Archív konferenciák:


Font Márta
egyetemi tanár, az MTA doktora
Pécsi Tudományegyetem

E-mail: 

Honlapcím: nem elérhető

Önéletrajz

1952. április 28-án született Pécsett. Itt végezte általános és középiskolai tanulmányait, majd 1970–1975 között a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem–orosz szakos hallgatója volt. Az egyetemi diploma megszerzése után a szegedi egyetem Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékén lett tanársegéd, ahol az országismereti–kultúrtörténeti stúdiumok oktatását kapta feladatul. A kutatásban az orosz–magyar középkori kapcsolatok témája mellett maradt, amelyből a diplomamunkája is készült. 1979-ben szerzett bölcsészdoktori címet „A XII. századi orosz-magyar kapcsolatok kérdéséhez” c. disszertációval, melynek témavezetője Kristó Gyula volt. A bölcsészdoktori cím megszerzése után kapott adjunktusi kinevezést.

1983-ban a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán az akkor induló történelem egyetemi szak programjának kidolgozásában kapott szerepet, mint a Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék adjunktusa. 1987-ben tett német középfokú állami nyelvvizsgát. Az 1980-as években többször járt ösztöndíjjal Moszkvában és Krakkóban. Ezek a tanulmányutak segítették a kandidátusi disszertációja elkészítésében, amelyet 1989-ben nyújtott be a Magyar Tudományos Akadémiára „Orosz–magyar politikai kapcsolatok 1118–1240” címmel. A disszertáció megvédésére 1990 márciusában került sor. A történelemtudomány kandidátusa cím megszerzése után nevezték ki docensnek. 1992-től 1995-ig tanszékvezető helyettes volt a Pécsi Tudományegyetem (1992-ben létrejött Bölcsészettudományi Kara) Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékén, amelynek 1995 óta a vezetője. 1997-ben habilitált Szegeden, ezt követően 1998-ban kapott egyetemi tanári kinevezést.

Font Márta egyaránt részt vesz a középkori egyetemes és magyar történelem oktatásában. 1996-ban megszervezte a Kelet-Európa és a Balkán története specializációs képzést, amelyet három éven keresztül a Soros Alapítvány támogatott. A specializációban oktató kollégák részvételével, Font Márta vezetésével jött létre a Kelet-Európa és a Balkán története és kultúrája elnevezésű központ (kutatócsoport), amely azóta konferenciaszervezéssel és kötetek megjelenésével mutatkozott be. Font Márta jelenleg is vezeti a 2001-ben elindult középkori és koraújkori történeti doktori programot, amely az Interdiszciplináris Doktori Iskola keretén belül a „Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak 900–1800 között” címet viseli. Korábbi szakdolgozói közül többen írtak az OTDK-n díjazott dolgozatot, többen kerültek be a szegedi középkori és az új pécsi PhD programba. Egykori tanítványai közül többen ma már közvetlen munkatársai. Font Márta rendszeresen tart idegen nyelvű kurzusokat, pl. az Erasmus program keretében érkező hallgatók számára angol nyelven, a német nyelvű történelemoktatás szakmai továbbképzési programjában német nyelven, és alkalmanként az orosz szakosok számára oroszul országismeretet oktat.

Tudományos munkássága kezdettől fogva Kelet-Európa és Magyarország középkori történetéhez, illetve a kapcsolattörténeti témához kötődik. Magyar történeti kutatásainak első kötete 1993-ban jelent meg a Móra Kiadónál „Így élt Könyves Kálmán” címmel. A kötet azóta ismét megjelent tudományos apparátussal felszerelve magyar és angol nyelven. Pályázati támogatással jelent meg az „Oroszország, Ukrajna, Rusz” c. tankönyvének első kiadása 1995-ban, amelyet a Balassi Kiadó utóbb átdolgozva ismételten megjelentetett. Ugyancsak két kiadást megért a modern feldolgozású „Oroszország története” c. könyv, amelynek társszerzője. Társszerzőként működött közre az 1996-ban megjelent millecentenáriumi kötetben („1100 év Európában”), és a Siklós története („Város a Tenkes alján”) városmonográfiában. További önálló kötetei az OTKA támogatással elkészült „Magyarok a Kijevi Évkönyvben” c., amellyel habilitált, és „A német lovagrend alkonya”, amely a Német Lovagrend és a lengyelek konfliktusait dolgozza fel. Szerkesztőként, társszerkesztőként további kötetek kiadásában vett részt, köztük vannak német és magyar nyelvű konferenciakötetek, a „Tanulmányok Pécs történetéből” sorozat kötetei, illetve tanszéki kiadványok, a pécsi „Specimina Nova” középkori „leágazása”, a „Sectio Medievalis”. 2005-ben három újabb kötete jelent meg. Az egyik az MTA doktora cím megszerzésére benyújtott kéziratból keletkezett („A keresztény nagyhatalmak vonzásában”. Balassi, Bp. 2005.), amelynek sikerét mutatja, hogy készül német nyelvű kiadása. A másik a Szegedi Középkorász Műhely gondozásában megjelent „Árpád-házi királyok és Rurikida fejedelmek”, amely a keleti szláv kapcsolattörténeti kutatásainak szintézise; a harmadik pedig székfoglaló előadása a Mainz-i Tudományos Akadémián („Geschichtsschreibung des 13. Jhs. an der Grenze zweier Kulturen”). Legfrissebb munkája az „Ukrajna története” c. egyetemi jegyzet középkori része, amely a bölcsész HEFOP pályázat keretében 2006 szeptemberében jelent meg. Az Akadémiai Kiadónál szerkesztés alatt van a „Magyarország története” c. kézikönyv (szerk. Romsics Ignác), amelynek Árpád-kori részét írta.

1991-től kapcsolódott be a MTA orosz–magyar történész vegyesbizottsága munkájába, előbb tagként majd 1999-től alelnökként. 1992-től vesz részt a Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) munkájában. 1996 óta a PAB II. sz. Történeti és Filozófiai Szakbizottságának elnöke. Több sikeres konferencia szervezése nyomán a PAB 1997-ben és 2001-ben tudományszervezési díjjal ismerte el tevékenységét. 1996 és 1998 között az OTKA – Engel Pál vezette – Történettudományi zsürijének tagja volt. 1997-ben került a MTA Történettudományi Bizottságának tagjai közé. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült. 1998-ban saját egyetemén „Az év publikációja” díjat kapott az „Oroszország, Ukrajna, Rusz” c. tankönyvért; 2006-ban pedig az „év szellemi alkotása” különdíjat a „Keresztény nagyhatalmak vonzásában” c. munkájáért. Mint a Magyar Történelmi Társulat tagját egy periódusra beválasztották a Társulat Igazgatóválasztmányába, majd 1999-ben a Századok szerkesztőbizottságába, amelynek jelenleg is tagja. 1999. január 1. és 2005. december 31. között a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészkarának dékáni tisztét töltötte be. Dékánként kezdeményezője volt egy országos bölcsészkonzorcium létrehozásának, amely intenzív szakmai együttműködést és sikeres pályázatokat (HEFOP) eredményezett. Kiemelendő, hogy két dékáni perióduson keresztül végzett hivatali munkája ellenére tudományos tevékenysége töretlen maradt.

1992 óta szervezi kollégáival együtt a Pécs város történetével kapcsolatos kutatásokat. 2002-ben a város által létrehozott Középkori Egyetem Alapítvány kuratóriumának elnöki tisztét is betölti. Az Alapítvány gondozásában megjelenő tudományos–népszerűsítő kiadványok szerkesztésében is közreműködik. Tudományos munkássága nemzetközi elismerését jelzi, hogy 2002-ben a Mainz-i székhelyű Akademie der Wissenschaften und Literatur levelező tagjainak sorába választotta. 2003-ban védte meg disszertációját, amellyel megszerezte az MTA doktora címet. Ezt követően a MTA II. osztálya tanácskozási jogú tagjai közé választotta, amelyet 2006-ban újra elnyert. 2003 óta a II. Osztály Történettudományi Bizottságának egyik alelnöke. 2005-ben tagja lett az újonnan szerveződő Magyar-ukrán történész vegyesbizottságnak (MTA Történettudományi Bizottság keretén belül).

1991 óta több sikeres pályázat (OTKA, Pro Cultura) témavezetője volt. 2005-ben az OTKA doktori iskolákat támogató pályázatát nyerte el. A kutatásban részt vevő fiatal munkatársaival (egykori tanítványaival) együtt végzi a közép-európai régió strukturális összehasonlító vizsgálatát az 1000-1450 közötti időszakban. Munkatársaival kapcsolódik a budapesti Ruszisztikai Központ kutatásihoz is: rendszeresen részt vesz a budapesti ruszisztikai rendezvényeken és közös pályázatokon (pl. akadémiai kutatóprogram).

Az elmúlt húsz évben számos hazai, nemzetközi, illetve külföldi konferencián vett részt előadóként, pl. Szláv Kongresszusokon (1983 Kijev, 1988 Szófia, 1993 Pozsony, 1998 Krakkó, 2003 Ljubljana), Hungarológiai Kongresszusokon (1996 Róma, 2001 Jyväskylä, 2006 Debrecen), Horvát Kongresszusokon (1999 Eszék, 2002 Zadar), nagy európai rendezvényeken (1996 és 1998 Leeds, 2000 Tampere, 2005 Berlin) és kétízben (1993, 2001) az amerikai középkorkutatás seregszemléjén, Kalamazoo-ban. Több külföldi egyetemen tartott előadást a TEMPUS (1993 Thessaloniki), majd az ERASMUS (1999 Graz, 1995, 2001 Tübingen, 1999 Aberdeen, 2000 Thessaloniki) program keretében, illetve személyre szóló meghívással (München, Köln, Tübingen, Graz, Pozsony, Moszkva, Bécs, Kijev, Krakkó). 1993 óta többször végzett néhány hónapos külföldi kutatómunkát egy-egy ösztöndíj segítségével; hosszabb ösztöndíjat családi körülményei miatt nem pályázott. Külföldi kutatásait az alábbi ösztöndíjak segítségével végezte: DAAD (Tübingen, Köln 1993), GWZO (Lipcse 1998, 2004), Cambridge Hospitality Sceme (Cambridge, Clare College 1999), Pro Cultura (Bécs 2000), akadémiai csereprogram (Moszkva, 1997 és 2006 között öt alkalommal).

2006 október 2.

2002 – 2006 közötti munkák

Könyvek
A keresztény nagyhatalmak vonzásában. Bp. Balassi, 2005. 326. p. + 15 ábra
Árpád-házi királyok és Rurikida fejedelmek. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 21. Szeged, Szegedi Középkorász Műhely, 2005. 330. p.
Geschichtsschreibung des 13. Jhs. an der Grenze zweier Kulturen. Das Königreich Ungarn und das Fürstentum Halitsch-Wolhynien. Akademie d. Wissenschaften und Literatur Mainz, Abhandlungen der Geistes- und Sozialwissenschaftlichen Klasse, Jahrgang 2005, Nr. 3., Franz Steiner Vlg., Mainz–Stuttgart 2005. 48. p.
Ukrajna középkori gyökerei: a kezdetektől a 15. század végéig. In: Font Márta–Varga Beáta: Ukrajna története. Szeged, JATEPress, 2006. pp. 7-103.

Tanulmányok
Ungarn und die Kiewer Rus’ um 1000. In: Die ungarische Staatsbildung und Ostmitteleuropa. Begegnungen. Schriftenreihe des Europa Institutes Budapest. Bd. 15. hrsg. von Glatz, Ferenc. Bp. 2002. pp. 209-218.

K вопросу о переходе от язычества к христианству. (на пpимере Средней и Восточной Европы). In: Cirill és Metód példáját követve… Tanulmányok H. Tóth Imre 70. születésnapjára. szerk. Bibok Károly –Ferincz István – Kocsis Mihály. Szeged 2002. pp. 123-129.

A középkori pécsi egyetem. In: Jelenkor 2002:5. pp. 473-479.

Keresztény krónikások – pogány hagyomány. In: Kőrösi Csoma Sándor és magyar mítoszaink. szerk. Gazda József. Sepsiszentgyörgy 2002. pp. 122-129.

Венгры на Руи в XI-XIII вв. In: „A сe его сребро”. Збiрнiк прaць нa пoщaну члена-кор. НAН України M. Ф. Koтлярa з нaгoди йoгo 70-рiччa. pед. Toлoчкo, П.П. Kиїв 2002. pp. 85-98.

Krone und Schwert. In: East Central Europe at the Turn of the 1st and 2nd Millenium. Acta Historica Posoniensia II. ed. By Múcska, Vincent. Bratislava 2002. pp. 9-36.

Magyarország és a Kijevi Rusz az első ezredfordulón. In: Történelmi Szemle 44 (2002):1-2. pp. 1-10.

A középkori magyar városok régészeti és településtörténeti kérdései. In: Régészeti műemlékek kutatása és gondozása a 3. évezred küszöbén. szerk. Visy Zsolt. Pécs, 2003. pp. 123-131.

Первые хронисты и летописци среднеевропейского средневековья. In: Studia Slavica Academiae Scientiarum Hung. 48 (2003): 1-3. pp. 71-80.

Gondolatok a szentkultusz és a keresztény mentalitás összefüggéseiről Közép- és Kelet-Európában. In: Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. szerk. Krausz Tamás – Szvák Gyula. Bp. 2003. pp. 65-70.

Similarities and Dissimilarities in the Early Laws of Kievan Rus’ and Hungarian Kingdom in the 11th Century. In: SN Sectio Mediaevalis t. II. Pécs 2003. pp. 7-23.

K вопросу о взаимоотношениях культа святых с распространением христианского образа мышления. In: SSS 2003:12. pp. 153-160.

Kиевское наследство в Московской Руси? In: Muscovy: The Pecularities of its Development. Ruszisztikai könyvek XIII. ed. by Szvák, Gyula. Bp. 2003. pp. 42-48.

Kijev – Halics – Szuzdal. In: Találkozások Oroszországgal. szerk. Ágoston Magdolna. Szombathely 2003. pp. 46-52.

Zarándokok, keresztesek, kereskedők a Duna mentén a 11-13. században. In: 2000 év a Duna mentén. / 2000 Jahre entlang der Donau. Szerk. Huszár Zoltán et alii. Pécs 2003. pp. 29-46., német nyelven: Pilger, Kreuzfahrer und Händler entlang der Donau in den 11.-13. Jh. In: Uo. pp. 247-252.

A dinasztikus uralom és az „országhatárok” alakulása Közép- és Kelet–Európában a 10-12. században. In: Változatok a történelemre. Tanulmányok Székely György tiszteletére. szerk. Erdei Gyöngyi és Nagy Balázs. Monumenta Historica Budapestiensia XIV. Bp. 2004. pp. 143-149.

Венгерско-русские политические связи в XII веке (1118–1199). In: Венгры и их соседи по Центральной Европе в средние века и новое время. Пaмяти Шушарина, В. П. Центрально-европейские исследования. Вып. 2. под ред. Исламова, Т. М., Стыкалина, А. С. и Юрасова, М. К. Москва 2004. pp. 86-115.

Alekszandr Nyevszkij. In: „Orosz arcképcsarnok”. Kelet-Európa és Balkán tanulmányok 3. szerk. Miszler Tamás. Pécs 2004. pp. 3-14.

A történész mestersége. In: Jelenkor 48 (2005):5. pp. 539-541.

Сопоставительный анализ установления светской власти в новых государствах Средней и Восточной Европы в конце первого тысячелетия. In: Государственность, дипломатия и культура Центральной и Восточной Еропы XI–XVIII вв. Центрально-европейскиеисследования. Вып. 3. peд. Poгoжин, H.M. – Xaвaнoвa, O.B. Mоква 2005. pp. 8-20.

Missions, Conversion and Power Legitimation in East Central Europe at the Turn of the First Millenium. In: East Central Europe in the Early Middle Ages. ed. by Curta, Florin. Ann Arbor/Michigan/USA 2005. pp. 283-296.

Ungarsko Kraljevstvo i Hrvatska u srednjem vijeku. In: Povijesni prilozi 28 (2005) pp. 7-22.

Old-Russian Principalities and their Nomadic Neighbours: Stereotypes of Chronicles and Diplomatic Practice of the Princes. In: Acta Orientalia AScH vol. 48 (2005):3. pp. 267-276.
Állam – államszervezés – kodifikáció. Megjegyzések a Kijevi Rusz első törvényeiről. In: Jogtörténeti tanulmányok VIII. Tanulmányok Csizmadia Andor emlékére. szerk. Kajtár István, Béli Gábor, Szekeres Róbert. Pécs 2005. pp. 125-141.

Árpád-házi királyok és Rurikida fejedelmek. In: A magyar–orosz kapcsolatok tizenkét évszázada. szerk. Szvák Gyula, Bp. 2005. pp. 15-22. orosz nyelven: Koрoли из династии Арпадов и князья Рюриковичи. In: Двенадцать столетий венгерско-русских отношений. ред. Свак, Д. Bp. 2005. pp. 17-25.

Vlagyimir Szvjatoszlavics egyházi szabályzata. Pravda Rosszkaja. (fordítás) In: A középkori orosz történelem forrásai. szerk. Szili Sándor. Bp. 2005. pp. 17-22.

Проблемы государственного развития в Центральной и Восточной Европе в XI-XII вв. In: Судьба двух империй. ред. Сахаров, А. Н., Свак, Д. и Краус Т. Moсквa 2006. pp. 11-21.

Mitteleuropa – Osteuropa – Ostmitteleuropa? Bemerkungen zur Entstehung einer europäischen Region im Frühmittelalter. In: Jahrbuch f. Europäische Geschichte Bd. 7 (2006) pp. 101-125.

Szerkesztés
Tanulmányok Pécs történetéből 13. (Vargha Dezsővel) Pécs, 2003. 253. p.
Tanulmányok Pécs történetéből 15. (Vargha Dezsővel) Pécs, 2003. 184. p.
Specimina Nova Dissertationum ex Instituto Historico Universitatis Quinqueecclesiensis. Sectio Mediaevalis II. Pécs 2003. 310. p.
Specimina Nova Dissertationum ex Instituto Historico Universitatis Quinqueecclesiensis. Sectio Mediaevalis III. Pécs 2005. 212. p.
A középkori pécsi egyetem helyreállításának problémái. Középkori Egyetem Alapítvány, Pécs 2006. 56 p.

Ismeretterjesztő cikkek, közlemények
„Senki sem várja, hogy egy orvostörténész operáljon”. Beszélgetés Harald Zimmermann német történésszel. In: Aetas 20 (2005): 4. pp. 112-117.

Ismertetések
Berend, Nora: At the Gate of Christendom. Cambridge 2002. In: SN Sectio Mediaevalis III. Pécs 2005. pp. 195-197.
Fedeles Tamás: A pécsi székeskáptalan személyi összetétele s későközépkorban (1354–1526). Tanulmányok Pécs történetéből 17. Pécs 2005. In: Pécsi Szemle IX (2006): 1. pp. 80-81.

Megemlékezések, nekrológok
Mérei Gyula (1911–2002). In: Magyar Tudomány 2002:12. pp. 1678-1679.
Hodinka Antal. In: Pécs-Baranyai arcképcsarnok. CD: Szerk. Ódor Imre–Lengvári István. Pécs, 2003.