|
A Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság Magyar Tagozata 2014. április 24-én ülésezett.
Emlékeztető
a Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság Magyar Tagozatának 2014. április 24-i üléséről
Napirendi pontok:
1./ A 2014-ben esedékes moszkvai vegyesbizottsági konferencia;
2./ 2014. május 19-20. konferencia fiatal kutatók számára;
3./ Az orosz történeti „Standard” végleges szövegének megvitatása.
1./ Jurij Pivovarov nem hivatalos közlése Szvák Gyula felé: nem lát esélyt a Magyar-Orosz Vegyesbizottság további működésére az orosz akadémiai reform következtében. Miután az akadémia vagyonát, pénzügyeit egy ügynökség kezeli, az akadémia gyakorlatilag működésképtelen. Kétoldalú megállapodást aláírni, ideutazni nem tudnak.
Idén ősszel Moszkvában lenne a vegyesbizottsági konferencia, de ennek a hírnek a fényében kétséges, sor kerül-e rá.
Szvák Gy. javaslata: kérjünk hivatalosan tájékoztatást az őszre tervezett konferencia ügyeinek állásáról. A levelet megírja, a választ megküldi a tagoknak. A tagok egyetértenek a javaslattal.
2./ „Alternatívák, fordulópontok és rendszerváltások Oroszország történetében” c. konferencia - a 2014. május 19-20-ra meghirdetett konferenciára 85 fő jelentkezett 13 országból, ebből
63 fő jelentkezését fogadták el a szervezők.(A 35 éves korhatár ill. anyagi okok bizonyultak akadálynak több esetben.)
A konferencia 5 szekciója:
- Oroszország története a 12-18. században;
- Oroszország története a 19. században és a 20. sz. elején;
- A SZU története;
- Posztszovjet időszak;
- Kultúrtörténet.
A szervezők meghívót és részletes programot küldenek a Bizottság tagjainak.
A konferencia költségvetése fedezi a résztvevők ebédjét, fogadást és a konferenciakötet kiadását. A szállást, utazást a jelentkezők maguk fizetik. A konferenciát a rektori keretből, az ELTE BTK költségvetéséből, a HÖK, és a Russzkij Mir támogatásából, ill. a résztvevők regisztrációs díjából (30 euró/fő) szervezik. A konf. nyelve orosz és angol. A téziseket a jelentkezők már megküldték.
3./ Szvák Gy.: Vannak-e változások a tervezethez képest? Mennyiben tér el a végleges koncepció a tavaly (2013. aug. 29.) megvitatott tervezethez képest?
Szili Sándor: lényeges változás nincs. Szakterülete korrekt. A bevezető részben maradtak kifogásolható elemek, de a 16. századig tartó időszak vázlatával elégedett.
Makai János: Szakmai szempontból nem tartja problémásnak. Jórészt felsorolás, az előző verzióhoz képest nem változott. A Kijevi Ruszt és a középkor történetét szakember írta. Újdonságok nincsenek benne, a koncepció az utóbbi negyedszázad tapasztalataira támaszkodik.
Ágoston Magdolna: főként a 20. század történelmének tanítása kapcsán megjelenik az „alkalmazott történelem” – úgy értékelnek, ahogy az adott szituáció kívánja.
Sashalmi Endre: a 14-18. sz. esetében – nem használják a marxista terminológiát, de a szemlélet ugyanaz maradt. Hiányzik a gazdaság- és társadalomtörténeti megalapozás. Ugyanazokat a forrásokat használják mint régen. Összességében negatívan ítéli meg, mert megközelítésben újat nem hozott, az eurázsiai koncepció felújított változata.
Szili S.: ez csak keret – 10-17 éves diákok számára. Csak a konkrét tankönyvek megjelenése után ítélhetjük meg valójában. A tanár valószínűleg választhat majd több verzió közül.
Van változás a tervezethez képest, finomítottak több helyütt is. (pl. единое древнерусское государство – относительно единое древнерусское государство)
Ágoston M: regionalitás eddig erős volt – most hogyan lesz? Birodalmiság fogalmát nem említik ugyan, de benne van a koncepcióban.
Makai J.: az óorosz állam esetében a lengyel és magyar, ill. kelet-európai hasonlóság nagyon nagy hangsúlyt kap.
Bodnár Erzsébet:18-19. sz. jó. Mironov írhatta. Modernizáció kérdése modellértékű, minden fontos fogalom benne van. 2 apró hibát vélt benne felfedezni, ezek inkább kronológiai jellegűek, az orosz-török háború és a bécsi kongresszus kapcsán.
Bebesi György: korszakolás, feldolgozás, hangsúlyozás tekintetében is van változás a korábbiakhoz képest. Megjelenik az ún. „hosszú 19. sz.”, nemzetiségek, gyarmatosítás kérdése. A politikatörténeti megközelítés hátérbe szorul. Erőltetetten emelik ki a pozitív jelenségeket (pl. Szperanszkij részletesen, Arakcsejev csak a névjegyzékben, említés szintjén – súlyozási problémák). III. Sándor folytatja II. Sándor reformjait – konzervatív reformfolyam? Mesterségesen próbálnak kontinuitást teremteni. Metodikai újdonság: a kislexikon (fogalomtár, névtár, kronológia) típusú tanítás. Forrásokból mazsoláznak.
Varga Beáta: I.Péter – Mazeppa talán fontos lenne.
Krausz Tamás: a 20 sz. – se a sztálinista apologetikához, se a szovjethez nem tér vissza. Nincsenek tabutémák. Ez nagyon pozitív. De! Sokféle tankönyv fűzhető rá. Eszmetörténet nincs benne. Kultúrtörténet válogatott. Ki kerül be és miért a kánonba? Pl. Szolzsenyicin benne van, Salamov, bár jóval jelentősebb, nem. Rengeteg ellenzéki volt, miért épp Szolzsenyicin az emblematikus figura?
Mentalitástörténet nincs benne, a társadalmi struktúra változásaival nem foglalkozik. Főtitkárokra van kihegyezve, a párt, az intézmények vizsgálata hiányzik. Minden hiányossága ellenére a régi koncepcióhoz képest „világító fáklya” – az orosz kulturális minisztérium áprilisi anyagával való összehasonlításban főleg.
Szvák Gy. az új állami kultúrpolitika alapkoncepcióját áprilisban küldte a minisztérium az elnöki adminisztrációnak, majd ezt követi a társadalmi vita. A minisztériumi tézisekben az orosz sajátszerűség gondolata az alap, visszamegy az uvarovi szentháromság gondolatához, elveti a multikulturális értékeket, az „egy nép – egy birodalom” nézetét képviseli. Az anyagot el fogja küldeni a tagoknak, érdemes végignézni, összevetni a történelemoktatás alapkoncepciójával.
Szvák Gy. fontosnak tartja, hogy a történész szakma véleményt nyilvánítson, tegye világossá, milyen értékeket támogat, s mi az, amit nem. Kéri, hogy az olvasott koncepció alapján mindenki írásban küldje meg reflexióit, akár bővebben is fejtse ki véleményét. A 10-20000 leütésnyi szövegeket nyárra várja, lehetőség szerint egy kiadványban meg is szeretné jelentetni.
Felveti még, hogy - amennyiben a tagok igénylik – az orosz-ukrán viszony is lehetne egy vegyesbizottsági ülés témája.
Az emlékeztetőt készítette: Radnóti Klára
Hitelesítette: Szvák Gyula
| 
