Ruszisztikai Központ
|
Alapítvány
|
Módszertani Kabinet
|
Orosz Negyed
Magyar
Orosz
Vissza...
2009. IX. Ablak Európára
2009. X. Rokon szemmel, rokonszenvvel
2010. V. 15 éves a Ruszisztikai Központ
2011.IV. Űrkutatás
2011.IX. Szemenszedett Közhelyeink
2012.IV. Betu_Konyv.ru
2012. IX. Fiatal ruszisták Oroszország-képe
2013.IV. Jekatyerinburgi anzix
2013.IX. Karikatúra és történelem
2014. IV. Lermontov, a festő
2014. II. Öt éves a kabinet!
2015. IV. Solohov: Csendes Don – vizuális olvasónapló
[ Hozzáadás ]
"2014. IV. Lermontov, a festő" szerkesztése
<font size="2"><span style="font-family: Arial;"><span style="color: rgb(128, 0, 0);"><font size="3"><span style="font-family: Comic Sans MS;"><span style="font-weight: bold;">Lermontov, a festő<br /></span></span></font></span><br /><span style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(128, 0, 0);">Mihail Jurjevics Lermontov, az orosz irodalom egyik legnagyobb költője 200 éve, 1814. október 15-én született.</span></span> Korán megfogalmazódott benne a kiválasztottság érzése és e felismerés egész életében minden alkotásában a tökéletesség keresésére sarkallta.<br /><br />A moszkvai Állami Irodalmi Múzeum 1981-ben nyitotta meg Mihail Jurjevics Lermontov emlékházát a Malaja Molcsanovkán, abban a fából épült hangulatos kúriában, amely másfél évszázadon keresztül úgy élt a moszkvaiak emlékezetében, mint Lermontov legszebb ifjúi éveinek helyszíne. A XX. század vérzivataraiban csodával határos módon épen maradt ház valóban szemtanúja volt Lermontov ifjúságának. Falai közt kezdett verseket írni a költő és itt értette meg, hogy az írói pálya számára életre szóló elkötelezettséget jelent.<br /><br />Lermontov nem csak irodalmi, hanem festői és grafikusi tehetséggel is meg volt áldva. Kora gyermekkorától kezdve szenvedélyesen szeretett rajzolni. A családi legendárium szerint előbb kezdett komolyan rajzolni, mint verseket írni. Annyi bizonyos, hogy festői és grafikusi tevékenysége elválaszthatatlanul összefonódik irodalmi munkásságával. Legtöbb rajzát saját irodalmi művei ihlették; mind a választott témák, mind pedig az érzelmi túlfűtöttség és az önéletrajzi motiváltság összekötik írásait és képeit, rajzait. Minden, ami Lermontovot foglalkoztatta, leképeződött irodalmi és képzőművészeti munkáiban: barátainak és szeretett nőinek portréi, tájképek, a Kaukázus arcai, vágtató lovak, életképek. Rajzaival tele vannak kéziratai, barátai emlékkönyvei, de fennmaradtak önálló akvarelljei és olajfestményei is.<br /><br /> „Lermontov rajzai nem az állandóan költözésben lévő katonatiszt amatőr munkái, amit az értelmetlen semmittevés elleni küzdelem motivál, hanem a költő sajátos vizuális jegyzetei, ihletett és kitartó munka eredményei. Lermontov munkamorálja köszön bennük vissza, sokoldalú tehetségének belső kohéziós erejéről árulkodnak…” – írta Iraklij Andronnyikov irodalomtörténész.<br />Az itt látható fotókiállítás az Állami Irodalmi Múzeum Lermontov-gyűjteményéből nyújt ízelítőt. A gyűjtemény kezelője Olga Micsaszova.Az itt látható változatot Gyimesi Zsuzsanna rendezte, a grafikai kivitelezés Somos Péter munkája. <br /></span></font>
Frissít
Töröl