Archív konferenciák:
Oroszország helye Európában - Budapest 1998. május 10-12. Leírás | Előadások | Kiadvány Leírás Ez volt a Ruszisztikai Központ első olyan tematikus nemzetközi konferenciája, ahol megfogalmazódott az igény: a nemzetközi ruszisztikai kutatásoknak legyen egy olyan rendszeres fóruma, ahol műhely jellegű munka keretében a világ különböző pontjain folyó történeti ruszisztikai kutatások eredményei rendszeresen összevethetők, megvitathatók. Magyarország földrajzi fekvéséből kifolyólag a budapesti Ruszisztikai Központ alkalmasnak látszott arra, hogy "historiográfiai" hidat képezzen a ruszisztikai kutatások oroszországi és nyugati áramlatai között.
A konferencia három szekcióra tagozódott: Kijevi Rusz, Moszkvai Rusz és Pétervári Oroszország. A következő előadások hangzottak el:
Plenáris ülés: Szaharov, Andrej N. (Moszkva, OTA): Az orosz fejlődés történelmi faktorai Szkrinnyikov, Ruszlan G. (Szentpétervár, SzGU): A földtulajdon és az autokrácia kialakulása Oroszországban Dukes, Paul (Skócia, Aberdeen-i Egyetem): Oroszország - Európa határa Szvák Gyula (Budapest, ELTE): Oroszország helye Európában a középkorban és koraújkorban A Kijevi Rusz: Juraszov, Mihail K.(Moszkva): A magyarok szerepe az Óorosz Állam kialakulásában Font Márta (Pécs, JPTE): Adalékok a középkori Magyarország és a Kijevi Rusz törvényhozásának kérdésköréhez Ruzsa György (Budapest, ELTE): Kijevi-magyar művészeti kapcsolatok a középkorban Danyilevszkij, Igor N.(Moszkva): Kijev Bölcs Jaroszláv idejében, Konstantinnápoly vetélytársa Makai János (Eger, Eszterházy Károly Pedagógiai Főiskola): 1169, mint az óorosz történelem fordulatának éve Alekszandrov, Dmitrij N.(Moszkva, Moszkvai Pedagógiai Főiskola): Az orosz földek egyesítésére irányuló törekvések sokközpontúsága a XIII-XV. században A Moszkvai Oroszország: Longworth, Philip (Montreal, McGill Egyetem): Moszkóvia és az "antemurale Christianitatis". Oroszország Európában elfoglalt helyének meghatározó tényezői a XVI-XVII. században Vásáry István (Budapest, ELTE): Korabeli vélemények a Moszkvai Oroszország "barbárság"-áról Kleimola, Ann (Lincoln, NE, Nebraskai Egyetem): A nők és a kultúra a koraújkori Oroszországban: Európa volt-e Moszkóvia? Steindorff, Ludvig (Münster, Wesztfáliai Wilhelm Egyetem): A kolostori kultúra, mint a társadalmi rend eszköze Moszkvában - közös európai jellegzetesség Pavlov, Andrej (Moszkva, OTA): Autokrácia és az országos gyűlések a XVI-XVII. százai orosz államban Szedov, Pavel (Szentpétervár, OTA): Hálapénzek és megvesztegetések a moszkvai állam közigazgatásában: a XVII. század gyakorlata Varga Ilona (Szeged, JATE): A moszkvai állam gazdasági irányítása a XVII. században Filippov Szergej (Budapest, ELTE): Reformtörekvések és reformerek Oroszországban a XVII. század közepén Zoltán András (Budapest, ELTE): A Litván Nagyfejedelemség nyugat-orosz kancelláriai nyelvének szerepe a nyugat-európai - moszkvai kapcsolatakban (XV-XVI. század) Bartha Antal (Budapest, ELTE): Az orosz állam és a keleti finn-ugor obscsinák Ivanics Mária: A kozák csapatok részvétele az osztrák-török háborúban (1593-1606) Sashalmi Endre (Pécs, JPTE): A hatalom XVI-XVII. századi moszkvai ideológiája európai perspektívában. (Különös tekintettel a közmondásokra) Radnóti Klára (Budapest, Nemzeti Múzeum): Moszkóvia olasz szemmel Krausz Tamás (Budapest, ELTE): A XVI-XVIII. századi orosz fejlődés specifikuma: D. Rjazanov vitája a "liberális" Marx-szal A Pétervári Oroszország: Riasanovsky, Nicholas (Berkely, Kalifornia Egyetem): Nagy Péter alakja az orosz történelemben és gondolkodásban - a múltban és jelenben Lavrov, Alekszandr (Szentpétervár, SzGU): A hitélet péteri reformja Gebei Sándor (Eger, Eszterházy Károly Főiskola): Oroszország szerepe a Szent Liga Oszmán Birodalom elleni harcában Pastor, Peter (New Jersey, Montclair Állami Ehyetem): I. Péter kapcsolatai Rákóczi Ferenc vezérlőfejedelemmel Kertészné Varga Beáta: I. Péter és Mazepa - Oroszország és Ukrajna viszonya a XVII-XVIII. század fordulóján V. Molnár László (Pécs, JPTE): Tokaji borok a cárok asztalán Kamenszkij, Andrej (Moszkva): Nagy Katalin koncepciója Oroszország és Európa kapcsolatairól Angi János (Debrecen, KLTE): II. Katalin és a Krím bekebelezése Kurunczi Jenő (Békéscsaba, Tanárképző Főiskola): Az orosz történetírás és korai szakasza Niederhauser Emil (Budapest, MTA): II. Katalin és az orosz felvilágosult abszolutizmus Szili Sándor (Moszkvai Magyar Nagykövetség): Az eurázsiai eszme gyökereinek kérdésköréhez: A. P. Scsapov "fiziko-antropológiai elméletének" hatása az eurázsiai történelmi koncepció kialakulására
|