"Számomra nagyon érdekesnek bizonyult az előadás, hiszen olyan információkat tudhattam meg, amelyek az 1917-es forradalommal kapcsolatban nem igazán vannak köztudatban, ... " Lénárt Lejla mesterszakos hallgató beszámolója Gyóni Gábor előadásáról a Kutatók Éjszakáján a Ruszisztikai Központban.
Számomra nagyon érdekesnek bizonyult az előadás, hiszen olyan információkat tudhattam meg, amelyek az 1917-es forradalommal kapcsolatban nem igazán vannak köztudatban, s rájöttem arra, hogy ez a forradalom nem csak a bolsevik hatalom átvételről szólt, hanem sokkal többoldalú, mint ahogyan azt az emberek gondolnák.
A bolsevik hatalomátvétel után felszínre került számos társadalmi és mentalitásbeli probléma és annak elkerülhetetlen volt ezek újragondolása. Elsőként került megvitatásra a női emancipáció kérdése, hiszen a nők nagyon aktív szerepet játszotta a forradalomban, nem értettek egyet a „konyhai rabsággal”, se ennek megfelelően számos plakát is készült, egyet nem értésük megmutatása képpen. Kezdetekben a szabadságukat nehéz volt megvalósítani, elsősorban az országban élő muszlim lakosság miatt. Ezen felül igyekeztek véget vetni a burzsoáziára jellemző prüdériának és a szexuális felvilágosulatlanságnak.
Nem köztudott az 1917-es forradalommal kapcsolatban - hiszen elsősorban mindenki a politikai részére asszociál, és nem a revolúció fontosságára -, hogy óriási szexuális szabadság vette ekkor kezdetét, s többek között Oroszországban elfogadottá vált a homoszexualitás, és a nudizmusnak is jelentős szerep jutott (nudista felvonulások és strandok fotóit láthattuk). A megmozdulások az ún. "Doloj sztid", azaz a „Le a szégyenérzettel” nevezetű társasághoz köthetők. Az 1920-as évektől azonban a mozgalmak intenzitásából visszább vettek kicsit. Egyes városokban, (pl. Vlagyimir és Szaratov) megszüntették a nők állandó birtoklását, és köztulajdonba vették őket, akik kénytelenek voltak a párt férfi tagjanak igényeit kielégíteni. Ezek azonban helyi, nem pedig központi hivatalos politikai intézkedések voltak.
Az 1920-as években a Komszomolszkaja Pravda c. folyóiratnak volt az egyik legnagyobb befolyása az ifjúságra. A folyóirat olyan radikális kérdésekkel foglalkozott, mint pl. is Milyen legyen az új szovjet ember? Szükség van-e a család intézményére? Szó esett a gyerekek állami gondozásba vételéről, ha megszűnik a család intézménye s természetesen nemi kérdésekről is. Az 1930-as évektől azonban egy intenzív visszafogottság jelenik meg a hivatalos közbeszédben és közgondolkodásban, ami részben köthető Makszim Gorkij kijelentéséhez is, miszerint „meg kell semmisíteni a homoszexualitást, és akkor megszűnik a fasizmus is”. Ez után veszi kezdetét a 20. századi prüdéria.
Lénárt Lejla
|