Ruszisztikai Központ   |   Alapítvány   |   Módszertani Kabinet   |   Orosz Negyed
Magyar Orosz Vissza... FKFP OTKA 1999-2003 OTKA 2002-2005 Egyéb		[ Hozzáadás ]	"FKFP" szerkesztése <p>1999-ben a Ruszisztikai Központ résztvett az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Kutatási és Fejlesztési Pályázatán (FKFP).<br />A három éves projektre, amely&nbsp;2002. április 30-án zárult, központunk 5 millió forint támogatást nyert. <br /><br />A pályázati program címe: <strong>Történeti ruszisztikai alapkutatások</strong> (Nyilvántartási szám: FKFP 0271/1999.)<br /><br />Programvezető: <strong>Dr. Szvák Gyula</strong><br />A programban közreműködött:<br />&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Dr. Font Márta (JPTE, egyetemi docens))<br />&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Dr. Varga Ilona (Ny. egyetemi docens)<br />&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Dr. Makai János (EKTF, főiskolai docens)<br />&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Dr. Radnóti Klára (Magyar Nemzeti Múzeum)</p> <div align="center"><strong><font size="3">Történeti ruszisztikai alapkutatások</font> <br /></strong>Szakmai beszámoló<br /><br /></div> <div align="justify">A Ruszisztikai Központban 1999-ben kutatások folytak az orosz feudalizmus egyes tipológiai és historiográfiai kérdéseiről, amelyek részeredményeit <em>Az orosz feudalizmus </em><em>tipológiai problémái az orosz és szovjet történetírásban </em>témájú, kb. 3 ív terjedelmű tanulmány összegezte. Tovább kutattuk a XVI. századi Oroszország és azon belül is IV. Iván és kora történetét. E vizsgálódások egyfajta lezárásaként értékelhető a I<em>V. Iván és kora az orosz <span>történetírásban </span></em>címen elkészült kb. 8 ív terjedelmű kézirat.</div> <div align="justify"><br />1999-es tervünkben vállaltuk az orosz történelem terminológiájáról szóló munka <span>összeállítását és publikálását is. Ez <em>Az orosz történelem új terminológiája </em>címmel elkészült, és publikálása is megtörtént 2000 februárjában.</span></div> <div align="justify"><br />Ugyancsak elkészült a történeti ruszisztikánk helyzetéről és nemzetközi megítéléséről szóló munka. Ennek kiadására szintén 2000-ben került sor <em>Dokumentumok történeti </em><em>ruszisztikánk tárgyköréből </em>címen. A <em>Poszt-Szovjet Füzetek </em>c. sorozatban megjelent kötet bőségesen idézi az elsősorban egyesült államokbeli és orosz ruszisták értékelését a Ruszisztikai Központban folyó történeti ruszisztikai kutatásokról, és azok legfontosabb <span>eredményeiről.</span></div> <div align="justify"><br />Központunk az év folyamán heti rendszerességgel úgynevezett nyílt, konzultációs napot tartott, amelyen hazai és külföldi kollégáink, nappali PhD- és a tanártovábbképzésben résztvevő hallgatóink vettek esetenként részt. Ezen megbeszélések célja a ruszisztikai kutatások hazai helyzetének felmérése, a kutatóbázis kiszélesítése és a jövőbeli új kutatási irányok és témák körvonalazása volt. E műfajt hatékonyabbnak és perspektivikusabbnak ítéltük meg, mint egy formális kerekasztal-beszélgetés megtartását az adott problémakörről. Ezen tevékenységünkhöz kapcsolódott a Ruszisztikai Központ által kiírt szakfordítói pályázat is, amely új - ifjú - kutatókkal növelte a ruszisztika tudományának táborát.</div> <div align="justify"><br />2000-ben a tervezetteknek megfelelően kutatások folytak <em>Az idegen hatások szerepe az </em><em>orosz történelmi fejlődésben, </em>valamint az <em>Oroszország és Európa-probléma az orosz </em><em>történelmi gondolkodásban </em>című témakörökben. E kutatások gyűjtőmunkával jártak együtt, amelynek eredményeként központunk könyvtára számos kézirattal, másolattal és könyvvel <span>bővült.</span></div> <div align="justify"><br />A beszámolási időszak alatt a legjelentősebb eredmény kétségtelenül az <em>Oroszország <span>helye Eurázsiában </span></em>című konferencia volt. A konferencia három munkanapján összesen 43 előadás hangzott el a következő 3 szekcióban:</div> <div align="justify"><span>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1. </span>A Moszkvai Oroszország története</div> <div align="justify"><span>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 2.<span> </span></span>A Pétervári Oroszország története<br />&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 3. Oroszország XX. századi története</div> <div align="justify">Különösen az 1. szekció munkája ért el nagy eredményeket, hiszen 20 előadás hangzott el. A magyar ruszisztika színvonalát bizonyítja, hogy ezek csaknem fele magyarországi előadóktól származott. Külön megtiszteltetés volt számunkra, hogy konferenciánkon részt vett a nemzetközi ruszisztikai doyenje, Nicholas Riasanovsky professzor, valamint számos élvonalbeli ruszista az Egyesült Államokból, Kanadából, Nagy-Britanniából, Németországból, Ausztriából, valamint - természetesen - Oroszországból. Utóbbiak egyaránt képviselték a moszkvai és a szent-pétervári történész iskolákat. Szükséges megemlíteni, hogy a több napos rendezvény tetemes költségeit legnagyobbrészt az FKFP-<span>pályázat biztosította forrásokból fedeztük.</span></div> <div align="justify"><br />Tovább folytak a kutatások a feudalizmus kori orosz történelem fő problémáiról az orosz történetírásban, és ezek a tárgyalt időszakban hasonló című monográfiában összegződtek. Elkészült ugyanakkor a <em>IV. Iván és I. Péter utóélete </em>című szintézis is, amelynek publikálása átcsúszott a 200l-es évre. Ez az összefoglalás a téma első párhuzamos feldolgozása a nemzetközi szakirodalomban.</div> <div align="justify"><br />Font Márta egyetemi tanár vezetésével egy kis munkacsoport foglalkozott a <em>Russzkaja </em><em>Pravda </em>kritikai kiadásával. Sajnos, 2001 végéig csak a szöveg nyers, kéziratos formája készült el.</div> <div align="justify"><br />2001-ben részkutatások folytak a magyar történeti ruszisztika történetéről - egyelőre csak a legutóbbi évtizedek munkáinak adatgyűjtését fejeztük be. Ennek alapján elkészült <em>A </em><em>magyar történeti ruszisztika válogatott bibliográfiája </em>című kézirat. Ez - a publikációs költségek kimerülése miatt - elektronikus adathordozón került rögzítésre, és Központunk könyvtárában hozzáférhető.</div> <div align="justify"><br />Elkészült a 2000-es nagy nemzetközi konferenciánk előadásait tartalmazó kötet is -angol és orosz nyelven. A <em>Meszto Rosszii v Jevrazii/The Place of Russia in Eurasia </em>című, több, mint 25 szerzői ív terjedelmű kiadvány mintegy szintetizálja a három év alatt az orosz történelmi sajátosságok, fejlődési jellegzetességek tárgykörében végzett kutatómunkát. Legnagyobb erénye, hogy a magyar történeti ruszisztika eredményeit a nemzetközi ruszisztika kontextusába helyezte, ezáltal mintegy leellenőrizve és megerősítve azokat.</div> <div align="justify"><br /><strong>Összefoglalásként</strong> megállapítható, hogy az eltelt három év alatt az ELTE Ruszisztikai Központjában <strong>jelentős kutatások</strong> folytak a történeti ruszisztika tárgykörében. A szakma már <span>kipróbált művelőin kívül sor került fiatal, még kezdő kutatók bevonására, a <strong>szakmai utánpótlás</strong> megteremtésére is. ( 3 Ph.D-hallgató vett részt - térítés nékül - az anyaggyűjtésben, illetve háttér tanulmányok elkészítésében.) E <strong>kutatások alapművek, tanulmánykötetek</strong> ( csak illusztrálásként: összesen kb. 65 szerzői ív terjedelemben 4 kötet saját költségen történt kiadására került sor) és tanulmányok sorát eredményezték, amelyekre a nemzetközi tudományosság is felfigyelt. így kerülhetett sor 2000-ben egy olyan <strong>nagyszabású nemzetközi tudományos konferenciára</strong>, amilyenre e diszciplína esetében korábban nem volt példa hazánkban. És e konferencia kiemelkedő sikere eredményezte egy azóta megrendezett <strong>újabb nemzetközi konferencia létrejöttét</strong> és magas színvonalát (2002-ben). Lényegében tehát <strong>egy hazánkban még fiatal tudományterület ezidő alatt szilárd gyökeret eresztett és nemzetközi elismertséget szerzett</strong>. Erre nem kerülhetett volna sor az elnyert Felsőoktatási Kutatási és Fejlesztési Pályázat nélkül, amiért a pályázat résztvevői köszönetüket fejezik ki.</span></div> <div align="justify"><br />Budapest, 2002. október 16.<span>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Dr. Szvák Gyula</span></div> <div align="justify">&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; témavezető, az MTA doktora</div> Frissít Töröl