A honlap szerkesztője: Gyimesi Zsuzsanna

Orosz reneszánsz Magyarországon?

A magyar reneszánsz évében stílusos lenne, ha valamiféle orosz reneszánszról beszélhetnénk idehaza, de azért ennél bonyolultabb a helyzet: mondja Szvák Gyula, az ELTE Történeti Ruszisztikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Kevés az orosztanár, pedig az egyetemeken ma már egyre többen szeretnének oroszul tanulni. A magyar diplomácia erőfeszítései a magyar-orosz gazdasági és diplomáciai kapcsolatok építése terén viszont beértek mára. A most tervezett orosz virtuális egyetem lehetőséget kínál arra, hogy a magyar egyetemek megjelenjenek a nemzetközi ruszisztikai oktatási piacon.

Néhány héttel ezelőtt, az orosz elnökválasztás finisében felpörgött a magyar diplomáciai jelenlét Moszkvában. Többéves erőfeszítés érett be az aláírt szerződésekben. "Ha egyszer majd megírják az orosz magyar kapcsolatok történetét, a február végi események minden bizonnyal diplomácia nagyhét néven fognak szerepelni, mint egyik legfontosabb fordulópont" - vélekedik Szvák Gyula, az ELTE Történeti Ruszisztikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Az orosz fél egyértelműen jelezte, hogy Magyarországnak megkülönböztetett figyelem jár azzal, hogy Putyin elnök egyik legutolsó, államfői minőségében tető alá hozott szerződése, a "Déli Áramlat" egyezmény volt, melyet Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök jelenlétében írtak alá Moszkvában.

A gazdasági kérdések mellett a kultúrának is nagy szerep jutott, Hiller István két minisztertársával is tárgyalt, a kultúráért és tömegkommunikációért, illetve oktatási és tudományos kérdésekért felelős miniszterekkel állapodott meg fontos egyezményekről.

Minden bizonnyal a 2004-2005-ös orosz kulturális évad is segített megtörni a jeget a két ország diplomáciai kapcsolatában. Az oroszok ugyanis nyitottak voltak a magyar közeledésre, de várták, hogy az első lépést mi tegyük meg. A Hiller István kulturális miniszter, Vass Lajos akkori minisztériumi államtitkár és Szvák Gyula, az évad kurátora által megindított folyamatok most további oktatási és kulturális együttműködésekben öltenek testet.

A miniszter moszkvai tárgyalásai eredményeként kulturális, oktatási és tudományos kormányközi bizottság kezdi meg működését. Korábban csak gazdasági téren működött a két ország között ilyen állandó kapcsolatot biztosító grémium. Ez a testület tekinti át a jövőben például a kölcsönösségi alapon nyújtott ösztöndíjak rendszerét. A magyar fél szeretné, ha a hosszabb időtartamú ösztöndíjak száma szaporodna, illetőleg a diákoknak járó juttatás valóban fedezné költségeiket.

Szvák Gyula felhívta a figyelmet arra a tényre, bár a világon mindenütt növekszik az orosz nyelvet tanulók száma, nálunk alig kétezer diák tanulja a középiskolában a nyelvet. "Bár az igény - különösen a felsőoktatásban - egyre növekszik, de azzal találjuk szembe magunkat, hogy mára alig maradt aktív szaktanár." Hiszen az egyetemeken sem elsősorban a tanárszakra jelentkeznek a diákok, hanem filológusként vagy minor szakként veszik fel az oroszt, a nyelvet akarván elsajátítani. Szvák Gyula beszámolt róla, hogy az orosz fél felajánlásaként nemsokára egy komplett módszertani-információs kabinet érkezik az ELTE-re. A több mint tízmillió forintot érő felszerelés az orosz kultúra, történelem, társadalom, nyelvészet, szakmódszertan kurrens kiadványaiból áll, és az ajándékozók a terem felszerelését is vállalják, a bútoroktól a számítógépes terminálokig. Az ötéves program során a könyvtár állományát folyamatosan bővítik, és benne foglaltatik a különböző orosz digitális tartalmak előfizetése is. Szvák szeretné, ha a későbbiekben más - ruszisztikai képzést folytató - egyetemek bevonásával bővülhetne ez a kabinetrendszer.

A jeles szlávista lapunknak adott interjújában arról is beszélt, hogy tervezik egy orosz virtuális egyetem megindítását. Az orosz nyelven folyó képzés először csak 2-3 mesterszakon (ruszisztika, történelem, irodalom) folyna. Erre az oktatásra ráépülhetne később más társadalomtudományi képzés is. A virtuális egyetem Szvák szerint magja lehet egy nagyobb szabású tervnek, mely koordinálná azokat az egyetemeket, fakultásokat, amelyek orosz nyelven kívánnak szakokat indítani és a nemzetközi felsőoktatási tér részesei lenni. Mindehhez az oktatási miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter támogatását is bírják. Szvák Gyula szerint a virtuális egyetemmel a magyar felsőoktatás betörhet az orosz oktatási piacra.

Az ELTE tanszékvezetője a magyar és orosz állami szerepvállalás után az Oroszországban érdekelt magyar vállalatoktól is áldozatvállalást remél. Hiszen az ő érdekük elsősorban az oroszul jól beszélő, élő kapcsolattokkal és országismerettel rendelkező szakemberek képzése. Kérdés, hogy felismerik-e? Szvák szerint egyelőre úgy tűnik, kevéssé.

A professzortól arról is érdeklődtünk, hogy a jelenlegi ellenzék heves oroszellenessége mennyiben zavarja a két ország kapcsolatát. Szvák Gyula azonban nem borúlátó, "Úgy vélem, hogy a politikai jelszavak szintjén meglévő idegenkedés csak belpolitikai célokat szolgál, nincs mögötte russzofób tartalom." A magyar társa­dalmat pedig egyáltalán nem lehet oroszellenességgel vádolni - vélekedik Szvák Gyula -, s egy nemrégiben végzett Tárki-felmérést idéz. E szerint a megkérdezettek kétharmada véli úgy, hogy biztosítani kell mindazok jogát az orosz nyelv tanulására, akik választott tantárgyként tanulni szeretnék a középiskolában. Mintegy kétharmaduk gondolja pozitívnak, hogy javulnak a magyar-orosz kapcsolatok, és legfeljebb öt százalék véli ezt negatív tendenciának.