Meghalt kollégánk, Szőke György professzor.
Megismételhetetlen egyéniség – volt, pótolhatatlan a veszteség – most, nekünk… Minden közhely mélyebb értelmében igaz, ha a szavaknak visszaadjuk az értelmét és a súlyát. Közhely lenne akár a Halotti beszédet is idézni Kosztolányitól, vagy bármely keserű vagy szép József Attilát, Lermontovot, bárkit írószerettei közül.
Életrajzának és publikációinak közzétételével búcsúzunk tőle – most már csak újraolvasni lehet.
Az orosz irodalom és kultúra Kelet és Nyugat vonzásában” doktori program nevében (ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola), tanár kollégái Dukkon Ágnes, Han Anna, Hetényi Zsuzsa, Lebovics Viktória, Szőke Katalin, Patkós Éva, Péter Mihály, Zöldhelyi Zsuzsa
Dr. Szőke György (1935. március 29. – 2008. február 8.)
Tanulmányok
|
1953-55
|
Szaratovi Egyetem
|
|
1955-58
|
Moszkvai Egyetem, orosz nyelv és irodalom, filológia
|
|
1957-60
|
ELTE BTK, magyar nyelv és irodalom
|
Munkahelyek/tudományos pályafutás
|
1958-60
|
Budai Nagy Antal Gimnázium, Budapest, gimnáziumi tanár
|
|
1960-75
|
JATE BTK, egyetemi tanársegéd, adjunktus, tanszékvezető, docens
|
|
1975-93
|
ELTE TFK, főiskolai tanár
|
|
1994-
|
Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézet, egyetemi docens
|
Tudományos fokozatok
|
1968
|
egyetemi doktori, irodalomtud. kand.
|
|
1985
|
egyetemi doktori, pszichológia, ELTE 1985. február 16.
|
|
1992
|
irodalomtudomány doktora, TMB 2903 sz. 1992. május 11.
|
Kutatási és oktatási terület
A magyar irodalom története (XX. század), elsősorban József Attila. Az orosz irodalom története (XIX. század), költészet, regény. Pszichológia, pszichoterápia, pszichoanalízis. Irodalompszichológia. Irodalomelmélet, szövegelemzés. Világirodalom (elsősorban XIX-XX. század). Bevezetés az irodalomtudományba.
Hosszabb tanulmányok
|
1962, 1966, 1980
|
Moszkva
|
|
1978, 1982
|
Jyväskylä, Finnország
|
Egyetemi vezetői tisztségek
Szakmai, tudományos egyesületi tagság, tisztségek
|
1974-86
|
MTA Poétikai Munkabizottság tagja
|
|
1973-85
|
TMB Irodalomtudományi Szakbizottság tagja
Magyar Irodalomtörténeti Társaság,
Modern Filológiai Társaság,
Magyar Pszichiátriai Társaság,
Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság
|
|
1994-
|
MTA Modern Filológiai Bizottság tagja
|
|
1994-
|
Országos Akkreditációs Bizottság tagja
|
|
1994-
|
Országos Akkreditációs Bizottság Irodalomtudományi Bizottság elnöke
|
Előadások országos és nemzetközi konferenciákon (válogatás)
NMFT Kongresszusai, Budapest, Bécs, Szeged
Jyväskyläi Egyetem, Irodalomelméleti konferenciák
Lermontov konferenciák, Moszkva, Pjatyigorszk
Turgenyev konferenciák
Magyar Pszichiátriai Társaság Kongresszusa
Ferenczi Társaság ülése
Szerkesztői tevékenység
|
1976-83
|
Acta Litteraria szerkesztőbizottsági tag
|
Szőke György publikációi
1959
József Attila oroszul // Irodalomtörténeti Közlemények, 1959. 343-345.
1960
„S a Föld továbbzuhog győzőn…” Újabb adatok József Attila bécsi korszakáról // Élet és irodalom, 1960. 6.(febr.15.) 5.
Néhány adalék József Attila verseihez (Az 1925-26-ban Bécsben írt versek. Hasonmásokkal.) // Irodalomtörténeti Közlemények, 1960. 4. 462-464.
1961
Majakovszkij körül // Világirodalmi Figyelő, 1961. 1.
1962
Поэзия мысли (Заметки о зрелой лирике Лермонтова) // Dissertationes Slavicae I. Szeged, 1962. 57-62.
1963
Lermontov érett lírájáról // Filológiai Közlöny, 1963. 1-2.
1966
О структуре стихотворения Лермонтова «Утес». // Dissertationes Slavicae IV. Szeged, l966. 39-40.
Место Жуковского в русской поэзиии // Dissertationes Slavicae IV. Szeged, 1966.
1967
Kandidátusi értekezés: A költői kép Lermontov érett lírájában. Budapest, 1967.
К вопросу о «лермонтовском элементе» в истории русской поэзии // Studia Slavica XIII. Budapest, 1967. 89-99.
Egy József Attila-töredék tanulságai // Nagyvilág, 1967. 4.
A „Rejtelmek” rejtelmei. (József Attila-elemzés) // Tiszatáj, 1967. 12.
József Attila és Ilja Ehrenburg // Tiszatáj, 1967. 12.
1968
«Музыкальность» структуры стихотворений Лермонтова // Studia Slavica XIV. Budapest, l968. 385-392.
Old Literature –Modern Approach. // Acta Litteraria. 1968. 3-4.
1969
A XVIII. század orosz irodalma az újabb szovjet irodalomtörténeti kutatások tükrében (társszerző: T. Halász Mária) // Irodalomtörténeti Közlemények 1969. 2-3. 342-348.
Раскрытие одной загадки // Dissertationes Slavicae VII. 1969. 10-13.
1970
Költői világkép és a műfordítás hűsége. // FilKözl. 1970. 3-4. 522-529.
Ahmatova. (verselemzés) // Miért szép? A világirodalom modern verseiből. Gondolat, 1970. 164-170.
1971
Об источнике стихотворения Жуковского «К ней» // Русская литература (Ленинград), 1971.1. 161-162.
1972
К лирическому восприятию духа Просвещения // Dissertationes Slavicae X. Szeged, 1972. 3-6.
1973
Проблемы структуры романа Толстого «Анна Каренина» // Studia Slavica, 1973. 1-4. 315-323.
1974
Barcsay Ábrahám: „A kávéra” (Egy költemény és eszmetörténeti háttere) // Irodalom és Felvilágosodás (Szerk. Szauder J. és Tarnai A.) Akadémiai Kiadó, 1974. 765-779.
Lélekábrázolás és a regénystruktúra „zeneisége” (Lev Tolsztoj „Anna Kareniná”-járól). Helikon, 1974. 1. 89-94.
A középiskolából az egyetemre történő átmenet // Felsőoktatási Szemle, 1974. 2.
1977
A „Nyugat” és az orosz irodalom. Arion ’10. Corvina, 1977. 172-178.
К функции лирического переноса // The Structure and Semantics of the Literary Text (ed. M. Peter) Akadémiai Kiadó, 1977. 119-125.
1979
Belinszkij // Belinszkij válogatott tanulmányai. Magyar Helikon, 1979. 429-454.
József Attila apaképe // Kortárs, 1979. 5. 763-772.
1980
József Attila apaképe // József Attila útjain (Szerk. Erdődy E. és Szabolcsi M.) Kossuth Kiadó, 1980. 279-295.
József Attila és Babits // Irodalomtörténeti Közlemények 1980. 1. 83-91.
„Űrök, szívek mélyein túl…” Csokonai és József Attila // Kortárs, 1980. 4. 622-626.
„Magad emésztő…” // József Attila-versek elemzése (Szerk. Szabolcsi M.) Tankönyvkiadó, 1980. 183-203.
Évolution de l’image de la mere chez Attila Jozsef // Acta Litteraria 1980. 3-4. 311-317.
1982
József Attila anyaképének formálódása // Kortárs, 1982. 9. 1451-1454.
1983
„Mostan színes tintákról álmodom…” Egy Kosztolányi-vers irodalomlélektani elemzése // Irodalomtörténet, 1983. 1. 97-106.
A korai traumatikus élmények feldolgozása József Attila költészetében // Magyar Pszichológiai Szemle, 1983. 6. 507-522.
„Lágy őszi tájból és sok kedves nőből…” // „A mindenséggel mérd magad!” Tanulmányok József Attiláról Akadémiai Kiadó, 1983. 97-105.
Az 1934-es stáció (József Attila kései versei világának formálódása egy év verstermésében). // Költőnk és korunk. OPI. 1983. 329-340.
József Attila, Dr. Bűnbak Róbert és a „stigma”. // Kortárs, 1983. 7. 1166-1168.
1984
Az áthajlás (Az enjambement funkciója) // Literatura, 1984. 1. 120-124.
Emlék és dokumentum // Kortárs, 1984. 2. 276-286.
Грамматико-семантические и психологические аспекты сравнения стихорворения с его переводами // Studia Slavica, 1-4. 147-150.
1985
Kosztolányi, a szegény kis beteg // Irodalomtörténeti Közlemények 1985. 2. 214-218.
Az áthajlás csecse becse // A magyar vers NMFT, 1985. 122-126.
József Attila összes versei kritikai kiadása // Irodalomtörténeti Közlemények, l985. 1. 123-127.
1986
Egy Freud-írás és hazai forrásvidéke // Kritika, 1986. 6. 12-13.
1987
„Sírás a mamának” // Kortárs, 1987. 12. 124-127.
„Talán eltűnök hirtelen…” József Attila betegsége és halála. // Tiszatáj, 1987. 12. 64-73.
Az oktató, a hallgató és a problematikus kapcsolat // Felsőoktatási Szemle, 1987. 12. 735-743.
Maladie et Mort. Une Approche psychopathologique des derniers mois d’Attila Jozsef. // Synapse (Paris), 1987. 9. (36) 70-75.
1988
Patológia és költészet // A kifejezés patológiája és a művészeti terápia // MPT 1988. (előadás kivonat) 105-106.
A „Szabad-ötletek”-től a „Kései sirató”-ig // Tanárképzés és tudomány. 3. 1988. 116-121.
Gulag-világ (Szolzsenyicin regényei) // 2000 1988. június 53-57.
В поисках пушкинской гармонии // Studia Slavica 1988. 1-4. 179-183.
«Анатомия» и физиология» художественного перевода // Hungaro-Slavica 1988. 229-233.
1989
Загадки биографии и тайны творчества // Studia Slavica 1989. 1-4. 155-167.
1990
„Alászállhatok rejtelmeibe!” // Holmi, 1990. 3. 334-336.
A szabad asszociációtól a költeményig // Valóság, 1990. 4. 52-66.
A költő és a pszichoanalízis // Tanárképzés és tudomány 5. 1990. 141-147.
Bécs–Budapest: A pszichoanalízis kisugárzása a magyar szellemi életre // A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében II. Kapcsolatok és kölcsönhatások a XIX-XX. század fordulóján.
NMFT 1990. 689-693.
The Second and the Third Generation Holocaust Survivors and their Descendans. (társszerzőkkel) // Studies on the Holocaust in Hungary (ed. R. Braham) New York, 1990. 238-255.
1991
József Attila kései költeményeinek alakulása. MTA doktori értekezés, Budapest, 1991.
Verbalizáció és szövegértelmezés // Thalassa, 1991. 2. 57-62.
1992
A szabad asszociációtól a költeményig In: Miért fáj ma is? (Szerk. Horváth I. és Tverdota Gy.) Bp. 1992. 17-42.
A pszichoanalízis és a magyar századelő // Világosság, 1992. 4. 292-296.
Oszip Emiljevics síremléke // Hiány, 1992. 8. 21.
A József Attila-versek születése // Irodalomismeret, 1992. 2-3. 48-51.
Holocaust-túlélők és gyermekeik // Psychiatria Hungarica, 1992. 2. 117-131.
„Tágymutató” // 2000, 1992. 6. 59.
Egy jövő illúziója // Köztársaság, 1992. 32. 42-44.
„Űr a lelkem” – A kései József Attila // Budapest, Párbeszéd kiadó, 1992. 124.
1993
Magyarok Szolzsenyicinnél – Szolzsenyicin magyaroknál // Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön – külföldiek Magyarországon. A III. Hungarológiai Kongresszuson elhangzott előadások. 1993. 396-400.
Az örök Anyegin // Beszélő, 1993. 44-46.
Szolzsenyicin háza // 2000. 1993. 3. 63-64.
Szolzsenyicin születésnapjára // Magyar Hírlap, 1993. dec. 11. Melléklet (Ahogy tetszik) 11.
Kруг первый и круг второй Солженицына // Studia Slavica, 1993. 1-3. 186-190.
1994
Szolzsenyicin kitoloncolása // HVG, 1994. 5.
Структура «Стихотворений в прозе Тургенева» In: Тургенев: Жизнь и творчество (под ред.: Ж. Зельдхейи) Budapest, 1994.
„fasiszta kommunizmusét” // 2000. 1994. 5.
Paradigmaváltás az irodalomtudományban? // Irodalomtudományi Közlemények, 1994. 5-6. 784-788.
1995
„Bennem a múlt hull, mint a kő…” – Az emlékezés folyamata a kései József Attila-versekben // A Dunánál. Tanulmányok József Attiláról. (Szerk.: Tasi József) PIM, Budapest, 1995. 175-180.
Uaz. // Irodalomtörténet, 1994. 3. 613-619.
A szovjet élet enciklopédiája // Holmi, 1995. 1. 137-140.
„Én nem akarok meghalni” – Egy Soa-napló tanulságai // Holocaust a művészetekben. Szerk.: Kabdebó Lóránt, Schmidt Erzsébet. JPTE Pécs, 1995. 160-164.
A megértett disszonancia – A József Attila-versek ambivalenciája és kohéziója // Irodalomtörténet, 1995. 2-3. 462-468.
„Nem kartoték-adat” – Az Új Magyar Irodalmi Lexikon // BUKSZ, 1995. nyár. 219-220.
„Magad emésztő…” Egy vers születése // Irodalomismeret, 1995. 4. 125-128.
Mi fán terem az ihlet? // Magyar Hírlap, 1995. júl. 8.
Lermontov: A szikla Verselemzés. // Száz nagyon fontos vers, Lord Kiadó, Budapest, 1995. 162-163.
Majakovszkij: Lilikének! Verselemzés. Uo. 301-304.
1996
Élmény és alkotás. Egy József Attila-vers születése // Irodalomtörténet, 1996. 1-2. 178-183.
Mihail Lermontov: Korunk hőse // Huszonöt fontos orosz regény. Szerk. Hetényi Zsuzsa, Lord Kiadó, Budapest, 1996. 21-29.
Anton Csehov: Novellák // Huszonöt fontos orosz regény. Szerk. Hetényi Zsuzsa, Lord Kiadó, Budapest, 1996. 116-124.
Alekszandr Szolzsenyicin: A pokol tornácán // Huszonöt fontos orosz regény. Szerk. Hetényi Zsuzsa, Lord Kiadó, Budapest, 1996. 304-313.
Tolsztoj naplója // Magyar Nemzet, 1996. dec. 13.
Hét évszázad magyar költői (A József Attila-líra válogatása) // Tevan Kiadó, Budapest, 1996. 1534-1575.
1997
„Játszottak velük a szavak…” – József Attila és Kosztolányi Dezső egymás tükrében // „Mint sok fát gyümölccsel…” Tanulmányok Kovács Sándor Iván tiszteletére. Budapest, 1997. 115-119.
Ihlet és gondolat (Lengyel András: A modernitás antinómiái) // Forrás, 1997. 2.
„Hogy valljalak, tagadjalak…” (Hit és nem-hit kettőssége József Attilánál) // Jelenkor, 1997. 4. 424-428.
„Oroszországot ész, nem érted” (Heller-Nyekrics: Orosz történelem I-II.) // Magyar Hírlap, 1997. márc. 8. 15.
József Attila: Hazám : elemzés Beney Zsuzsa nevében. // Új holnap, 1997. május
1998
„Hogy valljalak és tagadjalak…” (Hit és nem-hit kettőssége József Attilánál) // A magyar műveltség és a kereszténység, NMFT-Scriptum, Budapest-Szeged, 1998. 1407-1414.
Puskin Anyeginje: Az eredeti és a fordítások // A fordítás és intertextualitás alakzatai (Szerk.: Kabdebó Lóránt et al.) Anonymus, Budapest, 1998. 154-161.
Kosztolányi és József Attila – egymás tükrében // Újraolvasó. Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről (Szerk.: Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály) Anonymus, Budapest, 1998. 22-26. Ua. Átdolgozott változat // Irodalomtörténet, 1998. 1-2. 109-114.
„Értelmedet keresem” – Egy stílus formálódása. // Dolce Filologia. Irodalomtörténeti, kultúrtörténeti és nyelvészeti tanulmányok Zöldhelyi Zsuzsa tiszteletére. Szerk. Hetényi Zsuzsa. ELTE, Budapest, 1998. 121-128.
1999
A gobelin és fonákja // 2000, 1999. Február, 60-63.
«Кончаю. Страшно перечесть» - Проблемы оригинала и переводов «Евгения Онегина» //
Studia Slavica Hung. 44. (1999), 243-247.
2000
Kassák Egyensúlya In: Újraolvasó. Tanulmányok Kassák Lajosról. Anonymus, Budapest, 2000. 224-227.
Számok és betűk // Találkozó poétikák. Miskolc-Budapest, 2000. 105-108.
Az elmaradt konzultáció (József Attila, Karinthy Frigyes, Thomas Mann) // Irodalomismeret, 2000. 4. 29-32.
2001
A (költői) szó átbillentése // Tanulmányok József Attiláról Anonymus, Budapest, 2001. 42-45.
József Attila (életrajz és pályakép) // Magyar Géniusz, Rubicon-könyvek, 2001. 318-323.
„Emelvén szivünk a gyásztól a vágyig” – Virágvasárnap. // Kabdebó Lóránt köszöntése. Miskolc, 2001.
A (költői) szó jelentésének átbillenése. // Tanulmányok József Attiláról. Újraolvasó Anonymus. 2001. 42-45.
Szabolcsi Miklós – Kész a leltár. // Tanulmányok József Attiláról. Újraolvasó. Anonymus. 2001. 307-312.
József Attila „metaforái”. // A metafora grammatikája és stilisztikája. Tinta, Budapest, 2001. 281-284.
2002
Attila József // Famous Hungarians, Rubicon books, 2002. 144-148.
„Mit jelent a suttogásod?” – A romantika költői nyelvének alakulása // „Mit jelent a suttogásod?” A romantika: eszmék, világkép, poétika Pannonia könyvek, é. n. (2002), 72-76.
„…pontosan, szépen…” // Holmi, 2002. 5.
/Szakmai lektor/: Az orosz irodalom története 1941-től napjainkig. Az orosz irodalom története II. Szerk. Hetényi Zsuzsa. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.
2003
„A teljes éj áll elébem…” Verhaeren (Les usines) és József Attila (Külvárosi éj) // Ferenczi László köszöntése- Miskolc, 2003.
Az árnyékvilág árkain – Írások József Attiláról és Kosztolányi Dezsőről // Gondolat, 2003. 172.
József Attila és Beethoven // Testet öltött érv. Az értekező József Attila. Szerk.: Tverdota György és Veres András. Balassi Kiadó, Budapest, é. n. (2003) 96-104.
„Egy töredék alakulása“ // Forrás, 2003. december
2004
Egy magyar nyelvű Freud-írás és környéke // Thalassa, 2004. 128-131.
Lélek(tan) és irodalom(tudomány) // Az irodalomtörténet esélye Szerk:: Veres András
Gondolat, Budapest, 2004. 269-275.
Kondor Béla, a költő // Értés – megértés (Kenyeres Zoltán köszöntése) Szerk:: Szabó B. István. Anonymus, Budapest, 2004. 439-445.
Возможный сюжет или подводное течение. О рассказе Чехова «Дом с мезонином» // Литературоведение как литература. Сборник в честь С. Г. Бочарова. Языки славянской культуры, Москва, 2004. 131-134.
A szabad asszociációtól a költeményig. (részlet) // Eszmélet - In memoriam József Attila. Nap, 2004. 260-265.
A személyi kultusz hermeneutikája. // „2000”, 2004. május
2005
„akire csak a párt vigyáz”? // Forrás, 2005. 4.
„a mozgalom vár…” – József Attila-sorok (újra)értelmezése // Eszmélet, 2005. április
Egy költemény története és lélektani háttere. // Thalassa, 2005. 2-3. 139-145.
2006
A pártcsinálta özvegy // Élet és Irodalom, 2006. július 21. 29.szám
Felteszem a kezem // Élet és Irodalom, 2006. szeptember 1. 35.szám
2007
Ahol (József Attilánál) „kezdődik a sejtelem” // Élet és Irodalom, 2007. április 13. 15. szám
2008
Kis(s) kéziratgyűjtő krimi // Élet és Irodalom, 2008. január 25. 4. szám
Pár szó Puskin Tatyjánájának értelmezéséhez /előkészületben/ | 
