A honlap szerkesztője: Gyimesi Zsuzsanna
Könyvbemutató a Kossuth Klubban
2008-10-21 |
Az ELTE Ruszisztikai Központ szervezésében 2008. október 28-án 11 órakor a Kossuth Klubban a RUSSICA PANNONICANA sorozat két új kiadványa: Sz. Bíró Zoltán Oroszország visszatérése és Irina Glebova Hogyan boldogult Oroszország a demokráciával? című kötetei kerülnek bemutatásra. Meghívó
Az ELTE Ruszisztikai Központja tisztelettel meghívja Önt szakmai kerekasztal-beszélgetésére abból az alkalomból, hogy megjelent a RUSSICA PANNONICANA sorozat két új kiadványa: Sz. Bíró Zoltán Oroszország visszatérése és Irina Glebova Hogyan boldogult Oroszország a demokráciával? című kötete.
A kerekasztal-beszélgetés időpontja és helyszíne:
2008. október 28. 11:00 óra – Kossuth Klub
(VIII. Múzeum u. 7. fszt. Kálvin téri metrómegálló)
A köteteket bemutatja:
  Krausz Tamás egyetemi tanár, Székely Árpád nagykövet és Szilágyi Ákos esztéta, költőA beszélgetést Kiss Ilona irodalomtörténész moderálja
A kötetekről:
Az ELTE Ruszisztikai Központ RUSSICA PANNONICANA sorozatának két új kiadványa a mai Oroszország társadalmi és politikai életének kulcskérdéseit teszi fel, és ezekre a kérdésekre ad határozott, tudományosan megalapozott, ugyanakkor vitára nyitott válaszokat.
Sz. Bíró Zoltán történész, a mai magyar ruszisztikai kutatások elismert képviselője és a sajtó nyilvánossága előtt is rendszeresen megjelenő Oroszország-elemző, a mai Oroszország  világpolitikai helyére kérdez rá: képes-e Oroszország érdemi hatást gyakorolni a világ politikai és gazdasági folyamataira, képes-e kontroll alatt tartani globális tendenciákat elsősorban stratégiai energiaforrásai révén? A jelenkor-kutató történész válasza egyértelmű igen: Oroszország ismét világpolitikai tényező, Oroszország visszatért a történelmi és gazdasági-geopolitikai súlyának megfelelő funkcióba. Mint értékelő-elemző, mint a magyar média felelős szereplője azonban kemény kérdőjeleket tesz ki: hogyan, milyen felhatalmazással, mekkora nyilvános ellenőrzés mellett él Oroszország e visszatért tekitély erejével, csak él-e – de nem él-e vissza például energetikai erejéből fakadó lehetőségeivel stb. Az utóbbi másfél év alatt született írások bőséges adat- és összefüggés-sorokat, történeti kereteket kínálnak mind a további kérdésfeltevésekhez, mind a válaszok árnyalásához.
Irina Glebova könyve (fordította: Iván Ildikó) ugyancsak egyértelmű választ ad a címben feltett, s a mai orosz tudományos életben és sajtóban széles körben vitatott kérdésre: álláspontja szerint Oroszország nem vallott kudarcot a demokráciával – elsajátította, felhasználta, a maga képére formálta a rendelkezésre álló demokrácia-modelleket. Más kérdés – állítja –, hogy a nyugati típusú  demokrácia Oroszországban megmaradt puszta fantomnak, s az is tény, hogy a változások iránya más, mint amire az orosz társadalom számított, de eltér attól is, amit az új orosz rendszert létrehozó hatalom ígért. Restaurációról azonban szó sincs, Oroszországban mindenki megkapta a maga „szabadságlevelét”. Ez az új típusú szabadság, amely az orosz társadalom minden rétegétől új mentalitást, új szociokulturális attitűdöt igényel – ennek változatait a kötet igen szellemesen be is mutatja –, hihetetlen energiákat szabadított fel, ugyanakkor az orosz történelem során nem látott, új ellentmondásokat termelt. Az új orosz hatalom feladata az egyensúlyteremtés e két oldal között.
A két kötet fontos forrás lehet minden olyan kutató és érdeklődő, újságíró és újságolvasó számára, akik belső nézőpontból szeretnének tájékozódni a mai orosz társadalom, politika és gazdaság írányító elveiről, ugyanakkor a felelősségteljes kritikai perspektíva birtokában szeretnék értékelni és értelmezni a folyamatokat.
A rendezvény nyilvános, a belépés ingyenes. Részvételi szándékát kérjük, jelezze az alábbi e-mail-címen: russistics@ludens.elte.hu A bemutatandó kötetek és a Ruszisztikai Központ egyéb kiadványai a helyszínen beszerezhetők.
Üdvözlettel:
Szvák Gyula, az ELTE Ruszisztikai Központ vezetője
Kiss Ilona beszámolója a könyvbemutatóról:
Oroszország visszatérése – könyvbemutató és szakmai kerekasztal-beszélgetés a Kossuth Klubban
Élénk szakmai érdeklődés mellett zajlott le 2008. október 28-án a Kossuth Klubban a RUSSICA PANNONICANA sorozat két új kiadványának bemutatója: az MTA-ELTE Ruszisztikai Kutatócsoportjában, az „Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért” támogatásában egyszerre jelent meg Irina Glebova Hogyan boldogult Oroszország a demokráciával? és Sz. Bíró Zoltán Oroszország visszatérése és című kötete. Nem véletlenül emelte ki Szvák Gyula, az ELTE Ruszisztikai Központjának igazgatója, a sorozat egyik szerkesztője mindjárt a bevezetőben: a sorozat folytonosságát jelzi, hogy az egyik kötet még a régi, hagyományos borítóval, a második kötet viszont már megújult, még vonzóbb külsővel látott napvilágot. Nem véletlen az sem, hangsúlyozta a történészprofesszor, hogy az Intézet nyolc év szünet után, mely időszak alatt elsősorban ruszisztikai alapkutatások eredményeit publikálta, most ismét aktuális oroszországi problémákhoz nyúl: nemcsak a kutatói érdeklődés irányát jelzi e váltás, hanem azt a szükségletet is, hogy a magyar ruszisztika tudományosan megalapozott elemzésekkel járuljon hozzá a közvélekedésben elterjedt téves értelmezések és az információhiány okozta mítoszok és előítéletek eloszlatásához. A két kötet ugyanakkor már kapcsolódik a most akkreditált, 2010-ben induló ruszisztikai MA-program előkészítéséhez is.
Krausz Tamás egyetemi tanár, sorozatszerkesztő a két kötet szemléletének közös vonását abban jelölte meg, hogy Oroszországot mindkét szerző Európa egyenrangú kultúrájának tekinti, s nem enged annak a kornyomásnak, hogy Oroszországot mintegy izolálva, az orosz fejlődést elszigetelten kezelje az egyetemes európai folyamatoktól. Ugyanakkor, hangsúlyozta, a modern Oroszország működése a nyugati politikatudományi kategóriák mechanikus kivetítésével nem értelmezhető, fel kell tárni történetének önérvényű, belső elveit – szerinte ez az egyik fő érdeme mindkét munkának. Az előadó szerint Irina Glebova két problémakörben különösen termékeny következtetésekre jutott: az egyik az orosz pártrendszer nyugatitól eltérő létrejötte, amely nem képes a látszólag erős, valójában igen törékeny elnöki hatalom ellensúlyozására és ellenőrzésére; a másik pedig az oroszországi középosztály kialakulásának ellentomondásos jellege, ill. elmaradása, ami a mai orosz helyzet kulcsproblémáháozhoz vezet, nevezetesen: „demokratikus polgárság nélkül nincs polgári demokrácia”.
Székely Árpád nagykövet a mai világgazdasági állapot különös paradoxonának rögzítésével indította hozzászólását: Oroszország megelőzte korát – Oroszországban már tíz évvel ezelőtt vereséget szenvedett az a neoliberalizmus, ami a világban a jelek szerint most ér el végpontjához, s a világ jelentős hatalmai most kénytelenek meghirdetni azt az államkapitalizmust, amelynek követése miatt évek óta bírálják Oroszországot. A paradox helyzet mögött olyan globális újrarendeződés húzódik meg, amelynek megértése csak a történeti előzmények reális felmérése és pontos ismerete alapján lehetséges. Ezért fontos és valódi forrás a most megjelent két kötet – állapította meg a nagykövet; ráadásul mindkettő rendkívül precíz munka – tette hozzá. Sz. Bíró Zoltán könyvéből például olyan tények sora meríthető, amelyek támpontul szolgálhatnak ahhoz, hogy Oroszországot ne klisék, sablonok alapján közelítsük meg. Ez ugyanis álláspontja szerint ugyanolyan felmérhetetlen károkat okoz mind Európának, mind Oroszországnak, mint amikor Európa – vagy a világ más állama – a közösen teremtett nemzetközi normák, szabályok megsértésével akar elintézni közös problémákat – utalt a koszovói és grúz helyzet rendezésének ellentmondásaira. Állandó és egyenrangú párbeszédet folytatni Oroszországgal – ez az egyedüli út, amelyhez mindkét kötet komoly tartalmi érvrendszert kínál.
„Végre!” – ezzel a felütéssel indította Szilágyi Ákos esztéta Sz. Bíró Zoltán kötetének bemutatását: végre megjelent együtt, egybegyűjtve az a pótolhatatlan forrás, „a” tiszta forrás, amelyet a történész Bíró Zoltán a publicista naprakész tudásával ötvözve öntött formába. Kevés olyan könyv van a ruszisztikai irodalomban – fogalmazott –, nemzetközi viszonylatban is, amely nem a mitikus Oroszország képét építi, amely megérteni akarja Oroszországot, nem pedig leleplezni. Nem eleve kész előítéletek halmazával akarja leírni Oroszországot, hanem ténylegesen meg akarja ismerni, és meg akarja ismertetni. Nem félelmetes idegenként mutatja meg Oroszország másságát, miközben más jellegét nagyon is pontosan bontja ki, hanem idegenségét legyőzve, tárgyszerűen szemlélhető közelségbe hozva világítja meg. Eközben gondja van arra is, hogy ne tévessze szem elől annak illusztrálását, mekkora veszélyt rejt Oroszországra magára nézve is, ha a tőle nem is annyira idegen önmisztifikáció uralja el, s nem a pragmatikus, érdekvezérelte, racionális motívumok alapján dönt. Szilágyi Ákos végezetül a kötet sokértelmű címére utalt: mihez is tért vissza valójában Oroszország? – Önmagához – ahhoz az Oroszországhoz, ahhoz az orosz kultúrához, amelynek alapján mindig is az európai civilizáció része volt.
A kerekasztal-beszélgetés a két szerző, Irina Glebova, az Oroszországi Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Információs Intézetének főmunkatársa és Sz. Bíró Zoltán történész, az Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója hozzászólásával folytatódott. Glebova elmondta, hogy magyarul megjelent írása polemikus éllel született – egy neves orosz politológus, Lilija Sevcova tanulmányára válaszol, amelynek szerzője úgy vélte, hogy Oroszország nem boldogult a demokráciájával. Az ellenérvek mellett részletesen ki akarta fejteni, mit jelentett az orosz társadalom számára „boldogulni” a demokráciájával, külön kitérve azokra az összetevőkre, mit merített Oroszország a nyugati demokrácia-modellekből, hogyan használta, sőt hogyan használta ki, hogyan fordította saját hasznára és boldogulására. E belső tényezők nélkül ugyanis, húzta alá az orosz politikatudós, nem érthető meg a mai orosz társadalomkép sajátossága.
Sz. Bíró Zoltán szubjektív összefoglalójában kiemelte, mennyire fontos mind történészi, mind oktatói, mind pedig elemzői és szakmai tanácsadói munkája szempontjából az a személyes és intézményi közeg, amely nemcsak e kötet összeállítására ösztönözte, hanem az elmúlt két évtized során kutatói tevékenysége biztos hátteréül szolgált. Olyan műhely a Ruszisztikai Intézet, amely véleményütköztetésre, hipotézisek ellenőrzésére, újabb kérdések felvetésére egyaránt lehetőséget ad, fiatal kutatók sorát vonja be, miközben lassan húsz éve ugyanabban a folytonosságot jelentő és képviselő intézményi szerkezetben működik.
Az előadói beszédek és hozzászólások sorát a nap másik orosz vendégének szenvedélyes szavai zárták: Jurij Pivovarov történész, az Oroszországi Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Információs Intézetének igazgatója, a Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság orosz társelnöke a mai orosz társadalom és tudományos közélet helyzetét ezúttal nem kutatóként, hanem a klasszikus, önelemző orosz értelmiségi pozíciójából jellemezte. A kerekasztal-beszélgetést Kiss Ilona irodalomtörténész vezette.
|
|
