационной единицы в рамках Университета им. Лоранда Этвёша, Центра русистики (в 1995 г.). В прошедшем десятилетии я положил начало серии изданий под названием «Постсоветские тетради», а также серии монографий «Книги по русистике», которая редактируется мною совместно с Тамашем Краусом. За этот период времени Центром русистики было организовано множество международных конференций, ставших прекрасным местом научного диалога между представителями русскоязычной и нерусскоязычной русистики. В 2003 г. под моим руководством при Центре русистики Университета им. Лоранда Этвёша была создана Исследовательская группа по вопросам исторической русистики Академии наук Венгрии.
В 2005 г. я был удостоен ордена «Золотой крест» Венгерской республики «за многолетнюю выдающуюся деятельность в области науки и просвещения». 2 сентября 2005 г. Центр международного научного и культурного сотрудничества Министерства иностранных дел наградил меня медалью за деятельность в сфере культурного и научного сотрудничества. 21 декабря 2005 г. президент Путин вручил мне медаль Пушкина «за большой вклад в сближение и взаимообогащение наших культур». На майском общем совете 2006 г. Российская академия наук присвоила мне звание Honoris Causa.
Будапешт, 3 июля 2006 г.
список публикаций
До кандидатской диссертации:
Книги:
1. IV. Iván értékelésének kérdéséhez (Bölcsészdoktori disszertáció). Budapest, 1980.
2. Cárok és kalandorok. A "zavaros időszak" története. Budapest, 1982, Kossuth
3. Az orosz történelem egyetemessége és különössége (bevezetés, válogatás, szerkesztés társszerzővel, elkülönülten). Budapest, 1982, ELTE ÁJK
4. Ключевые проблемы социально-политической истории России вотрой пол. XVI века в русской и советской историографии (кандидатская диссертация) Ленинград, 1984.
Научные статьи:
1. К вопросу об оценке деятельности Ивана Пересветова. In: Studia Slavica 1978/1-2. 55-80.
2. Rettegett Iván az újabb szovjet kutatások tükrében. In: Történelmi Szemle 1979/3-4, 592-604.
3. От Карамзина до Соловьева. К вопросу эволюции образа Ивана IV в русской историографии In: Gedenkschrift Endre Arató, Annales Univ. Scient. Bud. Sectio Historica t. XXI, Budapest, 1981, 219-236.
4. Образ Ивана IV в русской историографии второй половины XIX - наяала XX вв. In: Annales Univ. Scient. Bud. Sectio Historica t. XXII, Budapest, 1982, 135-150.
5. IV. Iván alakja az orosz történetírásban. In: Századok 1982/1, 93-122.
6. Rettegett Iván személyisége. In: Világosság 1979/2, 112-119.
7. Borisz Godunov életpályája. In: Világosság 1980/4, 234-240.
8. Az orosz álcárok. In: Valóság 1982/1, 68-79.
9. Marx és a középkori Oroszország. In: Medvetánc 1982/1, 171-180.
10. A cári autokrácia történelmi, társadalmi alapjai. In: Medvetánc 1982/2-3, 49-72.
11. Az "orosz feudalizmus" historiográfiájának vázlata In: Világtörténet 1984/3.
Статьи, рецензии, аннотации, переводы:
1. R. G. Szkrinnyikov: Rosszija poszle opricsnyini, L.,1975. In: Századok 1976/4.
2. Eizenstein Rettegett Iván-képe. In: Kritika, 1978/12.
3. Haladó cél - retrográd eszközök? In: Élet és Irodalom 1978. 38.sz.
I. Ja. Frojanov: Kijevszkaja Rusz, L., 1974. In: Acta Historica 1978/1-2.
4. R. G. Szkrinnyikov: Ivan Groznij, M.,1975. In: Századok 1978/2.
A. L. Arcihovszkij – L. V.Janyin: Novgorodszkije gramoti na beresztye, M.,1978. In: Századok 1979/2.
5. R. G. Szkrinnyikov: Borisz Godunov, M.,1978. In: Századok 1979/5.
6. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés Nagy-Britanniában In: Népszabadság 1979.01.12.
7. Kelet-Európa fogalma (Beszélgetés Perényi Józseffel). In: Kritika 1979/4.
8. A kelet-európai "elmaradottságról"(Beszélgetés Ránki Györggyel). In: Kritika 1979/7.
9. Gibt es „Osteuropaer”.Gesprach mit dem Historiker György Ránki. In: Pannonia 1979/3.
10. Nemzeti, nemzetiségi lét Kelet-Európában (Beszélgetés Niederhauser Emillel) In: Kritika 1979/11.
11. Rettegett Iván. In: IPM 1979/2.
12. Az uglicsi rejtély. In: IPM 1979/7.
I. ál-Dmitrij. In: IPM 1979/8.
13. Petrodvorec. In: Élet és Tudomány 1979/14.
14. Novgorodi nyírfavitézek. In: Élet és Tudomány 1979/21.
15. A cár halála. In: Új Tükör 1980/46.
16. A beszélő nyírfa. In: Az Élet és Tudomány Kalendáriuma 1980, 293-299.
17. 100 éve született Lukinich Imre. In: Egyetemi Lapok 1980/7.
18. L. V. Janyin: Nyírfakéreg levelek üzenete. In: Gondolat 1980 /перевод/
19. A régi orosz kultúra népszerűsítéséért. In: Magyar Nemzet 1981/116.
20. Vaszilij Oszipovics Kljucsevszkij. In: Világtörténet 1981/4.
21. A bölcsészkarra felvételizők történelmi-politikai ismeretei, 1979. In: Tájékoztató, 1981/6, 175-195.
22. Perényi József (1915-1981). In: Egyetemi Lapok 1981/18.
23. In Memoriam József Perényi 1915-1981. In: Annales Univ.Scient.Bud. Sectio Historica t. XXII, Budapest, 1982.
24. Hamis cárok - igaz kozákok. In: IPM 1982/6.
25. Új szovjet mű az orosz nép honvédő harcáról. In: Népszabadság 1982/181.
I. Ja. Frojanov: Kijevszkaja Rusz. Ocserki szocialno-polityicseszkoj isztorii, L., 1980. In: Századok 1982/5.
26. Kelet és Nyugat. In: Magyar Nemzet 1983.03.13.
27. Világtörténet évszámokban. In: Népszabadság 1983.02.
28. A leningrádi történészműhely. In: Egyetemi Lapok 1983.03.14.
29. Úton az anarchizmus felé. In: Kritika 1983/12.
30. A kupec és a herceg. In: IPM 1984/2.
31. Egy cári hitves megpróbáltatásai. In: IPM jubileumi különszám 1984.
32. Orosz írók magyar szemmel. In: Népszabadság 1984.01.27.
33. Lomonoszov válogatott írásai. In: Szovjet Irodalom 1984/5.
После кандидатской диссертации:
Книги:
1. Iván, a Félelmetes. Budapest, 1985, Gondolat, 332 c.
2. Koronás portrék (сост., ред.). Budapest, 1987, Kozmosz Könyvek
3. Moszkóvia és a Nyugat. Budapest, 1988, Magvető, 252 c.
4. Hamis cárok. Budapest, 1988, Kozmosz Könyvek, 184 c.
5. Szürke eminenciások (сост., ред.). Budapest, 1989, Kozmosz Könyvek
6. Furkósbottal Európába? I. Péter: érvek - ellenérvek (válogatás, szerkesztés, összekötő szöveg). Budapest, 1989, Új Géniusz, 344 c.
7. Durák (válogatott cikkek, tanulmányok) Budapest, 1995, Tegnap és Ma, 272 c.
8. Iván, a Félelmetes (2-e изд.). Budapest, 1996, Gondolat,
9. A Moszkvai Oroszország története. Budapest, 1997, Magyar Ruszisztikai Intézet, 174 c.
10. Oroszország története (ред., соавтор, самостоятельно) Budapest, 1997, Maecenas, 692 c.
11. Место России в Европе / The Place of Russia in Europe (ред., пердисл.) Ruszisztikai Könyvek V., Budapest, 1999, Magyar Ruszisztikai Intézet
12. A feudalizmus kori orosz történelem fő problémái az orosz történetírásban (akadémiai doktori disszertáció) 1999.
13. False Tsars. Center for Hungarian Studies and Publications, предисл.: Nicholas Riasanovsky, New Jersey, 2000, 182 c.
14. "Московия". Очерки истории Московского государства второй половины XV.- конца XVII века. Москва, 2000, Изд-во ИРИ РАН, 148 c.
15. Dokumentumok történeti ruszisztikánk tárgyköréből (предисл, соавтор). Poszt-Szovjet Füzetek XV., Budapest, 2000, Magyar Ruszisztikai Intézet
16. Magyar Századok I-X. (ред.) Budapest, 1999-2000, Pannonica
17. IV. Iván és I. Péter utóélete. Budapest, 2001, Magyar Ruszisztikai Intézet, 256 c.
18. Место России в Евразии / The Place of Russia in Eurasia /ред., предисл./, Ruszisztikai Könyvek IX., Budapest, 2001, Magyar Ruszisztikai Intézet, 356 c.
19. A Romanovok. (соавтор) Budapest, 2002, Pannonica, 352 c.
20. Московия: специфика развития /Muscovy: The Peculiarities of its Development (Ruszisztikai Könyvek XIII.) (ред., предисловие), Budapest, 2003, Magyar Ruszisztikai Intézet, 224 c.
21. Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. (ред.) Budapest, 2003, Pannonica, 328 c.
22. IV. Iván – I. Péter (соавтор) Budapest, 2004, Pannonica, 7-176 с.
23. Новые направления в русистике / New Directions and Results in Russistics (Ruszisztikai Könyvek XVI.) (ред., предисловие), Budapest, 2005, Magyar Ruszisztikai Intézet, 204 c.
24. A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada/Двенадцать столетий венгерско-русских отношений (Ред.: Дюла Свак), Будапешт, 2005, 220 с.
25. A középkori orosz történelem forrásai (гл. редактор, предисловие), Будапешт, 2005, 320 с.
26. Две империи - три столицы. Культурно-исторические параллели и взаимодействия в конце XIX - начале XX вв. (Ред., предисловие: Д. Свак), Будапешт, 2006, 148 с.
Научные статьи:
1. Советская историография реформ середины XVI в. часть I. In: Annales Univ. Scient. Bud. Sectio Historicat.XXIV, Budapest, 1985, 217-236.
2. "Moszkóvia" és a Nyugat. In: Valóság 1986/9, 85-95.
3. Az orosz "hosszú" 16. század fejlődéslogikája. In: Világtörténet 1986/3-4, 63-98.
4. Вопрос исторического занчения опричнины в советской исторической науке. In: Studia Slavica 1987/1-4, 327-360.
5. Puskin, a történész. In: Szovjet Irodalom 1987/2, 135-141.
6. Concepts of "Russian Feudalism" in Russian Historiography. In: Hungaro-Slavica 1988, 203-220.
7. A messzi múlt jelenidejűsége. In: Szovjet Irodalom 1990/3
8. Az orosz "rövid" 17. század. In: Századok 1997/4, 857-894.
9. О некоторых методологических проблемах синтеза в "Историях России". In: Отечественная История 1998/6, 90-93.
10. A középkori Oroszország helye Európában. In: Rubicon 1999/3
11. Péter alakja az orosz történetírásban. In: Századok 1999/5, 1047-1086.
12. Viták I. Péter reformjairól az orosz történetírásban. In: Világtörténet 1999/ősz-tél, 3-27.
13. Русский Самсон? (K вопросу об оценке исторической роли Ивана IV). In: Отечественная История 1999, No. 5., 174-180.
14. Место России в Европе в средневековье и раннее новое время. In: Место России в Европе / The Place of Russia in Europe, Ruszisztikai Könyvek V., Budapest, 1999, Magyar Ruszisztikai Intézet, 36-41.
15. "Дурно" ли говорить o "русском феодализме"? К историографии вопрооса. In: Труды ИРИ РАН за 1997-1998 гг., вып. 2, 5-28, обсуждение доклада, 28-55, Москва, 2000.
16. Az opricsnyina az új orosz történetírásban. In: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század. Tanulmányok Pölöskei Ferenc köszöntésére, főszerk. Gergely Jenő, Budapest, 2000, 585-594.
17. Petro „Persij” csi „Velikij”? In: Ivan Mazepa ta jogo doba, Uzsgorod, 2001, 8-12.
18. I. Péter értékelése az elmúlt évtized orosz historiográfiájában In: A történelem és a jog határán. Tanulmányok Kállay István születésének 70. évfordulójára, Budapest, 2001, 231-238.
19. Место России в Евразии в средневековье и раннее новое время. In: Место России в Евразии / The Place of Russia in Eurasia, Budapest, 2001, Magyar Ruszisztikai Intézet, 20-27.
20. Oroszország helye Eurázsiában a közép- és kora újkorban In: Cirill és Metód pédáját követve… Tanulmánykötet H. Tóth Imre 70. születésnapjára, Szeged, 2002, 533-542.
21. О раннефеодальном характере истории России в начале нового времени. К постановке вопроса In: Русско-венгерские исторические связи, Москва, 2002, 52-58.
22. Az első Romanovok személyiségvonásai In: Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. Pannonica, Budapest, 2003, 256-261.
23. Еще раз об исторографии царствования Ивана Грозного In: Московия: специфика развития / Muscovy: The Peculiarities of its Development (Ruszisztikai Könyvek XIII), Budapest, 2003, Magyar Ruszisztikai Intézet, 69-75.
24. Iván és Péter In: 2000 2004/12, 59-62.
25. Два народа в Европе. In: Венгерское королевство между двумя империями. Москва, 2005
26. Венгерская русистика в десятилетие смена режима In: Новые направления в русистике / New Directions and Results in Russistics (Ruszisztikai Könyvek XVI.) Budapest, 2005, Magyar Ruszisztikai Intézet, 9-17.
27. A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada/Двенадцать столетий венгерско-русских отношений In: A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada/Двенадцать столетий венгерско-русских отношений (Ред.: Дюла Свак), Будапешт, 2005, 10-16.
28. A rendszerváltó évtized magyar történeti ruszisztikája In: Világtörténet/2005 tavasz-nyár, 104-111.
29. О раннефеодальном характере России в начале Нового времени: к постановке вопроса In: Государственность, дипломатия, культура в центральной и Восточной Европе XI-XIII веков, Москва, 2005, 52-58.
30. Az "orosz feudalizmus" a szovjet korszakban In: Kelet-Európa: történelem és sorsközösség. Palotás Emil 70. születésnapjára, Budapest, 2006, 285-300.
31. Краткий очерк истории венгерско-русских отношений In: Две империи - три столицы. Культурно-исторические параллели и взаимодействия в конце XIX - начале XX вв. (Ред., предисловие: Д. Свак), Будапешт, 2006, 9-18.
Сатьи, рецензии, аннотации:
1. Ősidők krónikája. In: IPM, 1985/6
2. Bábel álarcai. In: Valóság 1986/9, 111-114.
3. Aggályos kérdések I. Péterről (Levél Dmitrij Lihacsovnak, a leningrádi Puskin-házba). In: Élet és Irodalom 1986/19.
4. A népi hétköznapok története. In: Népszabadság 1986.10.09.
5. Le a szakállakkal! In: Háttér 13, 1986-1987/1.
6. A cár jobbkeze. Alekszandr Mensikov. In: IPM 1987/6.
7. Kaliforniában orosznak lenni. Levél Nicholas Riasanovskynak a Berkeley-i Egyetemre. In: Élet és Irodalom 1987.10.16.
8. Andrej Szaharov: A nagy atamán. In: Szovjet Irodalom 1988/2.
9. Megújuló szovjet történelemszemlélet. In: Népszabadság 1988.01.16.
10. Borisz Godunov portréjához. In: Élet és Tudomány 1988/31.
11. Az analfabéta akadémikus. In: Szürke eminenciások, Budapest,1989, 105-124.
12. Párhuzamos átalakítások. In: Élet és Irodalom 1989.09.01.
13. Hungarian publishing: caught between two worlds. In: Logos, Whurr Publishers, 1990, 38-40.
14. Félelmetes. In: Élet és Irodalom 1990.05.25.
15. Jelcin elnök és Nagy Péter cár. In: Magyar Hírlap 1993.11.25.
16. Előszó helyett. In: Jelcin és a jelcinizmus, Poszt-Szovjet Füzetek, Budapest, 1993.
17. Вместо предисловия. In: Ельцинщина, Budapest, 1993, Венгерский Институт Русистики
18. Széttépett évszázad. In: Népszabadság 1995.05.15.
19. Egy tragikus kor és krónikása. In: R. G. Szkrinnyikov: Az orosz birodalom születése, Budapest, 1997, Maecenas
20. Президент Борис– Царь Борис. In: Конец Ельцинщины, Budapest, 1999, Венгерский Институт Русистики
21. Egy rettegő cár. In: Rubicon 1999/3
22. Font Márta: Oroszország, Ukrajna, Rusz. In: Századok 1999
23. A Romanov-dinasztia (Niederhauser Emillel közösen). In: Rubicon 2000/4
24. Zavaros idők krónikása. In: Andrej Szaharov: Az orosz történelem új terminológiája, Ruszisztikai Könyvek VII., Budapest, 2000, 5-7.
25. Két nép Európában. In: Élet és Irodalom, 49. évf. 7. szám
26. А.Н. Сахаров: Россия: народ, правители, цивилизация In: Századok, 2006/1, 258-262 (в соавторстве с М.Г. Вандалковской)
16. 04. 2006.
