Krausz Tamás
egyetemi tanár, a történettudományok doktora
ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék

E-mail: 

Honlapcím: nem elérhető

Önéletrajz

            1948. február 24-én születtem. Általános és középiskoláimat Budapesten végeztem.

            1973-ban fejeztem be egyetemi tanulmányaimat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem–orosz szakán. 1976-ban a bolsevizmus és a nemzeti kérdés témaköréből doktoráltam.

            A felsőoktatás területén 1976-tól dolgozom. 1982-től tanítok az ELTE Bölcsészettudományi Karán a Kelet-Európa Története Tanszéken, 1988-tól másodállású docensként, 1997. február 1-jétől főállású docensként, 2000 júliusától egyetemi tanárként a Ruszisztikai Központban. 2002. július 1-től tanszékvezető vagyok a Kelet-Európa Története Tanszéken. Korábban tudományos főmunkatársként a Politikatörténeti Intézetben dolgoztam, ahol mindenekelőtt a Szovjetunió történetét tanulmányoztam. A témakörből számos tanulmányt és 22 könyvet írtam (részben vagy egészben), illetve szerkesztettem. A Posztszovjet Füzeteket és az Eszmélet című folyóiratot 1989 óta szerkesztem. Három külföldi folyóirat (Contemporary Politics, London, South Bank University, Links, Sidney és a moszkvai Alternativi) tanácsadója, illetve szerkesztőbizottsági tagja vagyok. 1994-től az orosz–magyar történészbizottság tagjaként is gyakran járok Oroszországba mind kutatási céllal, mind tudományos konferenciákon való részvétel céljából.

            1981-ben lettem kandidátus az orosz történelmi fejlődés sajátszerűségeinek historiográfiájával foglalkozó munkámmal. A 80-as években fordult érdeklődésem a sztálinizmus története felé, amelynek egyik megnyilvánulása volt a társszerzővel írt Sztálin-életrajz, majd annak 1996-ban egyfajta „kiegészítése”. 1994-ben a sztálinizmus szellemi-politikai előfeltételeivel foglalkozó Szovjet thermidor című művem alapján kaptam meg a történettudomány doktora címet. 1996-ban az ELTÉ-n habilitáltam. 1998-tól elnyertem a Széchenyi Professszori Ösztöndíjat.

 

            1985-től rendszeresen veszek részt a szovjetunióbeli, illetve oroszországi „szovjetológiai” tudományos konferenciák munkájában és kutatásokban. 1997-ben, Budapesten az orosz forradalom történetéről tartott konferenciát egyetemünk Ruszisztikai Központja orosz és német történészek közreműködésével.

            1987-ben féléves IREX ösztöndíjjal kutattam az egyesült államokbeli ruszisztikai-szovjetológiai kutatóközpontokban. Azóta is élénk kapcsolatokat tartok ezekkel az intézményekkel.

            1991-ben előadásokat tartottam a melbourne-i, a sydney-i és canberrai egyetemek ruszisztikai központjaiban.

            1993-tól mint az Orosz–Magyar Történész Vegyesbizottság tagja számos nemzetközi szakmai konferencián vettem részt. 1995-ben a varsói Szovjetológiai Világkongresszuson tartottam előadást a Szovjet Thermidor c., azóta orosz nyelven is megjelent könyvem Usztrjalovval foglalkozó anyagai alapján. 1996 és 1997-ben Moszkvában jártam hosszabb tanulmányúton.

            Főbb kutatási eredményeimet három orosz nyelvű könyvben tettem közzé, az egyiket 1989-ben Moszkvában adták ki, a másikat 1997-ben Budapesten, a harmadikat 2001-ben Szentpéterváron. Ezeken kívül számos publikációm jelent meg orosz és angol nyelven egyaránt.

 

Budapest, 2004. július 20.

Publikációs Lista

               Könyv:
Mű és történelem. Viták Lukács György műveiről a húszas években. (Társszerző: Mesterházi Miklós) Bp., 1985, Gondolat
A cártól a komisszárokig. Bp., 1987, Kossuth Könyvkiadó
Életrajzok a bolsevizmus történetéből. (Társszerző: Béládi László) Bp., 1987, ELTE ÁJTK
Sztálin (Társszerző: Béládi László) Bp., 1988, Láng
Életrajzok a bolsevizmus történetéből. (Társszerzővel) Bp., 1988, ELTE ÁJTK
Сталин (Társszerző: Béládi László). Москва, 1989, Политиздат
Bolsevizmus és nemzeti kérdés. Adalékok a nemzeti kérdés bolsevik felfogásának történetéhez 1917-1922. (Nemzetiségi Füzetek 8.) Bp., 1989, Akadémiai Kiadó
Pártviták és történettudomány. Viták az "oroszországi történelmi fejlődés sajátosságairól", különös tekintettel a 20-as évekre. Értekezések a történettudomány köréből. 113. Bp., 1991, Akadémiai Kiadó
Megélt rendszerváltás. Publicisztikai írások. Bp., 1994, Cégér
Szovjet Thermidor. A sztálini fordulat előzményei 1917-1928. Bp., 1996, Napvilág
Sztálin – 1996. Bp., 1996, Útmutató
Hitler – Sztálin. (Társszerző: Ormos Mária) Bp., 1999, Pannonica, 181-324.
Lenintől Putyinig. (Tanulmányok és cikkek) Bp., 2003, La Ventana
Sztálin és kora. Bp., 2003, Pannonica
Antiszemitizmus-holokauszt-államszocializmus, Bp., 2004, Nemzeti Tankönyvkiadó, 151 p.
The Soviet and Hungarian Holocausts: A Comparative Essay, by Tamás Krausz. Translated form the Hungarian by Thomas J. De Kornfeld and Helen D. Hiltabidle Publiushed by: Center for Hungarian Studies and Publications, New York, 2006 Series: CHSP Hungarian Authors Series no. 4. Editors of the Series, Peter Pastor and Ivan Sanders.

Könyvfejezet, szerkesztett kötet:
Az orosz történelem egyetemessége és különössége. Fejlődés-tanulmányok, Regionális sorozat I. (Társszerk.) Bp., 1983, ELTE ÁJTK
Szakszervezetek és államhatalom. Dokumentumok a szovjet-oroszországi szakszervezetek történetéből 1917-1923. (Előszó: 9-30.), Bp., 1985, ELTE ÁJTK
Buharin-tanulmányok. Demokrácia, „cézárizmus”, szocializmus. (Bevezető tanulmány társszerzőkkel. 5-40.) Bp., 1988, ELTE ÁJTK, Politikatudományi Tanszékcsoport
A száműzött Trockij. (Szerk., Bevezető-tanulmány: 3-43.) Bp., 1989, Kolibri
Leszállt-e Hruscsov Kijevben? (Szerk., Előszó: 5-11.) Bp., 1991, Kolibri
Oroszország és a Szovjetunió 20. századi képes történeti kronológiája (Társszerk.) Bp., 1992, Akadémiai Kiadó
Jelcin és a Jelcinizmus (Szerk.) Poszt-Szovjet Füzetek XI., Bp., 1993, Magyar Ruszisztikai Intézet
Ельцинщина (Szerk.) Bp., 1993, Венгерский Институт Русистики
Történelem tankönyv IV. 1914-1945 (gimnáziumok számára) 2., átdolgozott kiadás. Bp., 1994, Cégér, 17-21., 83-86.
Oroszországi alternatívák 1917-1928. Forrásfüzet az iskolai oktatáshoz (Szerk.) Bp., 1995, Korona
Zsidók Oroszországban 1900-1929. Cikkek, dokumentumok. (Szerk.) Ruszisztikai Könyvek I., Bp., 1995, Magyar Ruszisztikai Intézet, MTA Judaisztikai Kutatócsoport
20. századi egyetemes történet 1890-1945. I. kötet (Társszerk., társszerző: 117-127., 374-390.) egyetemi tankönyv, Bp., 1995, Korona
20. századi egyetemes történet 1945-1990. II. kötet (Társszerk., társszerző,utolsó fejezet. 503-537.)egyetemi tankönyv, Bp., 1997, Korona
Oroszország története (Társszerző, V. Fejezet. 419-632.) Bp., 1997, Maecenas (második, javított kiadás: Pannonica, 2001)
Rendszerváltás és társadalomkritika. Tanulmányok a kelet-európai átalakulás történetéből. (Szerk.) Bp., 1997, Napvilág
1917 és ami utána következett. (Főszerk., előszó) Bp., 1988, Magyar Ruszisztikai Intézet
A Balkán-háborúk és a nagyhatalmak. Rigómezőtől Koszovóig. (Szerk.) Bp., 1999, Napvilág
GULAG. A szovjet táborrendszer története. (Szerk.) Bp., 2001, Pannonica
A sztálinizmus hétköznapjai. Tanulmányok és dokumentumok a Sztálin-korszak történetéből. (Szerk.) Bp., 2003, Nemzeti Tankönyvkiadó
Peresztrojka és tulajdonáthelyezés. Tanulmányok és dokumentumok a rendszerváltás történetéből a Szovjetunióban (1985-1991). Ruszisztikai Könyvek XII, (Szerk., előszó) Bp., 2003, Magyar Ruszisztikai Intézet
Az ismeretlen fekete könyv (szerk.) Budapest, 2005, Pannonica, 397 o.
Kelet-Európa: történelem és sorsközösség. Palotás Emil professzor 70. születésnapjára. Budapest, 2006, ELTE Kelet-Európa Története Tanszék
Holokauszt: történelem és emlékezet. (Ruszisztikai Könyvek XVII.) Budapest, 2006, Magyar Ruszisztikai Intézet

Cikkek, tanulmányok:
Bolsevizmus és nemzeti kérdés. In: Világosság No. 111. (1980), 681-689.
Pokrovszkij-Trockij vita az orosz történelmi fejlődés sajátosságairól. In: Történelmi Szemle 1980/3
M. N. Pokrovszkij és az orosz abszolutizmus vitája. In: Történelmi Szemle 1980/4.
Állam és demokrácia. In: Világosság 1981/8-9, 492-502.
Szocializmus egy országban. In: Medvetánc No. 2-3. (1982)
Az oroszországi szociáldemokrácia második szakadása. In: Századok 1983/3.
A szovjet húszas évek történelmi elhelyezéséről. In: Világtörténet No. 3 (1983)
A szakszervezetek és az államhatalom. A szakszervezeti kérdés szovjet-oroszországi történetéhez 1917-1922. In: Párttörténeti Közlemények No. 3. (1983), 33-68.
Lenin a szocializmusba való politikai átmenet időszakáról. (Társszerző: Tütő László) In: Társadalmi Szemle 1984/7-8.
Buharin: A tört. materializmus elmélete. (forráspublikáció társszerzővel) In: Magyar Filozófiai Szemle No. 5-6. (1984), 688-764.
A Szovjetunió első alkotmánya. In: História 1984/2.
Átmeneti korszak és szocializmus. ("Transitional Period and Socialism.") In: Világosság No. 4. (1984), 202-211.
A Jelen és a Jövő képe. Egy elemzés tapasztalatai (Megjegyzések a Trockij-jelenséghez). In: Mozgó Világ 1984/8, 18-31. (bezúzták)
Az októberi szocialista forradalom historiográfiájához. (Viták a forradalom jellegének megítéléséről az 1920-as évek szovjet történetírásában.) In: Párttörténeti Közlemények 1987/3.
Történelmi adalékok a szocializmus politikai és elméleti értelmezéséhez. In: Politika-Tudomány 1987/3, 33-57.
Történelmi gondolkodás és legitimáció. (Az orosz forradalmi tradíció elsajátításáról a 20-as években.) In: Egyetemes Történeti Tanulmányok XVI., Debrecen, 1987, KLTE, 83-100. 1917 a számok tükrében. In: História 1987/4.
A szocializmus elméleti értelmezéseiről. In: Politika-Tudomány No. 3. (1987), 3-28.
A mensevikek és a szocializmus- dokumentumok tükrében. In: Eszmélet 4. (1990. márc.), 115-137.
Bergyajev aktualitása. In: Eszmélet 8. (1990), 112-119.
Adalékok egy rendszerváltás anatómiájához. In: Baranya megyei pedagógiai körkép 1990/2, 23-34.
Van-e alternatívája az orosz konzervativizmusnak? In: Szovjet Füzetek, Vol. III., Bp., 1991, Magyar Ruszisztikai Intézet, 7-24.
Kapitalizmus – antikapitalizmus – külföldi tőke. In: Eszmélet 17. (1992. nov.), 37-42.
1917 újraértelmezéséhez. In: Múltunk 1992/2-3, 3-24.
Paradigmaváltás az orosz forradalom megközelítésében. In: Szovjet Füzetek VIII. Bp., 1993, Magyar Ruszisztikai Intézet, 14-23.
Niederhauser Emil Kelet-Európa - koncepciójáról. In: Szomszédaink között Kelet-Európában. Emlékkötet Niederhauser Emil 70. születésnapjára (Szerk.: Glatz Ferenc). Bp., 1993, MTA Történettudományi Intézet, 431-443.
A jelCINIZMUS. In: Poszt-Szovjet Füzetek, Vol. XI, Bp., 1993, Magyar Ruszisztikai Intézet, 67-92. (oroszul lásd: idegen nyelven, 1993, O jelCINYIZME)
Hruscsovtól Gorbacsovig. In: Párhuzamos politikus-portrék a XX. századi Kelet-Közép- és Kelet-Európából. A Történelemtanári Továbbképzés Kiskönyvtára III., Bp., 1994, 67-76.
A nacionál-bolsevizmus alapvetése. In: Múltunk 1994/1-2, 51-80. (oroszul lásd: idegen nyelven, 1995, N. V. Usztrjalov i nacional-bolsevizm)
Az októberi forradalom és a zsidókérdés Szovjet-Oroszországban. In: Zsidók Oroszországban 1900-1929, Ruszisztikai Könyvek I., Bp., 1995, Magyar Ruszisztikai Intézet, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 33-49.
Ajax-Fradi avagy futball és rasszizmus. In: Eszmélet 29. (1995), 104-132.
Az orosz sajátszerűség ideológiáiról. In: Replika 1995/19-20, 165-177.
A sztálini rendszer kialakulásának történelmi okairól és jellegéről. In: Történelemtanári Füzetek VIII. (Sorozatszerk.: Szabolcs Ottó), Bp., 1995.
A nácizmus és a sztálinizmus összefüggéséről. In: Magyar Tudomány 1996/5, 702-712.
A világrendszer és az önigazgatás a peresztrojka periódusában. In: Eszmélet 33. (1997. tavasz), 97–138.
A peresztrojka történelmi szerepe. Az államszocializmustól az „államtalan” kapitalizmusig. In: Rendszerváltás és társadalomkritika. Bp., 1998, Napvilág, 114-152.
Az orosz szélsőjobboldal tradíciója: a „feketeszázaktól” a fasizmusig. In: Politikatörténeti Füzetek XII, 1998, 57-66.
Megnyitó. A forradalom története és a rendszerváltás történetírása. In: 1917 és ami utána következett. Bp., 1998, Magyar Ruszisztikai Intézet, 7-12.
A nagyhatalmak és a Jugoszlávia elleni NATO-légiháború okai. In: A Balkán-háborúk és a nagyhatalmak. Rigómezőtől Koszovóig. Politikatörténeti Füzetek XIII., 1999, 119-128.
Jelcinizmus a történelem mérlegén. In: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század. Tanulmányok Pölöskei Ferenc köszöntésére. Bp., 2000, ELTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék, 293-312. (oroszul lásd: idegen nyelven, 1999, Jelcinyizm na veszah isztorii)
Az Összoroszországi Alkotmányozó Gyűlés feloszlatásának körülményei. In: Múltunk 2001/1, 144-171.
Az „összeesküvés-elmélet” sztálini iskolája. In: Eszmélet 49. (2001 tavasz), 81-104.
A Gulag aktualitása. In: GULAG. A szovjet táborrendszer története. Bp., 2001, Pannonica, 13-26.
A „sztálini szocializmus”. In: A sztálinizmus hétköznapjai. Tanulmányok és dokumentumok a Sztálin-korszak történetéből. Bp., 2003, Nemzeti Tankönyvkiadó,
A peresztrojka és a tulajdonváltás. Politikai koncepciók és történelmi valóság. In: Peresztrojka és tulajdonáthelyezés. Tanulmányok és dokumentumok a rendszerváltás történetéből a Szovjetunióban (1985-1991). Ruszisztikai Könyvek XII, Bp., 2003, Magyar Ruszisztikai Intézet, 52-102.
Az ismeretlen holokauszt a Szovjetunió elfoglalt területein. Vázlatok a náci népirtás okairól és természetéről. In: Eszmélet 61 (2004 tavasz), 27-58.
Megjegyzések a szocializmusvita jelenlegi állásáról. In: Eszmélet 64. (2004 tél), 135-156. Évfordulók. In: Eszmélet 65. (2005 tavasz), 4-9.
1905 a lenini paradigmában. Lenin kapitalizmus-elemzése és a forradalom. Eszmélet 68. sz. 2006. tavasz 155-181. o.
Lenin és a zsidók. In: Kelet-Európa: történelem és sorsközösség. Palotás Emilprofesszor 70. születésnapjára. Budapest, 2006, ELTE Kelet-Európa Története Tanszék, 149-186. o.
Holokauszt mint világtörténet – egy vitaindító tézisei. In: Holokauszt: történelem és emlékezet. (Ruszisztikai Könyvek XVII.) Budapest, 2006, Magyar Ruszisztikai Intézet, 45-58. o.

Idegen nyelven:
Sztálin. (Társszerző: Béládi László) Moszkva, 1989, Politizdat
O jelCINYIZME. In: Jelcinscsina, Bp., 1993, Vengerszkij Insztyitut Ruszisztyiki, 75-103.
N. V. Usztrjalov i nacional-bolsevizm. In: Rosszija XXI. (Moszkva), 1995/3-4, 88–107 és 1996/1, 100–116.
National-Bolshevism Past and Present. In: Contemporary Politics Vol. I, No. 2, London, South Bank University, 1995, 114-121.
The East-European Change of Regimes. From History to Theory. In: Links No. 4, Sidney, 1995, 63-70. and edited version In: Utopie Critique (Paris) No. 5. 1995, 67-73.
Critics of ahistoricism Kornai’s Political Economy of Socialism. In: Labour Focus of Eastern Europe (Oxford), 1995. No. 52, 104-115. és Social Scientist (New Delhi), Vol. 24. Nos. 1-4, Jan-March 1996, 111-127. Magyarul: Eszmélet 24, 157-178.
Ajax-Fradi – Socer and racism. In: Conciousness 1996.
Szovetszkij Tyermidor. Bp., 1997, Magyar Ruszisztikai Intézet
„Russzkoje szvojeobrazije” v XVI-XVIII vekah. In: Meszto Rosszii v Jevrope/The Place of Russia in Europe, Ruszisztikai Könyvek V., Bp., 1999, Magyar Ruszisztikai Intézet, 255-262.
Jelcinyizm na veszah isztorii. In: Konyec Jelcinscsini Bp., 1999, Vengerszkij Insztyitut Ruszisztyiki, 127-165.
GULAG i Oszvencim. Szmiszl i funkcija szravnitelnogo isszledovanyija. In: Rosszija XXI. (Moszkva), 2000/3, 70-97.
Goszudarsztvennij szocializm na veszah isztorii. In: Rosszija XXI. (Moszkva), 2001/1, 176-188.
Kratkij ocserk isztorii Rosszii v XX veke. Szentpétervár, 2001, „Mir i szemja”, „Interlájn”
Szovjet thermidor. Tokió, 2004. (japánul)
’Stalin’s socialism’ – today’s debates on socialism: theory, history. Politics. Contemporary Politics, Vol. 11. No. 4. 2005. pp 235-258
Как в капле воды… Холокост и новые предрассудки в восточноевропейской исторической науке. In: Новые направления и результаты в русистике/New Directions and Results in Russistics (Ruszisztikai Könyvek XVI.) Budapest, 2005, Magyar Ruszisztikai Intézet, 190-196. o.
The Soviet and Hungarian Holocausts: A Comparative Essay, by Tamás Krausz Translated form the Hungarian by Thomas J. De Kornfeld and Helen D. Hiltabidle Publiushed by: Center for Hungarian Studies and Publications, New York, 2006 Series: CHSP Hungarian Authors Series no. 4. Editors of the Series, Peter Pastor and Ivan Sanders.