2014. május 19-20-án 10 országból 63 fiatal kutató tartott előadást ruszisztikai tárgyú kutatásairól. A konferenciát az ELTE BTK Ruszisztikai Központja szervezte a Russkiy Mir Alapítvány, a Budapesti Orosz Kulturális Központ, az ELTE Rektori Hivatala, az ELTE BTK Dékáni Hivatala és az ELTE BTK HÖK támogatásával. A konferencia plenáris ülésén Szvák Gyula professzor tartott átfogó előadást az orosz történelem fordulópontjairól, illetve a fordulópontok kijelölésének historiográfiai izgalmairól. A konferencia munkája öt szekcióban folytatódott:
1. Oroszország története a XII–XVIII. században
2. Oroszország története a XIX. században és a XX. század elején
3. A Szovjetunió története
4. A posztszovjet korszak
5. Az orosz kultúra története
A szekcióelnökök a „nagy generáció” jeles képviselői voltak Oroszországból és Magyarországról: Krausz Tamás, Hetényi Zsuzsa és Sz.Bíró Zoltán mellett Irina Potkina (Orosz Tudományos Akadémia Oroszország Története Intézet), Natalia Kotovcsihina (Moszkvai Állami Bölcsészettudományi Egyetem), Andrej Jurganov (Oroszországi Állami Bölcsészettudományi Egyetem), Oleg Tyumencev (Volgográdi Állami Egyetem), Dmitrij Regyin (Urali Föderatív Egyetem) irányította a szekciók munkáját.
A megnyitón Dr. Mezey Barna, az ELTE rektora hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az ELTE ad otthont a világon először a ruszisták fiatal generációját összehozó konferenciának. „Az itt jelenlévők közül fognak kikerülni a világ Oroszország-képét 10-15 év múlva meghatározó vezető szakértők” – fűzte tovább a szót Dr. Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja. A konferencia színvonalát tekintve ezek szerint optimizmusra bőven van ok ebben a tekintetben: egyenletesen magas színvonalú, közöttük pedig néhány egészen kitűnő előadást hallhattak a résztvevők.
Anglia, Csehország, Fehéroroszország, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Oroszország, Románia és Ukrajna színeit képviselték az előadók. A legtöbben Oroszországból, illetve Magyarországról érkeztek, intézményi szinten pedig a jekatyerinburgi Urali Föderatív Egyetemről, valamint az ELTE BTK-ról. A szekciók között egyenletesen oszlott meg a prezentációk száma. A leghevesebb viták a Szovjetunió történetével foglalkozó előadások kapcsán alakultak ki, de túlzás nélkül állítható, hogy mindenhol komoly szakmai viták, eszmecserék követték a 4-4 előadásból álló blokkokat. Ettől emelkedett igazán magas szakmai szintre a konferencia.
A jekatyerinburgi Urali Föderatív Egyetem delegációjának beszámolója
 
 
 
 
 
 
 
|
