|
2019. április 12–14-én került sor a brit szlavisták társaságának idei éves nemzetközi konferenciájára, hagyományosan Cambridge-ben. Az ELTE Ruszisztikai Központjának kutatói és a ruszisztikai doktori program két doktorandusza által összeállított szekció a személyes és a nyilvános identitások szövevényét vizsgálta különböző történelmi kontextusokban, különböző forrástípusok tükrében.
A BASEES (British Association for Slavonic and East European Studies) elődszervezetei az 1950-es években jöttek létre Nagy Britanniában, majd 1989-ben egyesültek. A társaság legnagyobb horderejű rendezvénye a minden tavasszal megrendezésre kerülő nemzetközi szlavista konferencia, amelyen Európa különböző régióiból nagyságrendileg ötszáz előadó lép fel, kilenc tematikus blokkban, sokszor 15-nél is több párhuzamos szekcióban. Ez egyrészt frusztráló is lehet, mert gyakran egyszerre három-négy helyen is jó lenne jelen lenni. Ugyanakkor felemelő és izgalmas is a bőséges kínálat, különösen ha öt fős csapatban gondolkozunk, hiszen más-más helyekre beülve egymás élményeiből is tudunk táplálkozni és okulni. Pontosan ez történt a Ruszisztikai Központ csapata esetében. Felemelő dolog volt egy egész szekciót „kitenni” az asztalra a Cambridge University Robinson College-ban. Ilyen bravúrra rajtunk kívül csak egyetlen intézmény vállalkozott: a jekatyerinburgi Urali Föderatív Egyetem Történelem Karának Oroszország Története Tanszéke. És talán nem véletlen, hogy ők valamennyien régi jó kollégái a budapesti ruszistáknak: minden évben találkozunk velük hol Jekatyerinburgban, hol Budapesten, hol Strassbourgban – konferenciákon, szimpóziumokon, mesterkurzusokon. És persze nagyon jó volt újra találkozni a nagyszerű és utolérhetetlen Sheila Fitzpatrickkal, aki szeretettel és érdeklődéssel figyeli fiatal és már nem annyira fiatal kollégáinak munkásságát és igyekszik értő és megértő megjegyzésekkel segíteni a munkák továbbvitelét.
A konferencián 2018–19 legizgalmasabb, témába vágó szakkönyveivel is meg lehet ismerkedni, illetve bemutattak egy vadonatúj dokumentumfilmet a legendássá vált Oscar Rabin festőművész életéről és munkásságáról, aki felkavarta a Pangás korszakának (nem is annyira) állóvizét az elhíresült buldózer kiállítással.
Két plenáris beszélgetés tette kerekké a rendezvényt. Az elsőn Beáta Hock, Josef Moural, Elina Viljanen és Josephine von Zitzewitz beszélt a kelet-európai rendszerváltás filozófiai kereteiről és a művészetek társadalomformáló szerepéről az adott változások során. A második beszélgetésen Mark Galeotti és Mihail Hodorkovszkij beszélt a poszt-szovjet térség jogi légköréről – egy-egy sajátos nézőpontból.
Végezetül álljon itt a Ruszisztikai Központ szekciójának részletes programja, amelyre 2019. április 13-án szombaton 15.45-kor került sor:
Private Identity vs Public Identity in Eastern Europe in Different Historical Contexts. Microhistorical Approaches
Chair: Adam Farkas
Papers:
Orsolya Szaniszlo: The Identity of Natalia Dolgorukova as a Model of Marital Self-Sacrifice and Fidelity in 19th Century Sources
Zsófia Mészáros: The Identity of the Non-Comformist Woman and the Epithet „Nihilist Woman” in Sofia Kovalevskaya’s Fictional and Autobiographical Works
Viktor Szabó: The Practice of Soviet Individualisation – „Homo Sovieticus” and the New Streets of Sverdlovsk int he 1930s
Zsuzsanna Gyimesi: The Pen Pal Movement Among 7th and 9th Grade Soviet Schoolchildren in the 1970s Trough Documents and Recollections
|
