|
Gebei Sándor
főikolai tanár, az MTA doktora
Eszterházy Károly Főiskola, Eger
E-mail:
Honlapcím:
Önéletrajz
Születési hely: Debrecen, 1947. január 23.
Anyja neve: Májinka Katalin
Diploma: KLTE Debrecen - történelem-orosz nyelv és irodalom,
középiskolai tanár – (KLTE BTK 1970. 1433)
Jelenlegi munkahelye: EKF Közép- és Újkori Magyar Történelem Tanszék
Vezetői megbízása: tanszékvezető egyetemi tanár
Tudományos címek és fokozatok:
bölcsészdoktor, 1977.
a történelemtudomány kandidátusa,
MTA Budapest TMB, 1986. 11414
Dr. habil. – 1997. Debrecen
MTA doktora – 2006. Budapest
Nyelvismerete: orosz felsőfokú
német középfokú „C” tipusú
olvas, fordít: lengyel, ukrán, latin
Oktatási feladata: Magyarország története 1301-1790.
Kelet-Közép-Európa története (16-18. sz. – speckoll.)
Kutatási témája: Az Erdélyi Fejedelemség külkapcsolatai a 17. században
Az újkori Oroszország (17-18. sz.) társadalom- és intézménytörténete
Ukrajna-Oroszország (17-18. sz.) bilaterális viszonya
(Ukrajna beillesztése, ill. beilleszkedése a birodalomba)
Tanulmányutak, szakmai utak:
Kijev, Bécs, Grodno, Wrocław, Moszkva, Przemysl
Szakmai közéleti tevékenysége: MTA Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság tagja
MTA Magyar – Ukrán Történész Vegyesbizottság tagja
(a 17-18. századi témák témafelelőse.)
az EKF Tudományos Tanács tagja
Kitüntetései: Az oktatásügy kiváló dolgozója
A felsőoktatásért (miniszteri kitüntetés)
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
Általános és középiskolai tanulmányaimat Debrecenben végeztem. 1965-ben a KLTE történelem - orosz nyelv szakára sikeresen felvételiztem, majd a IV. évfolyamot állami ösztöndíjjal Leningrádban teljesítettem. Diplomámat 1970-ben kaptam kézhez.
1970 óta különböző tanári beosztásokban - középiskolai tanár, vezetőtanár, főiskolai tanár, egyetemi tanár - dolgoztam, ill. dolgozok. Jelenleg az Eszterházy Károly Főiskola Közép- és Újkori Magyar Történelem Tanszékén egyetemi tanárként előadásokat tartok és szemináriumi foglalkozásokat vezetek feudalizmuskori (1301-1790) témákban.
Az első tudományos tapasztalatokat recenziók írásával szereztem. 1978-ban 'Az ukránkozákság a XVI-XVII. században' című témával summa cum laude doktoráltam a KLTE-n. 1979-ben jelent meg első tanulmányom az Agrártörténeti Szemlében. A sikeres aspiránsi vizsga letétele után, mint levelező aspiráns háromszor három hónapot (1982-1985) Kijevben töltöttem. A tanulmányutak célja az volt, hogy a disszertációmhoz szükséges, Magyarországon hozzá nem férhető archívanyagot feltárjam és összegyűjtsem. Újabb tanulmányaim és publikációim országos és helyi kiadványokban – pl. a Századokban, a Történelmi Szemlében, Hadtörténelmi Közleményekben stb. ill. az Aetas-ban, Acta Academiae Paedagogicae Agriensis stb. - láttak napvilágot.
A II. Rákóczi György keleti politikáját feldolgozó kandidátusi értekezésemet ('Az Erdélyi Fejedelemség és a Zaporozsjei Had politikai kapcsolatrendszerének vizsgálata 1648-1660között') a Tudományos Minősítő Bizottság előtt 1986-ban maximális pontszámmal védtem meg a budapesti nyilvános vitán. (Opponenseim Niederhauser Emil és Péter Katalin voltak, az elnöki megbízatást Benda Kálmán látta el.)
Az MTA doktora tudományos fokozatot 100 %-os minősítéssel 2006-ban érdemeltem ki az „Az erdélyi fejedelmek és a lengyel királyválasztások” című disszertációmmal. (Opponenseim Csetri Elek, Péter Katalin és Horn Ildikó voltak, az elnöki teendőket Székely György akadémikus látta el.)
Tudományos érdeklődésem elsősorban Kelet-Közép-Európa nemzetközi viszonyainak feltárására irányul, alapvetően a 17-18. századi diplomáciai akciók és tárgyalások állnak vizsgálódásaim középpontjában. A latin, lengyel, német és orosz nyelven íródott bilaterális (erdélyi-lengyel, Habsburg-lengyel stb.) és multilaterális (Habsburg Birodalom, Rzeczpospolita, Oroszország, Oszmán Birodalom) kapcsolatokra vonatkozó adatokat, dokumentumokat tanulmányozom és gyűjtöm, a 18-19. századi forráspublikációkra, valamint szakfeldolgozásokra is odafigyelve. A diplomácia- és politikatörténet jellegéből adódóan külföldi tanulmányutakat pályáztam meg és nyertem el.
Az MKM tudományos ösztöndíjával többször a bécsi Haus-, Hof und Staatsarchiv-ban kutathattam. Ugyancsak a minisztérium jóvoltából egy hónapot tölthettem el a lengyelországi Wroclawban is. Az itt található Ossolineumban igen gazdag Kelet- és Közép-Európa történelmével kapcsolatos, számunkra sok novumot és érdekességeket rejtő anyagra bukkanhatunk. Jövőbeni terveim között szerepel az eredeti Ossolineumban, azaz Lvovban fellelhető források, anyagok számbavétele, illetve a kutatási eredmények rendszeres publikálása. A részeredmények megjelentetése mellett, egy önálló kötet - „A kelet-európai harmincéves háború (1654-1686)” - megírását tervezem.
Dr. Gebei Sándor
egyetemi tanár
Publikációs Lista
I. Monográfia:
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem külpolitikája (1648-1657). Eger, Líceum Kiadó, 1996. 316 p.
Tanulmányok az erdélyi-lengyel kapcsolatok történetéből (16-17. század) Eger, 2001. 299. p.
II. Kötetek szerkesztése:
Pro Lyceo Agriensi. Ünnepi kötet Nagy József 70. születésnapjára. Eger, 1999.
Hagyomány és történelem Ünnepi kötet Für Lajos születésnapjára. Eger, 2000.
„Emberek és eszmék …” Tanulmánykötet Vadász Sándor 70. születésnapjára. Eger, 2001.
„200 éve született Kossuth Lajos” (Az egri tudományos konferencia – 2002. szeptember 18-19. – anyaga) Eger, 2002.
III. Tanulmányok:
Az ukrán kozákság a XVI. században. Agrártörténeti Szemle 1979/3-4. sz. 319-355.
Az ukrán kozákság részvétele az antifeudális mozgalmakban a XVI. század végén és a XVII. század első felében. In.: Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominatae Egyetemes Történeti Tanulmányok XIII-XIV. Debrecen, 1980. 44-68.
A Romanov-uralom konszolidációjának néhány problémája (Az első Romanovok gazdasági, pénzügyi intézkedései). Századok, 1980. 1. sz. 52-70.
Ukrajna és Oroszország egyesülésének (1654) kérdéséhez. Századok, 1985. 1. sz. 97-120.
A rendi monarchia kérdése (a rendiség) Oroszországban. Századok, 1988. 3. sz. 283-315.
Hozzászólás az Erdély történetéről rendezett szakmai konferencián. In.: Tanulmányok Erdély történetéről (Szerk.: Rácz István) Debrecen, 1988. 232-234.
Az egymásra utaltság és az együttélés problémája történeti vetületben (Erdély, Moldva, Havasalföld politikai érdekviszonyai a 17. sz. derekán In.: Hozzájárulás (Tanulmányok a magyarországi románokról). Budapest, 1988. 67-91.
K voproszu o szoszlovnoj monarchii v Rosszii. In.: Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominatae Egyetemes Történeti Tanulmányok XVII-XVIII. Debrecen, 1988. 47-52.
II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata, 1657. Hadtörténelmi Közlemények 1992/2. sz. 30-63.
Az Erdélyi Fejedelemség szerepe az 1646-48-as Oszmán Birodalom elleni koalíciós kísérletben
Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Historiae. Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1995. 5-21.
Bogdan Hmelnyickij politikai nézetei 1648-49-ben. In.: Korok és életek (Szerk.: Czövek István) Nyíregyháza, Bessenyei György Könyvkiadó, 1997. 49-73.
Báthory István lengyel király és az Erdélyi Fejedelemség viszonya a livón háború (1558-1583) befejezésének küszöbén, 1579-1581-ben. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Historiae. Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1998. 87-103.
1848 márciusának eseményei a megyei közgyűlés jegyzőkönyve alapján. In: „1848 öröksége Egerben” – Hevesi Új Napló (1998 szeptembere). 35-41.
Sorsfordító évek az Erdélyi Fejedelemség történetében 1657-1660. In: Történelmi sorsfordulók (Szerk.: Kaló Ferenc) Eger, 1999. 43-60.
Oroszország részvétele a Szent Liga törökellenes háborújában (1687-1700) – oroszul In: Meszto Rossziji v Jevrope (Szerk.: Szvák Gyula) Bp., 1999. 198-210.
A lengyel végek katonaparasztsága a 16-17. században. In: Emlékkönyv Rácz István 70. Születésnapjára (Szerk.: Kovács Ágnes) Debrecen, 1999. 69-82.
A karlócai béke kelet-európai összefüggései. Történelmi Szemle 1999/1-2. sz. 1-29.
A Lengyel-Litván Nemesi Köztársaság. (Rzeczpospolita) ukrán politikája 1569-1648 között. In: Pro Lyceo Agriensi (Szerk.: Gebei Sándor) Eger, 1999. 273-291.
Heves vármegye és az 1697. évi hegyaljai felkelés. In: Hegyalja 1697. (Szerk.: Tamás Edit) Sárospatak, 2000. 133-145.
II. Rákóczi György szerepe a Rzeczpospolita felosztási kísérletében (1656-1657). Századok, 2000/4. 801-848.
Lorántffy Zsuzsanna és a lengyelországi hadjárat (1657). In: Erdély és Patak fejedelemasszonya Lorántffy Zsuzsanna. II. k. Tanulmányok születésének 400. évfordulójára. (Szerk.: Tamás Edit) Sárospatak, 2000. 259-270.
A Lengyel-Litván Res Publica és Báthori István. In: Egri Évkönyv 2000. (Szerk.: Misóczki Lajos) Eger, 2000. 339-370.
Halics - Lodoméria Királyság, mint a Habsburgok 18. századi új szerzeménye. In: Hagyomány-történelem. Ünnepi kötet Für Lajos 70. születésnapjára. (Szerk.: Gebei Sándor) Eger, 2000. 215-238.
Az orosz társadalom és hadsereg a 17. század második felében. In: Hadsereg és társadalom Oroszországban. Oroszország népeinek története sorozat 5. (Szerk.: Ágoston Magdolna) Szombathely, 2000. 43-61.
Ruszkoje obscsesztvo i armija vo vtoroj polovinye XVII veka. In: Armija i obscsesztvo v Rossziji (XVII-XVIII vv.) Szerija: Isztorija narodov Rossziji 5. Szombathely, 2000. 39-54.
Nagyhatalmak vetélkedése Ukrajnáért a 17. század második felében. In: „Emberek és eszmék...” Tanulmánykötet Vadász Sándor születésnapjára. (Szerk.: Gebei Sándor) Eger, 2001. 193-204.
Az erdélyi fejedelmek és a lengyel trón. In: Erdélyi Múzeum (Kolozsvár) 2001/1-2. sz. 1-29.
A magyarországi Lengyel Légió „dsidás főhadnagya”, Fredro Sándor. In: Új Hevesi Napló 2001/11.sz. 46-52.
Az orosz-török béketárgyalások Karlócán és Konstantinápolyban (1699-1700). In: Aetas 2001/2.sz. 134-154.
A hatalmi viszonyok átrendeződése Kelet-Európában 1654-1686 között. In: Világtörténet 2001 tavasz-nyár, 3-29.
Der Fürst von Siebenbürgen Gábor Bethlen und der polnische Thron. In: The First Millennium of Hungary in Europe. Editors-in-chief: Klára Papp, János Barta. Debrecen, 2002. 197-207.
Recenziók:
Csepko V. V.: Klasszovaja borba v belorusszkoj gyerevnye v pervoj polovinye XIX veka. Agrártörténeti Szemle 1979/ 3-4. sz. 601-603.
Nyekraszov G. A.: Rol Rosszii v jevropejszkoj mezsdunarodnoj polityike. Századok 1978/ 6. sz. 1193-1194.
Georgijev-Kinjapina-Pancsenkova-Seremet: Vosztocsnij voprosz v vnyesnyej polityike Rosszii. Konyec XVIII - nacsalo XIX. v. Századok 1980/2. sz. 292-294.
Lipinszkij L. P.: Sztolipinszkaja agrarnaja reforma v Belorusszii. Századok 1981/5. sz. 834-835.
Szanyin G. A.: Otnosenyija Rosszii i Ukraini sz Krimszkim hansztvom v szeregyinye XVII veka. Századok 1991/5-6. sz.
Pavlenko Ny. I.: Ptyencü gnyezda Petrova (B. P. Seremetyev). KLIÓ 1995/2. sz. 86-92.
Pavlenko Ny. I.: Ptyencü gnyezda Petrova (Szavva Lukics Vlagyiszlavics - Raguzinszkij) KLIÓ 1996/1. sz. 89-95.
Galusko Ju. A.: Kazacsji vojszka Rosszii. KLIÓ 1997/1. sz. 70-77.
Iszlamov T. M.: Zagovor protyiv Polsi. In.: Polsa i Jevropa v XVIII veke. (Szerk.: Noszov B. D.)KLIÓ 2000/2. sz. 83-87.
| |
