1999-ben a Ruszisztikai Központ résztvett az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Kutatási és Fejlesztési Pályázatán (FKFP).
A három éves projektre, amely 2002. április 30-án zárult, központunk 5 millió forint támogatást nyert.
A pályázati program címe: Történeti ruszisztikai alapkutatások (Nyilvántartási szám: FKFP 0271/1999.)
Programvezető: Dr. Szvák Gyula
A programban közreműködött:
Dr. Font Márta (JPTE, egyetemi docens))
Dr. Varga Ilona (Ny. egyetemi docens)
Dr. Makai János (EKTF, főiskolai docens)
Dr. Radnóti Klára (Magyar Nemzeti Múzeum)
Történeti ruszisztikai alapkutatások
Szakmai beszámoló
A Ruszisztikai Központban 1999-ben kutatások folytak az orosz feudalizmus egyes tipológiai és historiográfiai kérdéseiről, amelyek részeredményeit Az orosz feudalizmus tipológiai problémái az orosz és szovjet történetírásban témájú, kb. 3 ív terjedelmű tanulmány összegezte. Tovább kutattuk a XVI. századi Oroszország és azon belül is IV. Iván és kora történetét. E vizsgálódások egyfajta lezárásaként értékelhető a IV. Iván és kora az orosz történetírásban címen elkészült kb. 8 ív terjedelmű kézirat.
1999-es tervünkben vállaltuk az orosz történelem terminológiájáról szóló munka összeállítását és publikálását is. Ez Az orosz történelem új terminológiája címmel elkészült, és publikálása is megtörtént 2000 februárjában.
Ugyancsak elkészült a történeti ruszisztikánk helyzetéről és nemzetközi megítéléséről szóló munka. Ennek kiadására szintén 2000-ben került sor Dokumentumok történeti ruszisztikánk tárgyköréből címen. A Poszt-Szovjet Füzetek c. sorozatban megjelent kötet bőségesen idézi az elsősorban egyesült államokbeli és orosz ruszisták értékelését a Ruszisztikai Központban folyó történeti ruszisztikai kutatásokról, és azok legfontosabb eredményeiről.
Központunk az év folyamán heti rendszerességgel úgynevezett nyílt, konzultációs napot tartott, amelyen hazai és külföldi kollégáink, nappali PhD- és a tanártovábbképzésben résztvevő hallgatóink vettek esetenként részt. Ezen megbeszélések célja a ruszisztikai kutatások hazai helyzetének felmérése, a kutatóbázis kiszélesítése és a jövőbeli új kutatási irányok és témák körvonalazása volt. E műfajt hatékonyabbnak és perspektivikusabbnak ítéltük meg, mint egy formális kerekasztal-beszélgetés megtartását az adott problémakörről. Ezen tevékenységünkhöz kapcsolódott a Ruszisztikai Központ által kiírt szakfordítói pályázat is, amely új - ifjú - kutatókkal növelte a ruszisztika tudományának táborát.
2000-ben a tervezetteknek megfelelően kutatások folytak Az idegen hatások szerepe az orosz történelmi fejlődésben, valamint az Oroszország és Európa-probléma az orosz történelmi gondolkodásban című témakörökben. E kutatások gyűjtőmunkával jártak együtt, amelynek eredményeként központunk könyvtára számos kézirattal, másolattal és könyvvel bővült.
A beszámolási időszak alatt a legjelentősebb eredmény kétségtelenül az Oroszország helye Eurázsiában című konferencia volt. A konferencia három munkanapján összesen 43 előadás hangzott el a következő 3 szekcióban:
1. A Moszkvai Oroszország története
2. A Pétervári Oroszország története
3. Oroszország XX. századi története
Különösen az 1. szekció munkája ért el nagy eredményeket, hiszen 20 előadás hangzott el. A magyar ruszisztika színvonalát bizonyítja, hogy ezek csaknem fele magyarországi előadóktól származott. Külön megtiszteltetés volt számunkra, hogy konferenciánkon részt vett a nemzetközi ruszisztikai doyenje, Nicholas Riasanovsky professzor, valamint számos élvonalbeli ruszista az Egyesült Államokból, Kanadából, Nagy-Britanniából, Németországból, Ausztriából, valamint - természetesen - Oroszországból. Utóbbiak egyaránt képviselték a moszkvai és a szent-pétervári történész iskolákat. Szükséges megemlíteni, hogy a több napos rendezvény tetemes költségeit legnagyobbrészt az FKFP-pályázat biztosította forrásokból fedeztük.
Tovább folytak a kutatások a feudalizmus kori orosz történelem fő problémáiról az orosz történetírásban, és ezek a tárgyalt időszakban hasonló című monográfiában összegződtek. Elkészült ugyanakkor a IV. Iván és I. Péter utóélete című szintézis is, amelynek publikálása átcsúszott a 200l-es évre. Ez az összefoglalás a téma első párhuzamos feldolgozása a nemzetközi szakirodalomban.
Font Márta egyetemi tanár vezetésével egy kis munkacsoport foglalkozott a Russzkaja Pravda kritikai kiadásával. Sajnos, 2001 végéig csak a szöveg nyers, kéziratos formája készült el.
2001-ben részkutatások folytak a magyar történeti ruszisztika történetéről - egyelőre csak a legutóbbi évtizedek munkáinak adatgyűjtését fejeztük be. Ennek alapján elkészült A magyar történeti ruszisztika válogatott bibliográfiája című kézirat. Ez - a publikációs költségek kimerülése miatt - elektronikus adathordozón került rögzítésre, és Központunk könyvtárában hozzáférhető.
Elkészült a 2000-es nagy nemzetközi konferenciánk előadásait tartalmazó kötet is -angol és orosz nyelven. A Meszto Rosszii v Jevrazii/The Place of Russia in Eurasia című, több, mint 25 szerzői ív terjedelmű kiadvány mintegy szintetizálja a három év alatt az orosz történelmi sajátosságok, fejlődési jellegzetességek tárgykörében végzett kutatómunkát. Legnagyobb erénye, hogy a magyar történeti ruszisztika eredményeit a nemzetközi ruszisztika kontextusába helyezte, ezáltal mintegy leellenőrizve és megerősítve azokat.
Összefoglalásként megállapítható, hogy az eltelt három év alatt az ELTE Ruszisztikai Központjában jelentős kutatások folytak a történeti ruszisztika tárgykörében. A szakma már kipróbált művelőin kívül sor került fiatal, még kezdő kutatók bevonására, a szakmai utánpótlás megteremtésére is. ( 3 Ph.D-hallgató vett részt - térítés nékül - az anyaggyűjtésben, illetve háttér tanulmányok elkészítésében.) E kutatások alapművek, tanulmánykötetek ( csak illusztrálásként: összesen kb. 65 szerzői ív terjedelemben 4 kötet saját költségen történt kiadására került sor) és tanulmányok sorát eredményezték, amelyekre a nemzetközi tudományosság is felfigyelt. így kerülhetett sor 2000-ben egy olyan nagyszabású nemzetközi tudományos konferenciára, amilyenre e diszciplína esetében korábban nem volt példa hazánkban. És e konferencia kiemelkedő sikere eredményezte egy azóta megrendezett újabb nemzetközi konferencia létrejöttét és magas színvonalát (2002-ben). Lényegében tehát egy hazánkban még fiatal tudományterület ezidő alatt szilárd gyökeret eresztett és nemzetközi elismertséget szerzett. Erre nem kerülhetett volna sor az elnyert Felsőoktatási Kutatási és Fejlesztési Pályázat nélkül, amiért a pályázat résztvevői köszönetüket fejezik ki.
Budapest, 2002. október 16. Dr. Szvák Gyula
témavezető, az MTA doktora
