О Центре
Исследования
Издания
Образование
Исследовательская группа
Конференции
    Актуальные конференции
    Архив
    Докладчики
Электронные публикации
Российско-венгерская комиссия историков
Ссылки
Новости, информации

   
Главная > Докладчики
Докладчики


Краус, Тамаш
профессор, доктор исторических наук
будапештский Университет им. Лоранда Этвеша, филологический факультет

E-mail: 

Website: не найдено

автобиография
Год рождения 1948
Образование:
1973 Дебреценский университет им. Лайоша Кошшута, филологический факультет, специальности: история и русский язык и культура
1976 степень PhD (Тема диссертации: «Большевизм и национальный вопрос»)
1982– старший преподаватель при Кафедре истории Восточной Европы в Будапештском университете им. Лоранда Этвеша (ELTE)
1988–2000 доцент
2000– профессор при Центре русистики
2002– заведующий кафедрой Истории Восточной Европы
Знание языков: русский, английский
Круг тем диссертации:
Историография особенностей исторического развития России (1981, кандидат наук)
Историческо-идейные предпосылки сталинизма, книга Советский термидор (1994, доктор исторических наук)
Основные научные командировки, стипендии:
1987 грант IREX в США
1991 проведение лекций в центрах русистики в Мельберне, в Сиднее, в Канберре
1996–1997 исследовательская работа в Москве
1998 Академический грант им. Сечени
Основные области исследования:
История сталинизма
История русского Холокоста
Российская история в ХХ веке

Ответственный редактор серии (Пост-)Советских записок и журнала Эсмелет, а также научный сотрудник таких иностранных журналов, как Contemporary Politics, Links, московской Альтернативы.
С 1993 г. член Российско-венгерской комиссии историков





список публикаций

Монографии



  1. Mű és történelem. Viták Lukács György műveiről a húszas években. (Társszerző: Mesterházi Miklós) Bp., 1985, Gondolat

  2. A cártól a komisszárokig. Bp., 1987, Kossuth Könyvkiadó

  3. Életrajzok a bolsevizmus történetéből. (Társszerző: Béládi László) Bp., 1987, ELTE ÁJTK

  4. Sztálin (Társszerző: Béládi László) Bp., 1988, Láng

  5. Életrajzok a bolsevizmus történetéből. (Társszerzővel) Bp., 1988, ELTE ÁJTK

  6. Сталин (Соавтор: Ласло Белады). Москва, 1989, Политиздат

  7. Bolsevizmus és nemzeti kérdés. Adalékok a nemzeti kérdés bolsevik felfogásának történetéhez 1917-1922. (Nemzetiségi Füzetek 8.) Bp., 1989, Akadémiai Kiadó

  8. Pártviták és történettudomány. Viták az "oroszországi történelmi fejlődés sajátosságairól", különös tekintettel a 20-as évekre. Értekezések a történettudomány köréből. 113. Bp., 1991, Akadémiai Kiadó

  9. Megélt rendszerváltás. Publicisztikai írások. Bp., 1994, Cégér

  10. Szovjet Thermidor. A sztálini fordulat előzményei 1917-1928. Bp., 1996, Napvilág

  11. Sztálin – 1996. Bp., 1996, Útmutató

  12. Hitler – Sztálin. (Társszerző: Ormos Mária) Bp., 1999, Pannonica, 181-324.

  13. Lenintől Putyinig. (Tanulmányok és cikkek) Bp., 2003, La Ventana

  14. Sztálin és kora. Bp., 2003, Pannonica

  15. Antiszemitizmus-holokauszt-államszocializmus, Bp., 2004, Nemzeti Tankönyvkiadó, 151p.

  16. The Soviet and Hungarian Holocausts: A comparative Essay, New Jersey, USA, 2006, Center for Hungarian Studiesn and Publications, Inc., 139 p.





Книжные главы, редакторство
Az orosz történelem egyetemessége és különössége. Fejlődés-tanulmányok, Regionális sorozat I. (Társszerk.) Bp., 1983, ELTE ÁJTK
Szakszervezetek és államhatalom. Dokumentumok a szovjet-oroszországi szakszervezetek történetéből 1917-1923. (Előszó: 9-30.), Bp., 1985, ELTE ÁJTK
Buharin-tanulmányok. Demokrácia, „cézárizmus”, szocializmus. (Bevezető tanulmány társszerzőkkel. 5-40.) Bp., 1988, ELTE ÁJTK, Politikatudományi Tanszékcsoport
A száműzött Trockij. (Szerk., Bevezető-tanulmány: 3-43.) Bp., 1989, Kolibri
Leszállt-e Hruscsov Kijevben? (Szerk., Előszó: 5-11.) Bp., 1991, Kolibri
Oroszország és a Szovjetunió 20. századi képes történeti kronológiája (Társszerk.) Bp., 1992, Akadémiai Kiadó
Jelcin és a Jelcinizmus (Szerk.) Poszt-Szovjet Füzetek XI., Bp., 1993, Magyar Ruszisztikai Intézet
Ельцинщина (Ред..) Будапешт., 1993, Венгерский Институт Русистики
Történelem tankönyv IV. 1914-1945 (gimnáziumok számára) 2., átdolgozott kiadás. Bp., 1994, Cégér, 17-21., 83-86.
Oroszországi alternatívák 1917-1928. Forrásfüzet az iskolai oktatáshoz (Szerk.) Bp., 1995, Korona
Zsidók Oroszországban 1900-1929. Cikkek, dokumentumok. (Szerk.) Ruszisztikai Könyvek I., Bp., 1995, Magyar Ruszisztikai Intézet, MTA Judaisztikai Kutatócsoport
20. századi egyetemes történet 1890-1945. I. kötet (Társszerk., társszerző: 117-127., 374-390.) egyetemi tankönyv, Bp., 1995, Korona
20. századi egyetemes történet 1945-1990. II. kötet (Társszerk., társszerző, utolsó fejezet. 503-537.) egyetemi tankönyv, Bp., 1997, Korona
Oroszország története (Társszerző, V. Fejezet. 419-632.) Bp., 1997, Maecenas (második, javított kiadás: Pannonica, 2001)
Rendszerváltás és társadalomkritika. Tanulmányok a kelet-európai átalakulás történetéből. (Szerk.) Bp., 1997, Napvilág
1917 és ami utána következett. (Főszerk., előszó) Bp., 1988, Magyar Ruszisztikai Intézet
A Balkán-háborúk és a nagyhatalmak. Rigómezőtől Koszovóig. (Szerk.) Bp., 1999, Napvilág
GULAG. A szovjet táborrendszer története. (Szerk.) Bp., 2001, Pannonica
A sztálinizmus hétköznapjai. Tanulmányok és dokumentumok a Sztálin-korszak történetéből. (Szerk.) Bp., 2003, Nemzeti Tankönyvkiadó
Peresztrojka és tulajdonáthelyezés. Tanulmányok és dokumentumok a rendszerváltás történetéből a Szovjetunióban (1985-1991). Ruszisztikai Könyvek XII, (Szerk., előszó) Bp., 2003, Magyar Ruszisztikai Intézet
Antiszemitizmus-holokauszt-államszocializmus. Budapest, 2004.,Nemzeti Tankönyvkiadó, 151 p




 Научные статьи

Bolsevizmus és nemzeti kérdés. In: Világosság No. 111. (1980), 681-689.

Pokrovszkij-Trockij vita az orosz történelmi fejlődés sajátosságairól. In: Történelmi Szemle 1980/3

M. N. Pokrovszkij és az orosz abszolutizmus vitája. In: Történelmi Szemle 1980/4.

Állam és demokrácia. In: Világosság 1981/8-9, 492-502.

Szocializmus egy országban. In: Medvetánc No. 2-3. (1982)

Az oroszországi szociáldemokrácia második szakadása. In: Századok 1983/3.

A szovjet húszas évek történelmi elhelyezéséről. In: Világtörténet No. 3 (1983)

A szakszervezetek és az államhatalom. A szakszervezeti kérdés szovjet-oroszországi történetéhez 1917-1922. In: Párttörténeti Közlemények No. 3. (1983), 33-68.

Lenin a szocializmusba való politikai átmenet időszakáról. (Társszerző: Tütő László) In: Társadalmi Szemle 1984/7-8.

Buharin: A tört. materializmus elmélete. (forráspublikáció társszerzővel) In: Magyar Filozófiai Szemle No. 5-6. (1984), 688-764.

A Szovjetunió első alkotmánya. In: História 1984/2.

Átmeneti korszak és szocializmus. ("Transitional Period and Socialism.") In: Világosság No. 4. (1984), 202-211.

A Jelen és a Jövő képe. Egy elemzés tapasztalatai (Megjegyzések a Trockij-jelenséghez). In: Mozgó Világ 1984/8, 18-31. (bezúzták)

Az októberi szocialista forradalom historiográfiájához. (Viták a forradalom jellegének megítéléséről az 1920-as évek szovjet történetírásában.) In: Párttörténeti Közlemények 1987/3.

Történelmi adalékok a szocializmus politikai és elméleti értelmezéséhez. In: Politika-Tudomány 1987/3, 33-57.

Történelmi gondolkodás és legitimáció. (Az orosz forradalmi tradíció elsajátításáról a 20-as években.) In: Egyetemes Történeti Tanulmányok XVI., Debrecen, 1987, KLTE, 83-100.

1917 a számok tükrében. In: História 1987/4.

A szocializmus elméleti értelmezéseiről. In: Politika-Tudomány No. 3. (1987), 3-28.

A mensevikek és a szocializmus- dokumentumok tükrében. In: Eszmélet 4. (1990. márc.), 115-137.

Bergyajev aktualitása. In: Eszmélet 8. (1990), 112-119.

Adalékok egy rendszerváltás anatómiájához. In: Baranya megyei pedagógiai körkép 1990/2, 23-34.

Van-e alternatívája az orosz konzervativizmusnak? In: Szovjet Füzetek, Vol. III., Bp., 1991, Magyar Ruszisztikai Intézet, 7-24.

Kapitalizmus – antikapitalizmus – külföldi tőke. In: Eszmélet 17. (1992. nov.), 37-42.

1917 újraértelmezéséhez. In: Múltunk 1992/2-3, 3-24.

Paradigmaváltás az orosz forradalom megközelítésében. In: Szovjet Füzetek VIII. Bp., 1993, Magyar Ruszisztikai Intézet, 14-23.

Niederhauser Emil Kelet-Európa - koncepciójáról. In: Szomszédaink között Kelet-Európában. Emlékkötet Niederhauser Emil 70. születésnapjára (Szerk.: Glatz Ferenc). Bp., 1993, MTA Történettudományi Intézet, 431-443.

A jelCINIZMUS. In: Poszt-Szovjet Füzetek, Vol. XI, Bp., 1993, Magyar Ruszisztikai Intézet, 67-92. (oroszul lásd: idegen nyelven, 1993, O jelCINYIZME)

Hruscsovtól Gorbacsovig. In: Párhuzamos politikus-portrék a XX. századi Kelet-Közép- és Kelet-Európából. A Történelemtanári Továbbképzés Kiskönyvtára III., Bp., 1994, 67-76.

A nacionál-bolsevizmus alapvetése. In: Múltunk 1994/1-2, 51-80. (oroszul lásd: idegen nyelven, 1995, N. V. Usztrjalov i nacional-bolsevizm)

Az októberi forradalom és a zsidókérdés Szovjet-Oroszországban. In: Zsidók Oroszországban 1900-1929, Ruszisztikai Könyvek I., Bp., 1995, Magyar Ruszisztikai Intézet, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 33-49.

Ajax-Fradi avagy futball és rasszizmus. In: Eszmélet 29. (1995), 104-132.

Az orosz sajátszerűség ideológiáiról. In: Replika 1995/19-20, 165-177.

A sztálini rendszer kialakulásának történelmi okairól és jellegéről. In: Történelemtanári Füzetek VIII. (Sorozatszerk.: Szabolcs Ottó), Bp., 1995.

A nácizmus és a sztálinizmus összefüggéséről. In: Magyar Tudomány 1996/5, 702-712.

A világrendszer és az önigazgatás a peresztrojka periódusában. In: Eszmélet 33. (1997. tavasz), 97–138.

A peresztrojka történelmi szerepe. Az államszocializmustól az „államtalan” kapitalizmusig. In: Rendszerváltás és társadalomkritika. Bp., 1998, Napvilág, 114-152.

Az orosz szélsőjobboldal tradíciója: a „feketeszázaktól” a fasizmusig. In: Politikatörténeti Füzetek XII, 1998, 57-66.

Megnyitó. A forradalom története és a rendszerváltás történetírása. In: 1917 és ami utána következett. Bp., 1998, Magyar Ruszisztikai Intézet, 7-12.

A nagyhatalmak és a Jugoszlávia elleni NATO-légiháború okai. In: A Balkán-háborúk és a nagyhatalmak. Rigómezőtől Koszovóig. Politikatörténeti Füzetek XIII., 1999, 119-128.

Jelcinizmus a történelem mérlegén. In: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század. Tanulmányok Pölöskei Ferenc köszöntésére. Bp., 2000, ELTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék, 293-312. (oroszul lásd: idegen nyelven, 1999, Jelcinyizm na veszah isztorii)

Az Összoroszországi Alkotmányozó Gyűlés feloszlatásának körülményei. In: Múltunk 2001/1, 144-171.

Az „összeesküvés-elmélet” sztálini iskolája. In: Eszmélet 49. (2001 tavasz), 81-104.

A Gulag aktualitása. In: GULAG. A szovjet táborrendszer története. Bp., 2001, Pannonica, 13-26.

A „sztálini szocializmus”. In: A sztálinizmus hétköznapjai. Tanulmányok és dokumentumok a Sztálin-korszak történetéből. Bp., 2003, Nemzeti Tankönyvkiadó,

A peresztrojka és a tulajdonváltás. Politikai koncepciók és történelmi valóság. In: Peresztrojka és tulajdonáthelyezés. Tanulmányok és dokumentumok a rendszerváltás történetéből a Szovjetunióban (1985-1991). Ruszisztikai Könyvek XII, Bp., 2003, Magyar Ruszisztikai Intézet, 52-102.

Az ismeretlen holokauszt a Szovjetunió elfoglalt területein. Vázlatok a náci népirtás okairól és természetéről. In: Eszmélet 61 (2004 tavasz), 27-58.

Megjegyzések a szocializmusvita jelenlegi állásáról. In: Eszmélet 64. (2004 tél), 135-156.

Évfordulók. In: Eszmélet 65. (2005 tavasz), 4-9.


На иностранном языке
Сталин (Соавтор: Ласло Белады). Москва, 1989, Политиздат

O ельЦИНИЗМЕ. In: Ельцинщина, Будапешт, 1993, Венгерский Институт Русистики, 75-103.

Н.В. Устрялов и национал-большевизм. In: Россия XXI. (Москва), 1995/3-4, 88–107 и 1996/1, 100–116.

National-Bolshevism Past and Present. In: Contemporary Politics Vol. I, No. 2, London, South Bank University, 1995, 114-121.

The East-European Change of Regimes. From History to Theory. In: Links No. 4, Sidney, 1995, 63-70. and edited version In: Utopie Critique (Paris) No. 5. 1995, 67-73.

Critics of ahistoricism Kornai’s Political Economy of Socialism. In: Labour Focus of Eastern Europe (Oxford), 1995. No. 52, 104-115. és Social Scientist (New Delhi), Vol. 24. Nos. 1-4, Jan-March 1996, 111-127. Magyarul: Eszmélet 24, 157-178.

Ajax-Fradi – Socer and racism. In: Conciousness 1996.

Советский термидор. Будапешт, 1997, Венгерский Институт Русистики

„Русское своеобразие” в XVI-XVIII веках. In: Место России в Европе/The Place of Russia in Europe, Книги по русистике V., Будапешт, 1999, Венгерский Институт Русистики, 255-262.

Ельцинизм на весах истории. In: Конец Ельцинщины. Будапешт, 1999, Венгерский Институт Русистики, 127-165.

ГУЛАГ и Освенцим. Смысл и функция сравнительного исследования. In: Россия XXI. (Москва), 2000/3, 70-97.

Государственный социализм на весах истории. In: Россия XXI. (Москва), 2001/1, 176-188.

Краткий очерк истории России в XX веке. Санкт-Петербург, 2001, „Мир и семя”, „Интерлайн”


2006.06.07.


<<< назад

  

Изменения в структуре Института истории Историко-филологического факультета
2019-09-16

2019-й год принес много нового в жизнь Института истории нашего факультета.

Далее >>>
Ночь исследователей - а Вы об этом слушали?
2019-09-15
27 сентября 2019 года опять наступает Ночь исследователей по всей Венгрии. Центр русистики тоже открывает свои двери перед всеми, кому не хочется спать и кто готов развлекаться в науно-исследовательских обстоятельствах. Воркшоп, лекции-крожки, кино, паб-квиз, лотерея!

Далее >>>
Методическая суббота, сентябрь 2019 г.
2019-09-14
Очередная в 2019 году методическая суббота в Будапештском русском центре для преподавателей РКИ в Венгрии состоится 21 сентября 2019 г. с 13 часов. Место, как всегда: Русский центр при ЭЛТЕ (1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8., II/237.)
Далее >>>
Москва слезам не верит и никогда не надоест публике
2019-09-12

Картина режиссора Владимира Меньшова оказалась отличным выбором для открытия нового сезона киноклуба Центра русистики. Она заворожила зрителей – кого в первый раз, кого во второй раз, а некоторых из зрителей – уже в третий раз.

Далее >>>
Сентябрьский театр - Дядя Ваня
2019-09-07
Театральная Одиссея Центра русистики продолжалась на второй неделе сентября, со спектаклем «Дядя Ваня».
Далее >>>