проф. Ференц Хаваш
профессор, заведующий кафедрой
Филологический факультет Университета им. Лоранда Этвеша
E-mail:
Website: не найдено
автобиография
Год рождения: 02.02.1948
Образование:
1967–1972 Государственный университет имени Лоранда Этвеша (ELTE), специальности: русский язык и литаратура, общая лингвистика, финно-угорский язык
1973–1976 факультет философии на вечерном отделении
Знание языков: финский, русский, немецкий, французский
1972–1996 сотрудник ЭЛТЭ 1972–1978 ассистент
1978–1982 старший преподаватель
1982– доцент
1996– доцент в Центре Русистики при ЭЛТЭ
2002– заведующий финно-угорской кафедрой
2004– научный руководитель докторской школы при ЭЛТЭ «Уральскые языки и лингвистика»
2007- профессор, заведующий финно-угорской кафедрой при ЭЛТЭ
Темы диссертации:
«Типологическое сопоставление венгерского, финнского и эстонского языка» (Степень Phd, 1973)
«Критика лингвистического подхода генеративной грамматики» (кандидат наук, 1980)
«Синдром марризм» (2001)
Основные области исследования:
Проблемы языковой типологии в ХIХ-ХХ вв.
Вопросы описательной и исторической типологии финно-угорских языков
Философия языка и история языковедения
Научные командировки:
1975 Берлинский Университет им. Гумбольта
1982 Ecole Pratique des Hautes Etudes, и также в университете Sorbonne-III в Париже
1987–88 исследовательская работа и курс лекций в Институте Языкознания при Советской Академии Наук
Исследовательские работы в Институте финно-угорских языков (Котус, Хельсинки)
2003 проведение курса лекций в Петербургском Государственном Университете для студентов венгерской кафедры
2005 курс лекций в Хельсинском университете
Редактор, впоследствии консультант журнала Эсмелет.
Член Общества им. Ференца Тёкеи, Общества венгерской лингвистики, Обшества современной филологии, Societas Linguistica Europaea (SLE), The Linguistic Association of Canada and the United States (LACUS), почетный член Suomalais-Ugrilainen Seura, (SUS), а также член Комиссии языкознания при Академии наук.
список публикаций
A Magyar Nyelv Szóvégmutató Szótára. (Recenzió) Mny LXV/4. (1969. dec.) 498–500.
Az ufai votják nyelvjárás magánhangzó-fonémái. Acta Iuvenum, Nyelvészeti Tanulmányok II. (1972) 115–130.
(Társszerző Wernke Géza) Nyelvtani gyakorlófüzet a kezdő tanfolyam számára.(Orosz nyelvi intenzív–koncentrált audio-vizuális nyelvtanfolyam segédkönyve.) KGM, MTTI, 1973. 124 oldal.
A magyar igei bővítmények rendszeréről (különös tekintettel a -tól/-től ragos névszók használatára). Mny LXI/2. (1973. júl.) 172–183.
„Könnyűség” és „nehézség” a nyelvtanulásban. Eszperantó magazin, XIV/2. (1974. febr.) 4–5.
A magyar, a finn és az észt nyelv tipológiai összehasonlítása. NyÉrt 85. sz. Akadémiai Kiadó, Bp. 1974. 91 oldal.
Az észt nyelv tipológiai hovatartozásának problémája. NyK 76. 1-2. (1974) 23–36.
Morfofonologinen taso kielitypologiassa: unkarin, suomen ja viron vertailua. Virittäjä 1974/4. 339–353.
K ponyatyijam „tyip jazika” i „jazik szmesannogo tyipa”. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de L. Eötvös Nominatae, Sectio Linguistica – Tomus VI. (!976) 177–185.
Nyelvtipológiai szöveggyűjtemény (XIX. század) (ELTE BTK jegyzet) Tankönyvkiadó, Bp. 1977. 458 oldal. (Bevezető tanulmány 5–51. és szerkesztés, kontrollfordítás.)
Chomsky Syntactic Structures-e – húsz év múltán. In: Nyelvi rendszer és nyelvhasználat (Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok), szerk. Balázs János. (ELTE BTK jegyzet). Tankönyvkiadó, Bp. 1980. 148–169.
Tanulmányok a magyar és finnugor nyelvtudomány történetéből (1850-1920) (Recenzió) ÁNyT XIII. (1981) 255–259.
Szemantika a generatív grammatikában. (Szöveggyűjtemény) ELTE BTK jegyzet. Tankönyvkiadó, Bp. 1982. 522 oldal. (Bevezető tanulmány 5–13. és szerkesztés, kontrollfordítás.)
Kompetenz, generative Grammatik, sprachliche Universalien. Zur Kritik der Sprachphilosophie N. Chomskys. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de L. Eötvös Nominatae, Sectio Linguistica – Tomus XI. 1980. (Megjelent: 1982.) 163–187.
Die Sprache der Logik und die Logik der Sprache. In: Languages in function. Materials of the XIIIth Annual Conference of the Societas Linguistica Europaea held in Budapest 3-6. IX. 1980. Ed. Sándor Rot. Budapest, 1983. 117–127.
Zsilka János: Dialectics of the Motion Forms in Language.
(Recenzió) NyK 84/2 (1982) 443–447.
Kovács Ferenc: Szemantika. (Recenzió) ÁNyT XVI. (1985) 261–266.
A dialektikus nyelvelemzés státuszához. A „Nyelvi Mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái, 4. (1985) 453–465.
Langue, pensée, conscience. Observations sur une évidence mal interpretée. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de L. Eötvös Nominatae, Sectio Linguistica – Tomus XV. (1984) (Megj. 1987). 99–104.
Szaknyelvészeti alapozás egy marxista nyelvfilozófia épületéhez. Magyar Filozófiai Szemle 1986/1–2. (Megj. 1987. szept.) 242–249.
A nyelvtipológia definíciójához. In: Urálisztikai tanulmányok 2. (Bereczki-emlékkönyv) Bp. 1988. 185–189.
Nyelvtipológiai szöveggyűjtemény – II. ELTE BTK jegyzet. Tankönyvkiadó, Bp. 1988. 504 oldal. (Bevezető tanulmány 3–33. és szerkesztés, kontrollfordítás.)
Dialektikus nyelvelmélet és bölcselet. In: Emlékkönyv Zsilka János professzor hatvanadik születésnapjára. Szerk. Havas Ferenc, Horváth Katalin és Ladányi Mária. Bp. 1990. 97–101.
A grammatica speculativa modernsége. I.rész: Mny LXXXVII, 145–151. II. rész: Mny LXXXVIII, 278–288.
Einige Gedanken zur Lage des Marxismus in Ungarn und dessen Verhältnis zum Christentum. Berliner Dialog-Hefte 1993/1. 46–50.
Universalism versus Classic Language Typology? Remarks Concerning the Integrity of Language from a Historical Perspective. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de L. Eötvös Nominatae,
Sectio Linguistica – Tomus XXI. Budapest, 1990 (Megj. 1994). 83–91.
La langue comme conscience pratique. Actuel Marx, 19. (Premier semestre 1996). 63–68.
Nyelv és szabadság. Nyelvelmélet és politikai ideológia Noam Chomsky nézetrendszerében. Eszmélet 30., 1996. 85–120.
Language and Freedom. Linguistic Theory and Political Ideology in Noam Chomsky’s System of Ideas. In: Consciousness. Selected essays. Budapest, 1997. 174–197.
A nyelviség. – Nyelv és gondolkodás. – A magyar nyelv típusa. Cikkek a Pannon Enciklopédia Magyar nyelv és irodalom c. kötetében. Dunakanyar 2000, 1997.
On the “Logicist” Paradigm in Linguistics and some of its Possible Alternatives. LACUS Forum XXIV. Capell Hill, North Carolina, 1998. 445–455.
Onoma, rhéma, logosz. In: Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő Péter Mihály 70. születésnapjára. Szerk. Zoltán András. Budapest, 1998. 213–218.
Sztálin, a nyelvteoretikus. In: Állandóság a változásban. T’ung-Pien. Tőkei Ferenc 70. születésnapjára. Budapest, 2000. 231–268.
Nicolaus Cusanus és a nyelv. In: Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Budapest, 2003. 147–151.
A stadiális tipológia. Nyelvtudományi Közlemények, 99. 2002. 148–176.
A marrizmus-szindróma. Sztálinizmus és nyelvtudomány. Tinta, Budapest, 2002. 453 o.
A tárgy tárgyában. Mondattipológiai fontolgatások. In: Budapesti Uráli Műhely III. MTA Nyelvtudományi Intézet, 2003. 7–44.
Arisztotelész, a nyelvfilozófus. In: Ünnepi kötet Honti László tiszteletére. Budapest, 2003. 172–180.
Abélard nyelvi filozófiájáról. In: „Magyar Nyelvjárások”. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve, XLI, 205–210. Debrecen, 2003.
Gorgiász, a nyelvfilozófia első szkeptikusa. In: Urálisztikai Tanulmányok 14. 73–80. Budapest, 2004.
Duns Scotus, a nyelvi realista. In: …még onnét is eljutni túlra… Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Budapest, 2004.
Mészáros Henrietta. Finnugor Világ, IX. 1. 2004 március. 18–19.
Objective conjugation and medialisation. Acta Linguistica Hungarica. 51 (1–2),(2004) 95–141.
Grammatika és kontextus – a nominativizáció mint visszaható folyamat. A „Grammatika és kontextus” c. konferenciakötetben.
Tárgyas ragozás és medializáció. Budapesti Uráli Műhely – IV.
Die Ergativität und die Uralischen Sprachen. Finnisch-Ugrische Forschungen.
Nominative, nominativity, nominativism. Sprachtheorie und germanistische Linguistik.Tessék. Pusztai Ferenc emlékkötetében.
Prenominatív nyomok az uráli nyelvekben. In: Sipőcz Katalin, Szeverényi Sándor szerk. Elmélkedések népekről, nyelvekről és a profán medvéről. Írások Bakró-Nagy Marianne tiszteletére. SzTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszék, Szeged, 2006. 45-64.
Die Ergativität und die uralischen Sprachen. Finnisch-Ugrische Forschungen, Band 59 - Heft 1-3 (2006), 81-131.
Die Pränominativität der uralischen Partizipien. Ural-Altaische Jahrbücher, Neue Folge, Band 20 (2006), 16-50.
