|
Budapesten tartották az Európai Orosz Módszertani Központok 2010-es közgyűlését
A moszkvai székhelyű Orosz Világ Alapítvány által létrehozott külföldi orosz módszertani központok munkatársai minden évben egyszer összetalálkoznak és megbeszélik a működés és működtetés általános kérdéseit, illetve konkrét tapasztalataikat megosztják egymással. Idén először nem Oroszországban, hanem Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Karán jöttek össze tizenhárom ország 20 városából mintegy harmincan az európai orosz központok találkozójára 2010. február 28–március 2. között.
Magyar részről a házigazda az ELTE Ruszisztikai Központja volt. A konferencia ünnepélyes megnyitójára március 1-én 10 órakor került sor az ELTE BTK Történeti Intézetének hangulatos könyvtárában. A rendezvényt Dr. Hudecz Ferenc, egyetemünk rektora nyitotta meg, aki elmondta, hogy örül annak, hogy az ELTE is befogadója a világon szinte hónapról hónapra gyarapodó számú orosz módszertani központok egyikének, illetve hogy Közép-Európában éppen Budapesten nyílt meg az első ilyen központ. Kiemelte azt a tényt is, hogy az ELTE Magyarországon továbbra is a legnagyobb presztízsű egyetem és a diákok közti népszerűségi listát is vezeti, így talán nem szerénytelenség azt állítani, hogy itt tanulnak az ország legjobb diákjai. Rektor úr örömmel nyugtázta, hogy a fennállásának 375. évfordulóját ünneplő egyetemünk ünnepi évkönyvébe bekerülhet ez a tény is: nálunk tartották idén összejövetelüket az Orosz Világ Alapítvány külföldi központjai.
Vlagyimir Kocsin, az Orosz Világ Alapítvány helyettes ügyvezető igazgatója szintén köszöntötte az egybegyűlteket és köszönetét fejezte ki Dr. Szvák Gyulának a többnapos rendezvény befogadásának kezdeményezéséért és megszervezéséért. Az Oroszországi Föderáció magyarországi nagykövetségének képviseletében az Orosz Kulturális Központ új igazgatója, Szergej Borozgyin úr szólt a jelenlévőkhöz. Kiemelte, hogy a hagyományosan nagy eredményeket maga mögött tudó magyar ruszisztika értékeinek megőrzése és továbbvitele a szakmailag kedvezőtlen elmúlt mintegy másfél évtized alatt a Ruszisztikai Központnak, illetve Szvák Gyulának és kollégáinak köszönhető. Örömmel nyugtázta, hogy az érdeklődés az orosz nyelv és kultúra iránt ismét virágzásnak indult Magyarországon, aminek jele az Orosz Kulturális Központban nyelvet tanulók számának nagymértékű megnövekedése. Ennek a kedvnek a fenntartását és fokozását méltán segíti az ELTÉ-n működő orosz módszertani kabinet és könyvtár.
A kétnapos workshop összesen hat tematikus blokkban zajlott le. Elméleti és gyakorlati célokról, jogi, gazdasági és infrastrukturális háttérről, szervezési és lebonyolítási modellekről, nemzetközi együttműködési lehetőségekről éppúgy szó volt, mint az orosz nyelv ismeretének nemzetközi mérhetőségéről, különböző szaknyelvi igényekről, oroszországi nyelvgyakorlási lehetőségekről, új tananyagokról és módszertani megközelítésekről, tanártovábbképzésekről, nyelvoktatás és kultúra kapcsolatáról, és egy sor már érdekes kérdésről.
A résztvevők megnézték a mi Orosz Módszertani Kabinetünket, és rögtön otthon érezték magukat, hiszen a belsőépítészeti tervek a világ összes ilyen jellegű központjában hasonló.
Az első nap záróeseménye és egyben fénypontja a Triumf-díjas, kiváló orosz író, Jevgenyij Popov előadása volt. Mindenek előtt Jevgenyij Popov, a „szó művésze” felolvasta a Ruszisztikai Központ által meghirdetett „Keressük a tíz legszebb orosz szót” című szavazóverseny eredményét. A több száz szavazat összesítése alapján végül 11 szó bizonyult a „legszebbnek”, amelyek jelentésüket tekintve leginkább klasszikus értékek felé közelítenek (például szeretet, mama, haza, remény, stb…), amit örömmel nyugtázott „a legvidámabb anarchista és a legoroszabb szibériai”-ként is aposztrofált, Jevgenyij Popov. Lebilincselő, elgondolkodtató, és mégis felszabadítóan szórakoztató beszédében az író beszélt jeles kortárs író-kollégáiról, a jövő írónemzedék ígéretes fiataljairól, az elmúlt húsz év társadalmi változásairól és hatásairól, a lehetséges írói „lenyomatokról”. Kitért arra is, hogy az orosz módszertani központok hálózata lehetővé teszi azt is, hogy az értéket képviselő kortárs orosz irodalom viszonylag gyorsan eljusson az olvasóhoz. Ehhez felajánlotta az Orosz Írószövetség segítségét.
A második nap szakmai programját kerekasztal beszélgetés zárta magyarországi középiskolai orosztanárok részvételével, amelyet Szergej Borozgyin úr megállapítása alapján az Orosz Kulturális központ legkeresettebb oktatója, Dr. Oszipova Irina, az ELTE docense vezetett. A kerekasztal beszélgetést ismét eredményhirdetés zárta: a Ruszisztikai Központ három pályázatot hirdetett 2009 őszén egyetemistáknak. Orosz témájú kispublicisztikákkal, recenziókkal, illetve Szűcs Jenő egyik írásának orosz szakfordításával lehetett pályázni. A pályamunkákat elbíráló zsűri véleménye alapján Tikász Cseperke Oroslya és Ackermann Sándor kispublicisztikájukért, Gábor A. Sámuel recenziójáért, Godun Alexandra, Csuvileva Jekatyerina és Német Ferenc fordításáért kapott díjat.
Gyimesi Zsuzsanna
|
