Bodnár Erzsébet
egyetemi docens
Debreceni Egyetem Történelmi Intézete Egyetemes Történeti Tanszék

E-mail: 

Honlapcím: nem elérhető

Önéletrajz

1953. január 22-én születtem Taktaszadán. 1971-ben érettségiztem, 1976-ban történelem-orosz szakos középiskolai tanári diplomát szereztem a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen.

1976-tól 1986. augusztus 31-ig a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtárban társadalomtudományi szakreferensként dolgoztam, és az első munkahelyemen történelemből szakbibliográfiák összeállításában vettem részt.

Az egyetemi tanulmányaim idején kezdtem el Oroszország történetével foglalkozni, a diplomamunkámat „Gazdasági reformeszmék a 18. századi Oroszországban” címmel készítettem el. 1984-ben nyújtottam be „N. K. Mihajlovszkij világnézetének formálódása Oroszországban a 19. század 60-80-as éveiben” című bölcsészdoktori értekezésemet a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, amelyet Niederhauser Emil professzor úr szakmai irányításával készítettem el, 1985-ben avattak doktorrá.

1986. szeptember 1-től 1992. augusztus 31-ig a Kossuth Lajos Tudományegyetem Szláv Filológiai Intézetében, az Orosz Irodalmi Tanszéken 19. századi orosz történelmet és kultúratörténetet oktattam. 1988. szeptember 1-től tanársegéddé, 1991. július 1-től egyetemi adjunktussá neveztek ki.

1992 óta vagyok a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete Egyetemes Történeti Tanszékének oktatója. Előadást tartok és szemináriumokat, speciálkollégiumokat vezetek a 19. századi egyetemes történelemből. A kutatási területeim: Kelet-Európa és a Mediterráneum. Különösen Oroszország és Itália 19. századi fejlődésének problémái, sajátosságai érdekelnek. 1996-ban kaptam meg az egyetemi doktori (Ph.D) tudományos fokozatot, 2000-ben egyetemi docenssé neveztek ki.

1990-től behatóan foglalkozom a 18-19. századi orosz kormányzati politika reformtörekvéseivel, az orosz modernizáció helyzetével és sajátos problémáival, valamint Oroszország és Európa kapcsolatával. E témában végzett kutatási eredményeimet a 2000-ben megjelent „Oroszország a 18-19. században” című tanulmánykötetemben összegeztem. 2002-ben elnyertem a Széchenyi István Ösztöndíjat, amely segítségével a 18-19. század folyamán a keleti kérdésben követett orosz külpolitika alaposabb vizsgálatára nyílt lehetőségem.

A másik kedves kutatási területem az olasz Risorgimento; különösen az olasz egység létrejötte utáni időszak, a kormányzó Történelmi Jobboldal (Destra Storica) politikája és a “piemontizáció” problematikája érdekel. Azt vizsgálom, hogy a Szárd-Piemonti Királyság és az új állam, az Olasz Királyság között mely területeken beszélhetünk folytonosságról az 1861 és 1876 közötti időszakban.

1992-től – részben a kutatási témáimhoz kötődően – közel száz diplomamunka, hat Ph.D-értekezés és hat OTDK-dolgozat témavezetője voltam/vagyok.

Publikációs Lista

Könyv:
Oroszország a 18-19. században, Budapest, Hungarovox Kiadó, 2000. 157. p.

Konferenciakiadvány szerkesztés:
A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában, Szerk.: Árvay Viktor-Bodnár Erzsébet-Demeter Gábor, Budapest, Hungarovox, 2005. 310. p.

Tanulmányok konferenciakötetekben:
Házasság és diplomácia. Alekszandra Pavlovna és József nádor, in: Nyelv-etnográfia-kultúra, Szerk.: Ágoston Magdolna, Budapest, 2001. 168-177. pp.
A keleti kérdés az orosz külpolitikában. Egy furcsa szövetség. Orosz-török közeledés és együttműködés a 18. század végén, in: Hatalmi ideológiák a szláv népek körében, Kelet-Európa és Balkán Tanulmányok 1., Szerk.: Bebesi György, Pécs, 2001. 129-150. pp.
Folytonosság szárd módra. Az Olasz Királyság „öröksége”, a piemontizáció, in: A modernizáció határai. Tradíció és integráció Kelet-Európa (hazánk) és a Mediterráneum történetében, 19-20. század, Szerk.: J. Nagy László, Szeged, 2002. 81-91. pp.
I. Sándor: reformer és diplomata, in: Orosz Arcképcsarnok, Szerk.: Csibi Norbert-Miszler Tamás, Kelet-Európa és Balkán Tanulmányok 3., Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2004. 83-99. pp.
Oroszország keleti törekvései, 1792-1830, in: A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában, Szerk.: Árvay Viktor-Bodnár Erzsébet-Demeter Gábor, Budapest, Hungarovox, 2005. 65-77.
Magyar-orosz kapcsolatok a XIX. században: József nádor és Alekszandra Pavlovna, in: A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada, Szerk.: Szvák Gyula, Budapest, ELTE Ruszisztikai Központ, 2005., 45-53.
Vengerszko-russzkije szvjazi v XIX. veke: palatin Joszif i Alekszandra Pavlovna, in: Dvenadcaty sztoletyij vengerszko-russzkih otnosenyij, Red.: Djula Szvak, Budapest, Centr Ruszisztiki ELTE, 2005., 51-59.
Mazzini, a szlávok és a keleti kérdés, in: Mazzini 2005 konferencia actája, Szerk.: Madarász Imre, Italianistica Debreceniensis XIII., Debrecen, 2006. 25-32. pp.

Tanulmányok tanulmánykötetekben:
A keleti kérdés és az orosz Balkán-politika 1815-ig, in: Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára, Szerk.: Krausz Tamás-Szvák Gyula, Budapest, 2003. 47-52. pp.
Az „ottomán örökség” a francia-orosz tárgyalásokon (1807-1808), in: Emlékkönyv Gunst Péter 70. születésnapjára, Szerk.: Barta János-Pallai László, Debrecen, 2004. 197-209. pp.

Tanulmányok:
Dilemmas der Entwicklung in Russland in der 2. Hälfte des 19. Jahrhunderts. Die subjektiv-soziologische Metode von Michajlovskij, Slavica XXIV. Debrecen, 1990. 147-161. pp.
Az ismeretlen Mihajlovszkij, Egyetemes Történeti Tanulmányok XX. Debrecen, 1990. 81-93. pp.
Reformbestrebungen in der russischen Regierungspolitik an der Wende des 18. zum 19. Jahrhundert, Slavica XXVI. Debrecen, 1993. 75-84. pp.
A dekabrista felkelés megjelenítése az 1830-1840-es évek történeti regényeiben, Debreceni Szlavisztikai Füzetek, Debrecen, 1995. 1. 45-51. pp.
Szlavofilek és az olasz egység kérdése, Italianistica Debreceniensis, Debrecen, 1995. 2. 157-162. pp.
Legenda és valóság. I. Sándor (1801-1825), Debreceni Szlavisztikai Füzetek, Debrecen, 1995. 2. 3-9. pp.
A modernizáció helyzete Oroszországban a 18-19. század fordulóján, Történeti Tanulmányok, V. Debrecen, 1997. 75-82. pp.
I. Sándor és az európai egység eszméje (Elképzelés és valóság. A „Szent Szövetség”), Történeti Tanulmányok, VII. Debrecen, 1999. 183-196. pp.
A kiküzdött örökség. Jelizaveta Petrovna (I. Erzsébet) trónra jutása, Világtörténet, 2000. tavasz-nyár, 59-72. pp.
Küzdelem a cári trónért. Palotaforradalmak Oroszországban 1725 és 1825 között, Történeti Tanulmányok VIII. Debrecen, 2000. 103-118. pp.
A keleti (krími) háború (1853-1856). Előzmények és diplomáciai csatározások, Századok 2001. 135. évf. 1. 135-147. pp.
Keleti kérdés az orosz külpolitikában a 19. század elején (1799-1806), Történeti Tanulmányok XI. Debrecen, 2003. 165-178 pp.
Orosz-osztrák együttműködés és vetélkedés a keleti kérdésben a 18. században és a 19. század első felében, in.: Történeti Tanulmányok XIII., Debrecen, 2005. 119-134.
Alexander I: Reformer and Diplomat, Öt kontinens, ELTE, Budapest, 2006. 91-101. pp.

Ismertetések:
V. Scsukin: Az orosz nyugatosok a 19. század 40-es éveiben, (Russzkoje zapadnyicsesztvo szorokovih godov 19-ovo veka), Krakow, 1987, Uniwersytet Jagiellonski, 167. p., Helikon, 1990. 36. évf. 4. 517-518. pp.
V. A. Kitajev: A szlavofil eszme és a liberalizmus, Voproszi Isztorii, 1989. 1. 133-143. pp., Századok, 1992. 126. évf. 2. 344. p.
Teruyuki Sasaki: Nemzetköziség és egyetemes vonások Lavrov narodnyikságában, Acta Slavica Japonica, 1989. vol. 7. 1-15. pp., Századok, 1993. 127. évf. 3-4. 575. p.
L. P. Zamojszkij: A Savoyai-ház története, Novaja i Novejsaja Isztorija, 1992. 1. 154-180. pp., Klió, 1993. 2. évf. l. 21-23. pp.
M. M. Narinszkij: Napóleon-kép a korabeli orosz sajtóban és irodalomban, Isztorija Sz Sz Sz R, 1990. 1. 126-138. pp., Klió, 1993. 2.évf. 2. 98-101. pp.
M. M. Szafonov: A kegyvesztett Szuvorov, Voproszi Isztorii, 1993. 4. 127-134. pp. = Klió, 1994. 3.évf. 2. 119-121. pp.
C. J. Bartlett: Palmerston után: Britannia és az Ibériai-félsziget, 1865-1876, The English Historical Review, 1994. vol. 109., 430. February, 74-88. pp., Klió, 1995. 4. évf. 1. 74-88. pp.
V. P. Naumov: Jelizaveta Petrovna, Voproszi Isztorii, 1993. 5. 51-72. pp., Klió, 1995. 4. évf. 1. 92-95. pp.
I. G. Nepein: A történész Nyikoláj Mihajlovics nagyherceg, Voproszi Isztorii, 1994. 10. 172-179. pp., Klió, 1995. 4. évf. 2. 122-124. pp.
M. I. Csemeriszszkaja: Pjotr Jakovlevics Csaadajev, Voproszi Isztorii, 1994. 10. 61-75. pp., Klió, 1996. 5. évf. l. 115-119. pp.
I. V. Volkova - I. V. Kurukin: Palotaforradalmak Oroszországban a 17-20. században, Voproszi Isztorii, 1995. 5-6. 40-61. pp., Klió, 1996. 5. évf. 1. 79-84. pp.
A. B. Kamenszkij: II. Katalin társadalompolitikája, Voproszi Isztorii, 1995. 3. 29-45. pp., Klió, 1996. 5. évf. 1. 96-98. pp.
Madarász Imre: Az Alpokon innen és túl... (A francia forradalom hatása az olasz irodalomra), Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995. 200. p., Debreceni Szemle, 1996. 4. évf. 2. 291-294. pp.
V. Ja. Groszul: Az orosz alkotmányosság Oroszország határain túl, Otyecsesztvennaja Isztorija, 1996. 2. 166-180. pp., Klió, 1997. 6. évf. 2. 166-180. pp.
Font Márta - Szvák Gyula - Niederhauser Emil - Krausz Tamás: Oroszország története, Budapest, Maecenas, 1997. 689. p., Századok, 1998. 132. évf. 6. 1410-1416. pp.
A. Sz. Lavrov: Egy 17. századi orosz „nyugatos”, Vaszilij Golicin herceg, Voproszi Isztorii, 1998. 5. 61-72. pp., Klió, 1998. 7. évf. 3. 68-72. pp.
I. V. Kurukin: Anna Leopoldovna, Voproszi Isztorii, 1997. 6. 28-40. pp., Klió, 1998. 7. évf. 3. 85-87. pp.
V. N. Csaksov: Romanovok voltak-e a Romanovok?, Otyecsesztvennaja Isztorija, 1998. 1. 167-176. pp., Klió, 1999. 8. évf. 1. 23-28. pp.
L. Je. Morozova: Borisz Godunov, az első választott cár az orosz trónon, Voproszi Isztorii, 1998. 1. 59-81. pp., Klió, 1999. 8. évf. 2. 84-89. pp.
Giancarlo Cogoi: Lineamenti di storia del Risorgimento italiano, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1997. 166. p.; Giancarlo Cogoi: Lineamenti di storia del Regno d’Italia (1861-1914), Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1998. 293. p., Klió, 1999. 8. évf. 2. 104-108. pp.
Meszto Rosszii v Jevrope/The Place of Russia in Europe, Budapest, Magyar Ruszisztikai Intézet, 1999. 269. p., Klió, 2002. 11. évf. 1. 24-33. pp.
Niederhauser Emil – Szvák Gyula: A Romanovok, Budapest, Pannonica Kiadó, 2002. 347. p., Turul, 2003. 76. kötet 1-2. füzet 59-62. pp.
N. Sz. Kinjapina: I. Miklós külpolitikája, Novaja i Novejsaja Isztorija, 2001. 1. 192-210. pp.; 2001. 2. 139-152. pp., Klió, 2003. 12. évf. 2. 70-76. pp.
Henry A. Delfiner: I. Sándor, a Szent Szövetség és Metternich, East European Quarterly, XXXXVII, 2003. 2. 127-150. pp., Klió, 2004. 13. évf. 2. 132-135. pp.
V. Molnár László: Életutak találkozása (1703-1848), Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2004. 236. p., Debreceni Szemle, 2006. 1. 137-139. pp.
Madarász Imre: Az Alpokon innen és túl... (A francia forradalom hatása az olasz irodalomra), in: Visszhang. Madarász Imre könyvei a kritika tükrében, Budapest, Hungarovox, 2005. 87-93. pp.

Fordítások:
Je. Ju. Szergejev-Ar. A. Ulunjan: Nye podlezsit oglasenyiju. Vojennije agenti Rosszijszkoj imperii v Jevrope. 1900-1914 gg. Moszkva, 1999. 420. p. – A műről készült ismertetést készítette: A. Sztikalin, Klió, 2001. 10. évf. 1. 101-106. pp.
Tri vizita A. Ja. Visinszkogo v Buharest, 1944-1946. Dokumenti rosszijszkih arhivov. Moszkva, 1999. 248. p. – A műről készült ismertetést készítette: A. Sztikalin, Klió, 2001. 10. évf. 1. 118-124. pp.