|
Az orosz kultúra különleges és varázslatos színfoltja az úgynevezett dácsa-kultúra, vagyis a városlakók nyári kivonulása egy romantikus hétvégi házba.
 A természet lágy ölén a magánszféra határai kitágulnak és elférnek benne egymás mellett a legkülönbözőbb rokonok, barátok, kollégák, ismerősök. Tombol a vendégszeretet, a derű és a kreativitás, és tombol az evés–ivás és ami ezzel jár.
Ezt az atmoszférát próbálta megteremteni Királyházán, a Börzsöny szívében mintegy negyven táborozó orosz tematikus nyári tábor keretében 2017. augusztus 5–12. között.
Az első napon nyírfát ültettünk a dácsa oldalához, este pedig tábortűz körül megkezdtük orosz dal repertoárunk kialakítását, gitárszó segítségével. Szóba került az orosz lélek és a határtalan térség szeretete, a szabadság és az akarat összefüggései – és mindez belehelyeződött a geológus szakma kontextusába, ami különös jelentőségű és helyzetű foglalkozás volt a XX. századi Szovjet-Oroszországban.
A második napon minden a dácsa-hangulat megteremtése körül forgott. Kartonpapírból szép ablakkeret-faragványokat készítettünk. Előkerült három szamovár, sok porcelán, festett-faragott edények, csipkék, főkötők. A vizuális ihletet Nyikita Mihalkov „Etűdök gépzongorára” című filmjéből merítettük. Az ebéd számtalan fogásból állt, közben folyt az adomázás és anekdotázás, fogyott a vodka, emelkedett a hangulat. Este amatőr színházi csoportokat alakítottunk és a tábortűznél folytattuk az orosz dalok tanulását.
A harmadik nap keretét a pravoszlávia története és gyakorlata adta meg. Megismerkedtünk a pravoszláv kolostorok szerkezetével, foglalkoztunk építészettörténeti csemegékkel, festettünk ikont, készítettünk kvászt és este a tábortűznél folytattuk az éneklést.
A negyedik napon Szibéria birtokbavételének szellemében nagykirándulásra mentünk. Közben szerepjátékok segítségével megtapasztaltuk, mi mindenért járt száműzetés a cári Oroszországban. Szerencsére estére mindenki hazatért a varázslatos dácsába és a tábortűz mellett megbeszéltük az aznapi tapasztalatokat, majd jött az elmaradhatatlan éneklés.
 Az ötödik nap sok meglepetést hozott. Egy nap leforgása alatt megéltük a XX. század minden nagy fordulatát: hajnalban forradalom, majd hadikommunizmus (reggelizés jegyrendszerben), délelőtt NEP-korszak a kiskereskedelem és a szórakoztatóipar újraéledésével, Osztap Bender-hangulatban. Közben eltemettük Lenint, majd áttértünk a tervgazdálkodásra. Sztálin személyesen ellenőrizte a vízerőmű építését a kiszáradóban lévő patakon, a fahordást a tábortűz energiaellátásának biztosítása érdekében, a konyhai termelőmunkát, a propaganda plakátok készítésének menetét és a Lenin életéről szóló színdarabok előadását. Az előirányzatot senki nem teljesítette, ezért mindenki kényszermunkára lett ítélve, ami kötelező csendes pihenőben öltött testet. Ebből a fogságból a II. világháború robbantotta ki a táborlakókat. Következett egy két menetes számháború a Vörös Hadsereg és a német csapatok között. Majd jött az olvadás: a nők sminkeltek és divatlapokat nézegettek, a férfiak focimeccsre készültek, hangszórókból szólt az esztrád zene. Mindenki elment szurkolni a focimeccsre. Az eredményt már Brezsnyev elvtárs hirdette ki és kitüntetéseket osztogatott, pangó érdeklődés közepette. Ezután már csak a peresztrojka maradt hátra, amikor mindenki visszamehetett a sátrába és vacsora közben nagy titokban ihatott egy kis vodkát. Este az elmaradhatatlan tábortűznél megbeszéltük a mi kis XX. századunkat és ismét énekeltünk – már egészen sok orosz dal volt a repertoáron.
 A hatodik napot az orosz népi kultúrának szenteltük. Nagy vásárt rendeztünk, ikon kiállítással, bazárral, szerencsejátékkal, finomságokkal, kakasviadallal, és persze ínycsiklandó saslikkal. Délután megtekintettük a tábor elején alakult három amatőr színtársulat produkcióit: a Hattyúk tavát, a Három nővért és a Kék Köpenyesek utcaszínházi előadását. Este tábortűz és ének – szinte hajnalig.
A hetedik napot az orosz természettudományok kiemelkedő eredményeiről való beszélgetések tették gazdaggá. Szóba került Dmitrij Mengyelejev, Szergej Prokugyin-Gorszkij, az orosz űrhajózás minden fontos állomása és – mintegy a keretes történetzárás kedvéért – a geológia kitűnő orosz képviselőinek munkássága. Este pedig mi más jöhetett még, mint tábortűz, szalonnasütés és hosszú, vidám és kevésbé vidám, de mindenképpen lélekemelő dalolás gitárszóval.
Gyimesi Zsuzsanna
     
|
