Ruszisztikai Központ Admin

<p class="MsoNormal" style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><font face="Times New Roman"><strong style="mso-bidi-font-weight: normal"><font size="3">A történeti ruszisztika historiográfiájának alapkutatásai<br /></font></strong><span style="FONT-SIZE: 10pt">(OTKA nyilvántartási szám: T 037739)</span></font></p>
<p class="MsoNormal" style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><font face="Times New Roman" size="3">A kutatási időszak: </font><font size="3"><font face="Times New Roman"><em style="mso-bidi-font-style: normal">2002. március 28. – 2005. december 31.<br /></em>Az OTKA támogatás összege (ezer Ft): 5360 ezer Ft.</font></font></p>
<p class="MsoNormal" style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><font face="Times New Roman" size="3"><br />Témavezető:&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; </font><font size="3"><font face="Times New Roman"><strong style="mso-bidi-font-weight: normal">Dr. Szvák Gyula<br /></strong>A kutatásban résztvevők: Dr. Krausz Tamás<br />&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; V. Molnár László<br />&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Filippov Szergej<br />&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Sz. Bíró Zoltán<br />&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Sisák Gábor<br />&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Radnóti Klára</font></font></p>
<div align="center"><strong><span style="FONT-SIZE: 18pt"><br /><font size="3">Zárójelentés</font></span></strong><font size="3">&nbsp;</font></div>
<div>&nbsp;</div>
<div>A zárójelentésben először évenkénti bontásban adjuk meg az eredményeket, majd ezt egy lezáró összegzés követi.</div>
<div>&nbsp;</div>
<div align="center"><strong><span style="FONT-SIZE: 14pt">2002</span></strong></div>
<ul>
    <li>
    <div align="justify"><strong><span style="FONT-SIZE: 14pt"></span></strong>2002-ben a munkatervnek megfelelően <strong>gyűjtőmunkát</strong> folytattunk <em>Az orosz fejlődés ún. „eredeti” sajátosságai</em>, <em>Az Oroszország és Európa-viszony </em>és <em>Oroszország és Ázsia</em> témakörökben.&nbsp;</div>
    </li>
    <li>
    <div align="justify">2002 decemberében megjelentettük <em>Radnóti Klára: Európa Moszkóvia-képe a XV-XVI. században</em> című <strong>kismonográfiáját</strong>&nbsp;</div>
    </li>
    <li>
    <div align="justify">2002. május 13-14-én <strong>nemzetközi tudományos konferenciát</strong> rendeztünk <em>A Moszkvai Oroszország fejlődési sajátosságai</em> címmel, melyen 21 előadás hangzott el a magyar, orosz, amerikai, nagy-britanniai és kanadai történész szakma kiváló képviselőitől.&nbsp;<br />&nbsp;</div>
    </li>
</ul>
<div align="center"><strong><span style="FONT-SIZE: 14pt">2003</span></strong></div>
<ul>
    <li>
    <div align="justify">2003-ban a munkatervnek megfelelően <strong>gyűjtőmunkát</strong> folytattunk az <em>Idegen hatások az orosz fejlődésre, Az orosz történelem korszakai: folytonosság és megszakítottság</em> és az <em>Állam, egyház és társadalom viszonya</em> témakörökben.&nbsp;</div>
    </li>
    <li>
    <div align="justify">&nbsp;Elkészült az orosz liberalizmusról szóló <strong>tanulmány</strong>, „<em>Az orosz liberalizmus a múlt század fordulóján</em>” címmel.&nbsp;</div>
    </li>
    <li>
    <div align="justify">&nbsp;Elkészült Szili Sándor <strong>kismonográfiája</strong> a Szibéria-történeti historiogáfia témakörében „<em>Szibéria birtokbavételének koncepciói az orosz és a szovjet történetírásban</em>” címmel&nbsp;</div>
    </li>
    <li>
    <div align="justify">&nbsp;A kutatócsoport tagjai részt vettek a Niederhauser Emil akadémikus tiszteletére készített <strong>reprezentatív tanulmánykötet </strong>szerkesztésében és megírásában.&nbsp;</div>
    </li>
    <li>
    <div align="justify">&nbsp;2003 decemberében megjelentettük a <em>Московия: Специфика развития/Muscovy: The Peculiarities of its Development (Ruszisztikai Könyvek XIII)</em> című <strong>konferenciakötetet</strong>, mely a 2002. május 13-14-én megtartott konferenciánk alábbi előadásait tartalmazza: <br /><br /><strong>R.G.Skrynnikov</strong> State Ownership of Land and Its Influence on the Formation of the Noble Estate <br /><strong>Emil Niederhauser</strong> Moscovite Russia and the Polish Republic: A Structural Comparison <br /><strong>Philip Longworth</strong> Political Rumour in Early Modern Russia <br /><strong>Nancy S. Kollmann</strong> Gender and the Problem of Muscovite Particularities <br /><strong>Марта Фонт</strong> Киевское наследство в Московской Руси? <br /><strong>С. А. Козлов</strong> Налоги и войны в российской истории XVI–XVII вв. <br /><strong>А. В. Беляков</strong> Касимовское царство в системе российских территорий XVI–XVII веков <br /><strong>Дюла Свак</strong> Еще раз об историографии царствования Ивана Грозного <br /><strong>Janet Martin</strong> Peculiarities of the Pomest’e System: A Comparison of Novgorod and Tver’ in the Mid-Sixteenth Century <br /><strong>Л. Е. Морозова</strong> Первый выборный царь Борис Годунов: взлет и падение <br /><strong>И. О. Тюменцев</strong> Дискуссионные вопросы истории смутного времени в России начала XVII ст.: тушинский период&nbsp;<br /><strong>Д. В. Лисейцев</strong> Дипломатическая терминология в Московском государстве начала XVII столетия <br /><strong>О. В. Новохатко</strong> Центральное государственное управление в Уложении 1649 г. и законодательных актах второй половины XVII в. <br /><strong>Maureen Perrie</strong> Popular monarchism in mid-17th-century Russia: the politics of the ‘sovereign’s gramoty’ <br /><strong>Endre Sashalmi</strong> Towards a New Ideology: Muscovite Notions of Rulership and Western Influences in “Avraamij’s Missive” (1696) <br /><strong>Магдолна Агоштон</strong> Восковая печать Ивана III 1497 г. (к источниковедению проблемы) <br /><strong>М. К. Юрасов</strong> Никоновская летопись о русско-венгерских отношениях при Владимире Святославиче <br /><strong>Gail Lenhoff</strong> Novgorod’s Znamenie legend in Moscow’s Stepennaia kniga <br /><strong>Шандор</strong> <strong>Гебеи</strong> Степень независимости Украинского гетманства (середина XVII века) <br /><strong>Беата Варга Кертесне</strong> Русско-украинские связи во второй половине XVII века <br /><strong>A. M. Kleimola</strong> Horse Sense: The Emergence of Muscovite Veterinary Medicine <br /><strong>Шандор Сили</strong> С. В. Бахрушин и изучение проблемы колонизации Сибири XVI–XVII вв.&nbsp;<br />&nbsp;</div>
    </li>
</ul>
<div align="center"><strong><span style="FONT-SIZE: 14pt">2004</span></strong></div>
<ul>
    <li>
    <div align="justify">2004-ben folytattuk <strong>gyűjtőmunkánkat</strong> a tervezett témakörökben:<br /><em>Autokrácia, despotizmus vagy abszolutizmus?<br />A személyiségek szerepe az orosz történelemben<br />A természeti környezet szerepe az orosz fejlődésben</em></div>
    </li>
    <li>
    <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt" align="justify"><strong>Nemzetközi konferenciát</strong> tartottunk <strong><em>„</em></strong><strong><em>Új irányzatok és eredmények a nemzetközi ruszisztikai kutatásokban</em></strong><strong><em>”</em></strong> címmel, amelyen a következő előadásokat tartották meg az USA-ból, Oroszországból, Nagy-Britanniából és Kanadából érkező külföldi, valamint hazai (köztük a kutatásban résztvevők: Filippov Szergej, Krausz Tamás, Sz. Bíró Zoltán, Szili Sándor, Szvák Gyula, V. Molnár László) ruszisták:<br /><br /><em>История повседневности в современной русской историографии <br />English-language writing on the October Revolution since 1991 <br />«Обрядоверие» как историческая проблема <br />Власть – волость, князь – княжество. К вопросу о причинах раздробленности <br />Результаты Украинской национальной историографии в последней десятилетии<br />Некоторые проблемы изучения истории России 16 века (на примере смеховой культуры)<br />Современное состояние, проблемы и перспективы изучения России 18-го века<br />Русско-украинские связи после Андрусовского перемирия 1667 года в интерпретации русской и украинской историографии XIX века <br />Following the Threads: The Rediscovery of Muscovite Art Needlework<br />Изучение истории России XIX века: современные подходы <br />„Travel-writing” в современной англо-американской русистике. Компаративные подходы в изучении <br />«Как в капле воды...» Холокост и новые предрассудки в врсточно-европейской исторической науке <br />The Construction of Muscovite Cultural Memory: Plots, Arguments, Ideology in the Stepennaia Kniga <br />Russian History since the Collapse: Opportunities and Obstacles<br />Widows and the Pomest’e System in the Sixteenth Century<br />К вопросу об эволюции государственно-концептуальных основ советской международной политики<br />Samozvanchestvo reconsidered<br />Proprietary Dynasticism and the Concept of State in the 17th-Century Russia: Richard Pipes’ Interpretation of Muscovy and the European Perspective<br />Концепции овладения Сибирью в русской и советской историографии<br />Новые подходы к «вечному» вопросу: Европа – Россия – Европа<br />Венгерская русистика в эпоху смены режима<br />Новые тенденции в изучении русского либерализма<br />Место культурной контактологии в русистике (Возможности и недостатки одного направления в исследовании)<br />Muscovite Diplomacy with the states of the Orient<br />Новые подходы к изучению истории российского населения XX века<br /><span></span></em></div>
    </li>
    <li>
    <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt" align="justify"><strong>Közös kötet</strong> jelent meg IV. Ivánról és I. Péterről Szvák Gyula és a jelenlegi első számú orosz 18. század kutató Jevgenyij Anyiszimov tollából.</div>
    </li>
    <li>
    <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt" align="justify">Szili Sándor <em>summa cum laude </em>minősítéssel megvédte „Szibéria birtokbavételének koncepciói az orosz és a szovjet történetírásban” című <strong>Ph.D- disszertációját</strong>.</div>
    </li>
</ul>
<div>&nbsp;</div>
<div align="center"><strong><span style="FONT-SIZE: 14pt">2005</span></strong>&nbsp;</div>
<ul>
    <li>
    <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt">Folytattuk a <strong>gyűjtőmunkát</strong> a munkatervben szereplő következő témákban:<br /><em>A “sajátos orosz lelki alkat”<br />Identitáskeresés az orosz történelmi gondolkodásban<br />A kurzus és az ellenállás ideológiái<br />Van-e “kiút” az orosz történelemben?</em></div>
    </li>
    <li>
    <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt"><span><span style="FONT: 7pt 'Times New Roman'">&nbsp;</span></span>A tervnek megfelelően <strong>kiadtuk</strong> az előző évi nemzetközi historiográfiai konferencia anyagát, a kutatás záróköteteként, amely 14 orosz, illetve nyugati és 11 magyar szerző tanulmányait tartalmazza. Ebben megvalósul a legújabb ruszisztikai kutatási eredmények számbavétele az orosz és nem-orosz nyelvű ruszisztikában, a 21. századi oroszországi és nem oroszországi ruszisztika párbeszéde.</div>
    </li>
    <li>
    <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt; TEXT-ALIGN: justify">A kutatásban résztvevő Filippov Szergej elkészítette és <em>summa cum laude </em>minősítéssel megvédte <em>Vallási küzdelmek Oroszországban a XVII. század közepén és a tradicionális kultúra válsága</em> című <strong>PhD-disszertációját</strong>, amely mintegy a szlavofília főbb kérdésfeltevéseinek szellemi gyökereit, előtörténetét vesz górcső alá.</div>
    </li>
    <li>
    <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt; TEXT-ALIGN: justify"><span><span style="FONT: 7pt 'Times New Roman'">&nbsp;</span></span>A 2005-ös<strong> Magyar-orosz kulturális évad</strong> adta lehetőségek alkotó kihasználásával a kutatás résztvevői jelentősen meghaladták a munkatervben vállalt feladatokat.</div>
    </li>
    <li>
    <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt; TEXT-ALIGN: justify"><span style="LETTER-SPACING: -0.4pt"><span style="FONT: 7pt 'Times New Roman'">&nbsp;</span></span>A kutatás résztvevői (Szvák Gyula, Krausz Tamás, Radnóti Klára, Filippov Szergej, V. Molnár László, Szili Sándor, Sz. Bíró Zoltán) <span style="LETTER-SPACING: -0.4pt"><em>az</em> alábbi <strong>nyolc, az oroszországi historiográfia legújabb eredményeiről beszámoló nemzetközi konferencia és kerekasztal munkájában vettek részt</strong> előadásokkal:<br /><br /><br /></span><span style="LETTER-SPACING: -0.4pt"><em>Habsburgok és Romanovok</em> (Moszkva, Oroszország Története Intézet, március 31.) <br /><em>Az állam szerepe a kelet-európai társég fejlődésében a XI-XIX. században</em> (Moszkva, Oroszország Története Intézet, április 4.) <br /><em>A magyar-szovjet (orosz) gazdasági és politikai kapcsolatok története 1945-től napjainkig</em> (Moszkva, Társadalomtudományi Információs Intézet, április 5.) <br /><em>Oroszország és a kelet-európai régió helye az újjászerveződő világrendszerben</em> (Moszkva, Társadalomtudományi Információs Intézet, április 6.) <br /><em>A holokauszt. vitás kérdések a történetírásban és az oktatásban</em> (Moszkva, Társadalomtudományi Információs Intézet, április 7.) <br /><em>Vita a rendszerváltásról: a szociális következmények</em> (Moszkva, Társadalomtudományi Információs Intézet, április 8.) <br /><em>A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada</em> (Budapest, ELTE BTK, május 26.) <br /><em>Újabb viták a holokauszt kutatásban és oktatásban</em> (Budapest, ELTE BTK, december 2-3.)&nbsp;<br /></span>&nbsp;</div>
    </li>
    <li>
    <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt; TEXT-ALIGN: justify"><strong>Megjelent</strong> továbbá Szili Sándor <em>A középkori orosz források </em>című kötete, amely nem egyszerűen forrásközlés, hanem az orosz historiográfia eredményei számbavételével készült kritikai kiadás. Ugyancsak Szili Sándor publikálta a <em>Szibéria birtokbavételének koncepciói az orosz és a szovjet történetírásban /</em>(Ruszisztikai Könyvek XIV.) Budapest, 2005, Magyar Ruszisztikai Intézet/ című monográfiát.</div>
    </li>
    <li>
    <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt; TEXT-ALIGN: justify">Hasonlóképpen a nemzetközi és az oroszországi historiográfia új eredményeire építve <strong>jelent meg</strong> a Krausz Tamás által szerkesztett, és a szovjetunióbeli holokausztról szóló <em>Ismeretlen fekete könyv.</em></div>
    </li>
    <li>
    <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt; TEXT-ALIGN: justify">A kutatás vezetője szerkesztette és a kutatás több résztvevője is szerzője <em>A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada </em>című <strong>kötetnek</strong>, amely ugyan nem közvetlenül historiográfiai témájú, de diskurzust folytat a téma historiográfiájával.</div>
    </li>
    <li>
    <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt; TEXT-ALIGN: justify"><span><span style="FONT: 7pt 'Times New Roman'">&nbsp;</span></span>A kutatás résztvevőinek 2005-ben az OTKA-pályázat keretében <strong>összesen 17 publikációja</strong> jelent meg: két forráskiadvány, két konferencia kötet, két monográfia ,egy PhD-disszertáció és 10 tanulmány.</div>
    </li>
</ul>
<div style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt 18pt">&nbsp;</div>
<div style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt 18pt">&nbsp;</div>
<div style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt 18pt" align="center"><strong><font size="3">Összegzés</font></strong></div>
<div style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt 18pt" align="center">&nbsp;</div>
<div style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt 18pt" align="justify">A kutatás résztvevői a munkatervben vállaltakat – a menetközben többször csökkentett támogatás ellenére – teljesítették, sőt <strong>túlteljesítették</strong>.&nbsp;&nbsp;</div>
<div style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt 18pt" align="justify"><br />A kutatás keretében <strong>két nemzetközi konferenciát</strong> <strong>szerveztünk</strong>, amelyeken megvalósult az orosz és nem-orosz ruszisztika találkozója, számba vettük a legújabb historiográfiai irányzatokat és kutatási eredményeket először egy szűkebb történelmi keresztmetszetben („Moszkóvia” történetében), majd kronológiailag és tematikailag jelentősen kitágítva. Csoportunk tagjai még <strong>további nyolc nemzetközi konferencián vettek részt</strong>, ahol öregbítették a magyar ruszisztika hírnevét és megismerkedhettek az oroszországi és a nemzetközi ruszisztika számos kutatási területének új megközelítéseivel.&nbsp;</div>
<div style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt 18pt" align="justify"><br />A kutatás négy éve alatt a kutatásban résztvevők a kutatási témában összesen <strong>két PhD-disszertációt</strong> írtak, <strong>négy monográfiát, négy tanulmánykötetet, két forráskiadványt és 16 tanulmányt publikáltak</strong>.</div>
<div style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt 18pt" align="justify">Ezek a publikációk az orosz történelem olyan releváns problémáit érintették, mint az autokrácia és legjelentősebb képviselői, az orosz egyházszakadás és a szlavofilizmus előtörténete, az Oroszország és Európa-problematika, Szibéria és az orosz expanzió kérdésköre, a szovjet holokauszt, és még számos egyéb történeti kérdés. Ezek vizsgálatán keresztül <strong>képet alkothattunk a mai orosz historiográfiáról.</strong> Egy valójában <strong>interaktív</strong> képet, hiszen miközben magunk is vizsgálat tárgyává tettük ezeket a problémákat, azonközben számba vettük az orosz történetírás legújabb eredményeit, sőt mintegy leellenőriztük azokat, szembesítve a nem orosz nyelvű ruszisztikával.</div>

Ruszisztikai Központ \| Alapítvány \| Módszertani Kabinet \| Orosz Negyed
Magyar Orosz Vissza... FKFP OTKA 1999-2003 OTKA 2002-2005 Egyéb		[ Hozzáadás ]	"OTKA 2002-2005" szerkesztése <p class="MsoNormal" style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><font face="Times New Roman"><strong style="mso-bidi-font-weight: normal"><font size="3">A történeti ruszisztika historiográfiájának alapkutatásai<br /></font></strong><span style="FONT-SIZE: 10pt">(OTKA nyilvántartási szám: T 037739)</span></font></p> <p class="MsoNormal" style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><font face="Times New Roman" size="3">A kutatási időszak: </font><font size="3"><font face="Times New Roman"><em style="mso-bidi-font-style: normal">2002. március 28. – 2005. december 31.<br /></em>Az OTKA támogatás összege (ezer Ft): 5360 ezer Ft.</font></font></p> <p class="MsoNormal" style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><font face="Times New Roman" size="3"><br />Témavezető:                    </font><font size="3"><font face="Times New Roman"><strong style="mso-bidi-font-weight: normal">Dr. Szvák Gyula<br /></strong>A kutatásban résztvevők: Dr. Krausz Tamás<br />                                       V. Molnár László<br />                                       Filippov Szergej<br />                                       Sz. Bíró Zoltán<br />                                       Sisák Gábor<br />                                       Radnóti Klára</font></font></p> <div align="center"><strong><span style="FONT-SIZE: 18pt"><br /><font size="3">Zárójelentés</font></span></strong><font size="3"> </font></div> <div> </div> <div>A zárójelentésben először évenkénti bontásban adjuk meg az eredményeket, majd ezt egy lezáró összegzés követi.</div> <div> </div> <div align="center"><strong><span style="FONT-SIZE: 14pt">2002</span></strong></div> <ul> <li> <div align="justify"><strong><span style="FONT-SIZE: 14pt"></span></strong>2002-ben a munkatervnek megfelelően <strong>gyűjtőmunkát</strong> folytattunk <em>Az orosz fejlődés ún. „eredeti” sajátosságai</em>, <em>Az Oroszország és Európa-viszony </em>és <em>Oroszország és Ázsia</em> témakörökben. </div> </li> <li> <div align="justify">2002 decemberében megjelentettük <em>Radnóti Klára: Európa Moszkóvia-képe a XV-XVI. században</em> című <strong>kismonográfiáját</strong> </div> </li> <li> <div align="justify">2002. május 13-14-én <strong>nemzetközi tudományos konferenciát</strong> rendeztünk <em>A Moszkvai Oroszország fejlődési sajátosságai</em> címmel, melyen 21 előadás hangzott el a magyar, orosz, amerikai, nagy-britanniai és kanadai történész szakma kiváló képviselőitől. <br /> </div> </li> </ul> <div align="center"><strong><span style="FONT-SIZE: 14pt">2003</span></strong></div> <ul> <li> <div align="justify">2003-ban a munkatervnek megfelelően <strong>gyűjtőmunkát</strong> folytattunk az <em>Idegen hatások az orosz fejlődésre, Az orosz történelem korszakai: folytonosság és megszakítottság</em> és az <em>Állam, egyház és társadalom viszonya</em> témakörökben. </div> </li> <li> <div align="justify"> Elkészült az orosz liberalizmusról szóló <strong>tanulmány</strong>, „<em>Az orosz liberalizmus a múlt század fordulóján</em>” címmel. </div> </li> <li> <div align="justify"> Elkészült Szili Sándor <strong>kismonográfiája</strong> a Szibéria-történeti historiogáfia témakörében „<em>Szibéria birtokbavételének koncepciói az orosz és a szovjet történetírásban</em>” címmel </div> </li> <li> <div align="justify"> A kutatócsoport tagjai részt vettek a Niederhauser Emil akadémikus tiszteletére készített <strong>reprezentatív tanulmánykötet </strong>szerkesztésében és megírásában. </div> </li> <li> <div align="justify"> 2003 decemberében megjelentettük a <em>Московия: Специфика развития/Muscovy: The Peculiarities of its Development (Ruszisztikai Könyvek XIII)</em> című <strong>konferenciakötetet</strong>, mely a 2002. május 13-14-én megtartott konferenciánk alábbi előadásait tartalmazza: <br /><br /><strong>R.G.Skrynnikov</strong> State Ownership of Land and Its Influence on the Formation of the Noble Estate <br /><strong>Emil Niederhauser</strong> Moscovite Russia and the Polish Republic: A Structural Comparison <br /><strong>Philip Longworth</strong> Political Rumour in Early Modern Russia <br /><strong>Nancy S. Kollmann</strong> Gender and the Problem of Muscovite Particularities <br /><strong>Марта Фонт</strong> Киевское наследство в Московской Руси? <br /><strong>С. А. Козлов</strong> Налоги и войны в российской истории XVI–XVII вв. <br /><strong>А. В. Беляков</strong> Касимовское царство в системе российских территорий XVI–XVII веков <br /><strong>Дюла Свак</strong> Еще раз об историографии царствования Ивана Грозного <br /><strong>Janet Martin</strong> Peculiarities of the Pomest’e System: A Comparison of Novgorod and Tver’ in the Mid-Sixteenth Century <br /><strong>Л. Е. Морозова</strong> Первый выборный царь Борис Годунов: взлет и падение <br /><strong>И. О. Тюменцев</strong> Дискуссионные вопросы истории смутного времени в России начала XVII ст.: тушинский период <br /><strong>Д. В. Лисейцев</strong> Дипломатическая терминология в Московском государстве начала XVII столетия <br /><strong>О. В. Новохатко</strong> Центральное государственное управление в Уложении 1649 г. и законодательных актах второй половины XVII в. <br /><strong>Maureen Perrie</strong> Popular monarchism in mid-17th-century Russia: the politics of the ‘sovereign’s gramoty’ <br /><strong>Endre Sashalmi</strong> Towards a New Ideology: Muscovite Notions of Rulership and Western Influences in “Avraamij’s Missive” (1696) <br /><strong>Магдолна Агоштон</strong> Восковая печать Ивана III 1497 г. (к источниковедению проблемы) <br /><strong>М. К. Юрасов</strong> Никоновская летопись о русско-венгерских отношениях при Владимире Святославиче <br /><strong>Gail Lenhoff</strong> Novgorod’s Znamenie legend in Moscow’s Stepennaia kniga <br /><strong>Шандор</strong> <strong>Гебеи</strong> Степень независимости Украинского гетманства (середина XVII века) <br /><strong>Беата Варга Кертесне</strong> Русско-украинские связи во второй половине XVII века <br /><strong>A. M. Kleimola</strong> Horse Sense: The Emergence of Muscovite Veterinary Medicine <br /><strong>Шандор Сили</strong> С. В. Бахрушин и изучение проблемы колонизации Сибири XVI–XVII вв. <br /> </div> </li> </ul> <div align="center"><strong><span style="FONT-SIZE: 14pt">2004</span></strong></div> <ul> <li> <div align="justify">2004-ben folytattuk <strong>gyűjtőmunkánkat</strong> a tervezett témakörökben:<br /><em>Autokrácia, despotizmus vagy abszolutizmus?<br />A személyiségek szerepe az orosz történelemben<br />A természeti környezet szerepe az orosz fejlődésben</em></div> </li> <li> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt" align="justify"><strong>Nemzetközi konferenciát</strong> tartottunk <strong><em>„</em></strong><strong><em>Új irányzatok és eredmények a nemzetközi ruszisztikai kutatásokban</em></strong><strong><em>”</em></strong> címmel, amelyen a következő előadásokat tartották meg az USA-ból, Oroszországból, Nagy-Britanniából és Kanadából érkező külföldi, valamint hazai (köztük a kutatásban résztvevők: Filippov Szergej, Krausz Tamás, Sz. Bíró Zoltán, Szili Sándor, Szvák Gyula, V. Molnár László) ruszisták:<br /><br /><em>История повседневности в современной русской историографии <br />English-language writing on the October Revolution since 1991 <br />«Обрядоверие» как историческая проблема <br />Власть – волость, князь – княжество. К вопросу о причинах раздробленности <br />Результаты Украинской национальной историографии в последней десятилетии<br />Некоторые проблемы изучения истории России 16 века (на примере смеховой культуры)<br />Современное состояние, проблемы и перспективы изучения России 18-го века<br />Русско-украинские связи после Андрусовского перемирия 1667 года в интерпретации русской и украинской историографии XIX века <br />Following the Threads: The Rediscovery of Muscovite Art Needlework<br />Изучение истории России XIX века: современные подходы <br />„Travel-writing” в современной англо-американской русистике. Компаративные подходы в изучении <br />«Как в капле воды...» Холокост и новые предрассудки в врсточно-европейской исторической науке <br />The Construction of Muscovite Cultural Memory: Plots, Arguments, Ideology in the Stepennaia Kniga <br />Russian History since the Collapse: Opportunities and Obstacles<br />Widows and the Pomest’e System in the Sixteenth Century<br />К вопросу об эволюции государственно-концептуальных основ советской международной политики<br />Samozvanchestvo reconsidered<br />Proprietary Dynasticism and the Concept of State in the 17th-Century Russia: Richard Pipes’ Interpretation of Muscovy and the European Perspective<br />Концепции овладения Сибирью в русской и советской историографии<br />Новые подходы к «вечному» вопросу: Европа – Россия – Европа<br />Венгерская русистика в эпоху смены режима<br />Новые тенденции в изучении русского либерализма<br />Место культурной контактологии в русистике (Возможности и недостатки одного направления в исследовании)<br />Muscovite Diplomacy with the states of the Orient<br />Новые подходы к изучению истории российского населения XX века<br /><span></span></em></div> </li> <li> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt" align="justify"><strong>Közös kötet</strong> jelent meg IV. Ivánról és I. Péterről Szvák Gyula és a jelenlegi első számú orosz 18. század kutató Jevgenyij Anyiszimov tollából.</div> </li> <li> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt" align="justify">Szili Sándor <em>summa cum laude </em>minősítéssel megvédte „Szibéria birtokbavételének koncepciói az orosz és a szovjet történetírásban” című <strong>Ph.D- disszertációját</strong>.</div> </li> </ul> <div> </div> <div align="center"><strong><span style="FONT-SIZE: 14pt">2005</span></strong> </div> <ul> <li> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt">Folytattuk a <strong>gyűjtőmunkát</strong> a munkatervben szereplő következő témákban:<br /><em>A “sajátos orosz lelki alkat”<br />Identitáskeresés az orosz történelmi gondolkodásban<br />A kurzus és az ellenállás ideológiái<br />Van-e “kiút” az orosz történelemben?</em></div> </li> <li> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt"><span><span style="FONT: 7pt 'Times New Roman'"> </span></span>A tervnek megfelelően <strong>kiadtuk</strong> az előző évi nemzetközi historiográfiai konferencia anyagát, a kutatás záróköteteként, amely 14 orosz, illetve nyugati és 11 magyar szerző tanulmányait tartalmazza. Ebben megvalósul a legújabb ruszisztikai kutatási eredmények számbavétele az orosz és nem-orosz nyelvű ruszisztikában, a 21. századi oroszországi és nem oroszországi ruszisztika párbeszéde.</div> </li> <li> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt; TEXT-ALIGN: justify">A kutatásban résztvevő Filippov Szergej elkészítette és <em>summa cum laude </em>minősítéssel megvédte <em>Vallási küzdelmek Oroszországban a XVII. század közepén és a tradicionális kultúra válsága</em> című <strong>PhD-disszertációját</strong>, amely mintegy a szlavofília főbb kérdésfeltevéseinek szellemi gyökereit, előtörténetét vesz górcső alá.</div> </li> <li> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt; TEXT-ALIGN: justify"><span><span style="FONT: 7pt 'Times New Roman'"> </span></span>A 2005-ös<strong> Magyar-orosz kulturális évad</strong> adta lehetőségek alkotó kihasználásával a kutatás résztvevői jelentősen meghaladták a munkatervben vállalt feladatokat.</div> </li> <li> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt; TEXT-ALIGN: justify"><span style="LETTER-SPACING: -0.4pt"><span style="FONT: 7pt 'Times New Roman'"> </span></span>A kutatás résztvevői (Szvák Gyula, Krausz Tamás, Radnóti Klára, Filippov Szergej, V. Molnár László, Szili Sándor, Sz. Bíró Zoltán) <span style="LETTER-SPACING: -0.4pt"><em>az</em> alábbi <strong>nyolc, az oroszországi historiográfia legújabb eredményeiről beszámoló nemzetközi konferencia és kerekasztal munkájában vettek részt</strong> előadásokkal:<br /><br /><br /></span><span style="LETTER-SPACING: -0.4pt"><em>Habsburgok és Romanovok</em> (Moszkva, Oroszország Története Intézet, március 31.) <br /><em>Az állam szerepe a kelet-európai társég fejlődésében a XI-XIX. században</em> (Moszkva, Oroszország Története Intézet, április 4.) <br /><em>A magyar-szovjet (orosz) gazdasági és politikai kapcsolatok története 1945-től napjainkig</em> (Moszkva, Társadalomtudományi Információs Intézet, április 5.) <br /><em>Oroszország és a kelet-európai régió helye az újjászerveződő világrendszerben</em> (Moszkva, Társadalomtudományi Információs Intézet, április 6.) <br /><em>A holokauszt. vitás kérdések a történetírásban és az oktatásban</em> (Moszkva, Társadalomtudományi Információs Intézet, április 7.) <br /><em>Vita a rendszerváltásról: a szociális következmények</em> (Moszkva, Társadalomtudományi Információs Intézet, április 8.) <br /><em>A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada</em> (Budapest, ELTE BTK, május 26.) <br /><em>Újabb viták a holokauszt kutatásban és oktatásban</em> (Budapest, ELTE BTK, december 2-3.) <br /></span> </div> </li> <li> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt; TEXT-ALIGN: justify"><strong>Megjelent</strong> továbbá Szili Sándor <em>A középkori orosz források </em>című kötete, amely nem egyszerűen forrásközlés, hanem az orosz historiográfia eredményei számbavételével készült kritikai kiadás. Ugyancsak Szili Sándor publikálta a <em>Szibéria birtokbavételének koncepciói az orosz és a szovjet történetírásban /</em>(Ruszisztikai Könyvek XIV.) Budapest, 2005, Magyar Ruszisztikai Intézet/ című monográfiát.</div> </li> <li> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt; TEXT-ALIGN: justify">Hasonlóképpen a nemzetközi és az oroszországi historiográfia új eredményeire építve <strong>jelent meg</strong> a Krausz Tamás által szerkesztett, és a szovjetunióbeli holokausztról szóló <em>Ismeretlen fekete könyv.</em></div> </li> <li> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt; TEXT-ALIGN: justify">A kutatás vezetője szerkesztette és a kutatás több résztvevője is szerzője <em>A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada </em>című <strong>kötetnek</strong>, amely ugyan nem közvetlenül historiográfiai témájú, de diskurzust folytat a téma historiográfiájával.</div> </li> <li> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 6pt 14.2pt; TEXT-INDENT: -14.2pt; TEXT-ALIGN: justify"><span><span style="FONT: 7pt 'Times New Roman'"> </span></span>A kutatás résztvevőinek 2005-ben az OTKA-pályázat keretében <strong>összesen 17 publikációja</strong> jelent meg: két forráskiadvány, két konferencia kötet, két monográfia ,egy PhD-disszertáció és 10 tanulmány.</div> </li> </ul> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt 18pt"> </div> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt 18pt"> </div> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt 18pt" align="center"><strong><font size="3">Összegzés</font></strong></div> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt 18pt" align="center"> </div> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt 18pt" align="justify">A kutatás résztvevői a munkatervben vállaltakat – a menetközben többször csökkentett támogatás ellenére – teljesítették, sőt <strong>túlteljesítették</strong>.  </div> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt 18pt" align="justify"><br />A kutatás keretében <strong>két nemzetközi konferenciát</strong> <strong>szerveztünk</strong>, amelyeken megvalósult az orosz és nem-orosz ruszisztika találkozója, számba vettük a legújabb historiográfiai irányzatokat és kutatási eredményeket először egy szűkebb történelmi keresztmetszetben („Moszkóvia” történetében), majd kronológiailag és tematikailag jelentősen kitágítva. Csoportunk tagjai még <strong>további nyolc nemzetközi konferencián vettek részt</strong>, ahol öregbítették a magyar ruszisztika hírnevét és megismerkedhettek az oroszországi és a nemzetközi ruszisztika számos kutatási területének új megközelítéseivel. </div> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt 18pt" align="justify"><br />A kutatás négy éve alatt a kutatásban résztvevők a kutatási témában összesen <strong>két PhD-disszertációt</strong> írtak, <strong>négy monográfiát, négy tanulmánykötetet, két forráskiadványt és 16 tanulmányt publikáltak</strong>.</div> <div style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt 18pt" align="justify">Ezek a publikációk az orosz történelem olyan releváns problémáit érintették, mint az autokrácia és legjelentősebb képviselői, az orosz egyházszakadás és a szlavofilizmus előtörténete, az Oroszország és Európa-problematika, Szibéria és az orosz expanzió kérdésköre, a szovjet holokauszt, és még számos egyéb történeti kérdés. Ezek vizsgálatán keresztül <strong>képet alkothattunk a mai orosz historiográfiáról.</strong> Egy valójában <strong>interaktív</strong> képet, hiszen miközben magunk is vizsgálat tárgyává tettük ezeket a problémákat, azonközben számba vettük az orosz történetírás legújabb eredményeit, sőt mintegy leellenőriztük azokat, szembesítve a nem orosz nyelvű ruszisztikával.</div> Frissít Töröl