|
Kell-e félnünk Oroszországtól?
Kell-e félnünk Oroszországtól? címmel volt moszkvai nagykövetek kerekasztal beszélgetésére került sor november 12-én a Ruszisztikai Központ kabinetjében. A résztvevők közül Szűrös Mátyás 1978-1982, Györke Sándor 1990–1992, Nanovfszky György 1993–1998, Keskeny Ernő 1998–2002, Székely Árpád 2005–2008 között vezette a moszkvai magyar missziót. Meghívást kapott az 1976–1978 közötti nagykövet, Marjai József is, de betegsége miatt nem tudott résztvenni a beszélgetésen. A 2002–2005 közötti nagykövet, Kontra Ferenc jelenleg Minszkben teljesít szolgálatot.
A nagyszámú érdeklődő részvételével megrendezett találkozó szigorú időkorlátok között zajlott: a vitát vezető Szvák Gyula három kérdésére a nagykövetek 5-5 percben válaszoltak, majd a közönség kérdéseire reagáltak.
  A Kell-e félnünk Oroszországtól? kérdésre meglehetősen egyöntetű választ adtak: hogy tudniillik nem kell tőle félni. Volt, aki egyenesen túlzásnak tartotta a megfogalmazást (Nanovfszky György, Szűrös Mátyás), bár utóbbi úgy pontosított, hogy ugyan nem kell félni, de komolyan kell venni, sőt néha tartani is kell tőle. Györke Sándor szerint nálunk jogos egy ilyen kérdésfeltevés és Székely Árpád is úgy vélte, hogy az olyan emberek, akik nem jártak soha Oroszországban, bizony gyakran félnek a tudatosan terjesztett hamis információk miatt. Másoknak meg mindig szükségük van ellenség-képre. Keskeny Ernő szerint, ha ez a kérdés felmerülhet, akkor nem katonai vagy politikai aspektusa miatt, legfeljebb gazdasági értelemben. E tekintetben azonban szintén a probléma óvatos megközelítését javasolta, s ebben valamennyi résztvevő egyetértett. Később egy hallgatói kérdésre válaszolva, a volt nagykövetek megerősítették, hogy Magyarország esetében Oroszország eddig még soha nem használta politikai nyomásgyakorlásra az „energiafegyvert”, s bár az valóban létezik, de a meghatározó az a tény, hogy Oroszország ugyanúgy rá van szorulva energiája eladására, mint az Európai Unió a megvételére.
 
Hogyan értékeli a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány Oroszország-politikáját? – így hangzott a második kérdés, amelynél a rendelkezésre álló rövid idő nem tett lehetővé részletes elemzést. Ugyanakkor megint meglehetős egyöntetűséggel fogalmazódott meg az egységes külpolitikai rendszer, vonalvezetés hiánya, amely Oroszország-politikánkra is jellemző az utóbbi években. Nanovfszky György szerint nagyon jellemző, hogy ezen időszakban volt olyan magyar külügyminiszter, aki mialatt vagy négyszer is volt New Yorkban, addig egyszer sem jutott el Moszkvába. Keskeny Ernő a belpolitikai motiváltságot emelte ki, míg Székely Árpád a következetlenséget, kiszámíthatatlanságot, az időnkénti kettős mérce alkalmazását – miközben a kétségtelen eredmények között az export-volumen jelentős növekedését is felsorolta.
 
Milyen változásokat vár a magyar-orosz kapcsolatok alakulásában új kormány alakulása esetén? E kérdés kapcsán ismét konszenzus alakult ki a résztvevők között, akik valamennyien hitet tettek amellett, hogy a magyar-orosz kapcsolatok fejlesztése nemzeti érdekünk (Szűrös Mátyás külön kiemelte a nemzeti konszenzuson alapuló külpolitika szükségességét), s hogy ezt a tényt semmilyen kormány nem hagyhatja – s bizonnyal nem is hagyja – figyelmen kívül. Mindazonáltal Györke Sándor kiemelte, hogy a jövőben e kapcsolatok a nem a legjobb feltételekkel indulnak, mert főleg pszichológiailag megvannak terhelve – már csak azért is, mert, ahogy a jelenlegi kormánynak, úgy a jelenlegi ellenzéknek sincs megfelelő Oroszország-politikája. Nanovfszky György fontosnak találta kiemelni, hogy Magyarországon nincs semmiféle oroszellenesség, majd Churchillt idézte, aki szerint a politikában nincsenek barátok, csak érdekek vannak, s ezek az együttműködés irányába mutatnak. Keskeny Ernő szintén azt a véleményt képviselte, hogy egy új kormány bizonnyal együttműködésre törekvő lesz, alapvetően a kettős determináció (az energetikai függőség és a keleti irányú piacbővítés igénye) miatt. Kifejtette, hogy az oroszok pragmatikusak és szavatartók, akikkel az együttműködés nemcsak szükséges, de lehetséges is. Szerinte e kétoldalú viszonyból a történelmi kérdéseket ki kell venni, hiszen az orosz oldalról történt kétszeri bocsánatkéréssel azok lezártaknak tekinthetők. Nagy jelentősége van ugyanakkor az orosz nyelv, országismeret oktatás megerősítésének a kapcsolatok jövője szempontjából. Székely Árpád ennél borúlátóbb véleményt fogalmazott meg, utalva a mai ellenzék Oroszország-politikájának korábbi tapasztalataira. A leglényegesebbnak mégis azt tartotta, hogy sajnos sem az Európai Uniónak, sem az Egyesült Államoknak nincs világos Oroszország-politikája, ami értelemszerűen a magyar politikát is alapvetően befolyásolja.
A másfélórás beszélgetést követően a volt moszkvai nagykövetek még háromnegyed órán keresztül válaszoltak a hallgatóság kérdéseire, majd Szvák Gyula bejelentette, hogy az elhangzottakból a Ruszisztikai Központ kiadványt készít. Egyúttal meghívta a jelenlévőket a sorozat folytatására, amikor is a volt moszkvai sajtótudósítók mondják el Oroszország-politikánkkal kapcsolatos véleményüket. Beszámolt a Központ azon tervéről is, hogy a volt moszkvai nagykövetek és más szakértők bevonásával nyilvános előadássorozatot indítanak Oroszországról az egyetemi hallgatóknak a következő szemeszterben.
A Russkiy Mir Alapítvány megtartotta III. közgyűlését
 2009. november 4-én a „Russkiy Mir” Alapítvány a Moszkvai Állami Egyetem Központi Könyvtárában tartotta III. közgyűlését.
A közgyűlést Vjacseszlav Nyikonov, „Russkiy Mir” Alapítvány ügyvezető igazgatója, és Ljudmila Verbickaja, az Alapítvány kuratóriumának elnöke nyitotta meg. Nyitóbeszédükben kiemelték, hogy az Alapítvány, eddigi munkájához hasonlóan, továbbra is elkötelezett az orosz nyelv népszerűsítése iránt. Ezt igazolja az a tény is, hogy az idei évben 450 projektet támogattak, különös tekintettel a nyelvkönyvek publikálására, nyelvi és tanári továbbképzési kurzusok, módszertani és tudományos konferenciák, diákolimpiák szervezésére.
A közgyűlés megnyitóján üdvözlő beszédet tartottak az orosz törvényhozó és végrehajtó hatalom, valamint az oroszországi egyházak vezetői. Dmitrij Medvegyev, Oroszország elnöke, üdvözlő beszédét Mihail Svidkoj, az elnök nemzetközi ügyekért felelős különleges tanácsadója olvasta fel. Vlagyimir Putyin, miniszterelnök üdvözletét, helyettese Alekszandr Zsukov adta át a közgyűlés résztvevőinek.
 A közgyűlés fő szónoka, Kirill pátriárka hangot adott azon meggyőződésének, hogy az orosz világ szellemi fundamentuma az orosz pravoszláv egyház. Hangsúlyozta, hogy az egyház elnevezésében szereplő „orosz” szó nem az orosz etnikumra, hanem az országhatárokat nem ismerő orosz kultúrközösségre utal. Kirill pátriárka beszédét követően sor került az orosz pravoszláv egyház és a Russkiy Mir Alapítvány közti együttműködési egyezmény aláírására.
Az ünnepélyes megnyitót kerekasztal-beszélgetések és tematikus szekciók követték. Az „Orosz Központok avagy eredmények és továbbfejlődési irányvonalak” címet viselő szekciót Vlagyimir Kocsin, a Russkiy Mir Alapítvány helyettes-ügyvezető igazgatója vezette, aki vitanyitó beszédében leszögezte, hogy az egyes központok autonóm módon működnek, azaz profiljukat szabadon alakíthatják tekintettel arra, hogy a központoknak otthont adó bázisintézmények országonként nagy mértékben eltérnek egymástól. A szekció résztvevői betekintést kaptak az Alapítvány által meghatározott jogi ügymenetbe és megismerkedhettek a központok könyvállományának, médiatárának, valamint technikai felszereltségének bővítési lehetőségeivel. Az eddig létrehozott 40 központ vezetője egyetértett abban, hogy a jövőben erősíteni kell az egymás közti együttműködést. Ennek érdekében felmerült az évente több alkalommal megrendezésre kerülő tanácskozások szervezése és virtuális fórum létrehozása is.
Az Alapítvány 80 országból kb. ezer vendéget hívott. Magyarországot, ill. a budapesti Orosz Központot (értsd Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár) Szvák Gyula professzor és Pálosi Ildikó képviselte.
Bővebb információ a Russkiy Mir Alapítvány honlapján található.
Anatolij Torkunov akadémikus a Ruszisztikai Központban
  Anatolij Torkunov, akadémikus, a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemének rektora Budapestre érkezett, hogy együttműködési szerződést írjon alá többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel. A MGIMO rektora 2009. október 29-én látogatást tett az ELTE BTK Ruszisztikai Központjában is.
Anatolij Torkunov találkozott a Ruszisztikai Központ munkatársaival, beszélt többek közt anyaintézménye, a MGIMO magyar szakos hallgatóiról és megnézte a Ruszisztikai Központ balatonfüredi ruszisztikai táborában készített kisfilmjét. Emelett általános történetkutatási kérdések is szóba kerültek, mint például az, hogy izgalmas dolog áttekinti egy-egy nemzet történetét más nemzetek történészeinek szemszögéből.
Búcsúzik Magyarországtól Igor Szavolszkij nagykövet úr
  Igor Szergejevics Szavolszkij, Oroszország Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete ismét hivatalos búcsút vesz Magyarországtól. 2009. október 7-én az ELTE Ruszisztikai Központ kollektívája "személyesen" is köszönetét fejezte ki Szavolszkij úrnak a magyarországi ruszisztikának az elmúlt három és fél év alatt nyújtott értékes támogatásáért. Laudáció Igor Szergejevics Szavolszkij, Oroszország Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete magyarországi missziójának befejezése alkalmából
Valerij Platonov főigazgató úr egyelőre búcsút vesz Magyarországtól
  Valerij Platonov, a budapesti Orosz Kulturális Központ főigazgatója majdnem két évtizednyi magyarországi szakmai tevékenység után leköszön posztjáról és visszatér Oroszországba. 2009. szeptember 10-én az ELTE Ruszisztikai Központ bensőséges búcsúpartira invitálta Valerij Platonov urat a Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár helyiségébe.
Kiss Ilona lírai búcsúztató beszédét itt olvashatják.
A Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár adott helyet a VAPRJAL őszi ülésének
 2009. szeptember 11-én az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Magyarországi Szövetségének (VAPRJAL) vezetősége a Ruszisztikai Módszertani Kabinetben tartotta az új tanév első közgyűlését.
A közgyűlés első felében a vezetőség tagjai megismerkedtek a "Russzkij Mir" Alapítvány működésével és tevékenységi köreivel, majd a budapesti Ruszisztikai Kabinet könyv- és digitális adathordozó állományával. Tájékoztatást kaptak az októberben induló orosztanár továbbképzésről, és örömüket fejezték ki avval kapcsoltaban, hogy ismét "mozdul" valami a magyarországi orosz tanítás és az orosztanárok segítése érdekben.
Kerekasztal-beszélgetések a 12 legnagyobb oroszról
A Ruszisztikai Központ kerekasztal-beszélgetéseket rendez az „Oroszország neve” (Имя Россия) c. televíziós szavazó show kapcsán. Az első 12 helyet elfoglaló történelmi-, irodalmi- és tudósszemélyiségről 2009. júniusában esszékötet jelent meg „A tizenkét legnagyobb orosz” címmel a Russica Pannonicana gondozásában.
A kötet szerzőit ezúttal munkáik szűk szakmai körben, szabad vita formájában történő továbbgondolására kértük fel. A rendezvényeknek a Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár ad otthont.
Kerekasztal-beszélgetések az őszi félévben:
1. „Az orosz irodalom nagyjai: Puskin és Dosztojevszkij”
Vendégek: Dukkon Ágnes és Kalavszky Zsófia
Moderátor: Schiller Erzsébet
Időpont: 2009. szeptember 28. 16.00
  Sor került az első kerekasztal beszélgetésre. A kabinet ovális asztala körüli és a fennmaradó székek megteltek, még pótszékekre is szükség volt. Puskin és Dosztojevszkij neve még mindig hívószó Magyarországon is.
A beszélgetés középpontjában a két szerző eltérő recepciója állt. Míg Oroszország számára Puskin, addig a világ számára Dosztojevszkij a meghatározóbb a két író közül. Megközelítésük is más és más. Puskin - mivel ő maga is formálta a költői szerepét - életműve és főként annak befogadása elválaszthatatlan az életrajzától. Dosztojevszkij esetében életrajz és életmű között nincs ilyen szoros kapcsolat. Az ő műveinek mindenkori értelmezését viszont sokszor befolyásolja, nehezíti Dosztojevszkij sokszor ideologikus olvasata. A magyarországi recepció sajátosságaihoz hozzátartozik, hogy kiváló Anyegin-fordításaink erősen és közvetlenül hatottak a magyar irodalomra, lírája kevésbé. Dosztojevszkij népszerűsége viszonylag töretlen.
2. „A századelő orosz történelmi nagyságai: Sztolipin és Lenin”
Vendégek: Filippov Szergej és Krausz Tamás
Moderátor: Szvák Gyula
Időpont: 2009. október 12. 17.00
  2009. október 12-én a tizenkét legnagyobb orosznak megválasztott személyiségek közül Sztolipin és Lenin történelmi szerepéről folyt kerekasztal beszélgetés az ELTE Ruszisztikai Módszertani Kabinetben. Kicsit izgultunk, hogy vajon érdeklődnek-e annyian a téma iránt, mint Puskin és Dosztojevszkij esetében. És felesleges volt az aggodalom, mert a kabinet megtelt.
  A két tanulmányszerző, Krausz Tamás és Filippov Szergej részvételével folyó beszélgetést Szvák Gyula moderálta.
Izgalmas és mozgalmas vita bontakozott ki Sztolipin és Lenin történelmi szerepét illetően, nem mintha megkérdőjeleződött volna, hogy Lenin világtörténelmi jelentőségű figura, míg Sztolipin történelmi súlya elsősorban az orosz történelem keretein belül értelmezhető.
 Volt-e alternatívája az 1917-es oroszországi forradalomnak? Evvel kapcsolatban is markánsan különbözött a két tanulmány szerzőjének a véleménye. Izgalmas volt hallgatni az érveléseket. És jó volt látni, hogy egy történész műhelyen belül is lehet határozottan eltérő szakmai álláspontokat képviselni, a vita végén kezet rázni és barátságban elválni, kitartva saját véleményünk mellett.
Ismét egy nagyon jól sikerült kerekasztal beszélgetést tudhatunk magunk mögött.
3. „Az orosz hadvezérek legnagyobbjai: Alekszandr Nyevszkij és Alekszandr Szuvorov”
Vendégek: V. Molnár László és Gyóni Gábor
Moderátor: Filippov Szergej
Megváltozott Időpont: 2009. december 7. 17.00
Ajándék tanévkezdésre
A Russzkij Mir Alapítvány – az orosz szokásokhoz híven – a tanévkezdés örömére ajándékokkal lepte meg az első éves orosz szakos hallgatókat szerte a világban, valamennyi orosz módszertani központjukban.
Budapesten az átadásra szeptember elején került sor a Ruszisztikai Kabinetben, a résztvevők – ajándékozottak és ajándékátadók – nagy örömére.
 
|
