A honlap szerkesztője: Gyimesi Zsuzsanna
Megnyílt a Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár
2009-02-26 |
Nagy érdeklődés övezte 2009. február 25-én az ELTE BTK Főépületében elhelyezkedő Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár ünnepélyes megnyitóját és a szalagátvágást megelőző tudományos kerekasztalt.
A Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarának Főépületében, a Ruszisztikai Központ mellett jött létre a moszkvai székhelyű Orosz Világ Alapítvány támogatásával.
A Putyin elnök rendelete nyomán két éve létrejött alapítvány eddig 17 hasonló intézetet nyitott világszerte, amelyek a British Councilhoz, a Goethe, a Cervantes vagy a Dante intézetekhez hasonlóan működnek. Közép-Európában a budapesti székhelyű kabinet az első. Az Orosz Világ Alapítvány további mintegy félszáz hasonló központot tervez létrehozni világszerte. A budapesti intézmény részben az egyetemi oktatást szolgálja, részben pedig nyitva áll mindenki előtt, aki érdeklődik az orosz nyelv és kultúra iránt.
Vjacseszlav Nyikonov, az alapítvány igazgatója a megnyitó ünnepség alkalmából rendezett „Oroszország híre a világban” című tudományos tanácskozás mintegy száz fős hallgatóságának elmondta: a közvélemény-kutatások szerint az Oroszországról kialakult kép többnyire kedvező, pozitívan vélekednek például Ázsia nagy részében, Latin-Amerikában, Afrikában. A volt Szovjetunió tagállamaiban már vegyesebb a kép Oroszországról, de ott is inkább pozitív. Ahol kevésbé kedvező Oroszország imázsa, az a Nyugat, a NATO, illetve az Európai Unió tagállamai (elsősorban Franciaország, Németország, Svédország, Törökország), de már például az Egyesült Államokban, illetve Nagy-Britanniában is a megkérdezettek több mint 40 százaléka vélekedik inkább pozitívan Oroszországról, mint negatívan. "Oroszország sokkal jobb, mint amilyen az imázsa" - tette hozzá a történész, politológus, aki 1989-ben Gorbacsov közeli munkatársa volt, és annak a Vjacseszlav Molotov szovjet politikusnak az unokája, aki a XX. század közepén az ország külügyminisztere volt.
 
A tudományos tanácskozáson felszólaltak Dezső Tamás dékán, Dr. Szvák Gyula és Krausz Tamás egyetemi tanárok, Hegyi Gyula, az Európa parlament képviselője, Keskeny Ernő volt oroszországi nagykövetünk, valamint Alekszej Gromiko, az Orosz Világ Alapítvány európai ügyekért felelős vezetőhelyettese.
A tanácskozást követő megnyitó ünnepség – „helyhiány miatt” – a Bölcsészkar Főépületének második emeleti folyosóján zajlott le, több mint 80 érdeklődő részvételével, akik a szalagátvágás után csak több turnusban tudtak bejutni a minden igényt kielégítő, modern és ízléses berendezésű, technikailag is profin felszerelt kabinetbe. A központ 2009. február 26-tól kezdve mindenki előtt nyitott.
A megnyitó ünnepséget sajtótájékoztató zárta több mint harminc médiaképviselő részvételével.
A délután folyamán a megnyitóra Budapestre érkező orosz delegációt és magyar partnereiket Hiller István miniszter úr fogadta a Kulturális és Oktatási Minisztériumban.
Kiss Ilona beszámolója a megnyitóról:
Megnyílt az ELTE új Orosz Központja
Rendkívül nagy szakmai és közönségérdeklődés mellett, maratoni rendezvénysorozat keretében nyílt meg 2009. február 25-én az ELTE BTK Múzeum körúti főépületében az új Ruszisztikai Módszertani Könyvtár és Kabinet, az Orosz Világ Alapítvány támogatásával. A nagyjelentőségű eseményre ellátogatott az Alapítvány igazgatója, Vjacseszlav Nyikonov történész-politológus is.
Oroszország híre a világban címmel tartott tudományos tanácskozás indította a 2009. február 25-i ünnepi programot, amelyet Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja nyitott megy. A tanácskozást az ELTE Ruszisztikai Központja az új módszertani könyvtár és kabinet felavatása napjára időzítette, az időzítést azonban indokolja a téma fontossága önmagában is: az új Oroszország világpolitikai helye és megítélése olyannyira sokféle és összetett a nagyvilágban, hogy ezeknek csupán az összegzése és ismertetése is több kötetet tenne ki – jegyezte meg bevezető előadásában Vjacseszlav Nyikonov történész-politológus, az Orosz Világ Alapítvány igazgatója, aki történeti áttekintést is adott az orosz-kép legutóbbi évszázadok alatt végbement változásairól. Történészi objektivitásra törekvő, tárgyszerű, ugyanakkor öniróniától sem mentes előadásában különösen nagy közönségsikert aratott az orosz-imidzs mai, paradox külföldi helyzetét jellemző hasonlata: „Az oroszoknak az a legfőbb baja, hogy – fehérek. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha feketék, sárgák, vagy akár zöldek lennének: akkor rögtön látszana, hogy mások. A tény azonban az, hogy az orosz ugyanakkor a civilizációhoz, ugyanahhoz a világhoz tartozik, mint az euroatlani világ jórésze, amely ily módon állandó fejtörésre kényszerül, hogy definiálja: miben is áll az oroszok mássága”. Nem kevésbé aforizmatikus volt a Nyikonov előadását záró csattanó sem, amelyben biztosította közönségét: „Oroszország jobb, mint a világban róla kialakult kép”.
A bevezető előadás után öt társelőadó folytatta a téma megvitatását, különböző megvilágításban, különböző nézőpontokból kiegészítve vagy épp cáfolva a főelőadó szavait. Szvák Gyula egyetemi tanár, az ELTE Ruszisztikai Központ vezetője Európa Oroszország-képe történeti metszetben címmel a már-már önálló kutatási ággá fejlődő ruszofóbia európai megnyilvánulásait vette sorra (rendkívül plasztikus példái között a XVIII. századi német kocsmalátogató közönségnek kifüggesztett, az oroszok és más külföldiek megitélésére vonatkozó „használati utasítás” és Jókai Mór-idézet egyaránt szerepelt); Krausz Tamás egyetemi tanár, az ELTE Kelet-Európa Története tanszékének vezetője Oroszország és Európa történelmi közösségéből vezette le tételét, mely szerint a mai együttműködésnek nincs racionális alternatívája. Hegyi Gyula, az Európa Parlament képviselője konkrét Európa-politikai elemzésbe ágyazva mutatta be, mihez vezethet az, ha az EU nem egységes, komplex állásponttal, hanem egyes országok egyedi érdekei, negatív vélekedései alapján közeledik Oroszországhoz; Keskeny Ernő pedig, aki 1998-2002 között Magyarország oroszországi nagykövete volt, ezúttal a Közép-Európa és Oroszország viszonyrendszer kutatójaként taglalta azt a kérdést, milyen lehetőségek, akadályok és ugyanakkor kényszerek léteznek a tekintetben, hogy Közép-Európa ne legyen sem fehér folt, sem „fekete lyuk” Oroszország mai viszonyrendszerében. A záró hozzászólást az Orosz Világ Alapítvány európai programjainak vezetője, az Orosz Tudományos Akadémia Európakutató Intézetének igazgatóhelyettese, Alekszej Gromiko tartotta, aki Nagy-Britannia kutatóként a szigetország perspektívájából kiindulva jellemezte az európai-orosz viszonyrendszert, kiemelve, mennyi kiaknázatlan szellemi tartalékot rejtenek mind a hasonlóságok, mind a különbözőségek.
Pontban déli 12-kor került sor az új Ruszisztikai Módszertani Könyvtár és Kabinet avató ünnepségére. Az esemény jelentőségét mi sem jelzi jobban, mint hogy az ünnepségen rendkívül magas beosztású személyiségek jelentek meg és képviselték intézményeiket, már a megnyitás pillanatában rangot adva az új „Orosz Központnak”. Dr. Hudecz Ferenc, az ELTE rektora köszöntőjében kiemelte: az Orosz Központ az egyetem legújabb nemzetközi központja, de nem egy azok közül, hanem az egyik legfontosabb, hiszen az orosz központban bemutatott és magas színvonalon hozzáférhetővé tett orosz kultúra, nyelv és tudomány ismerete kulcsfontosságú az egyetem diáksága számára. A központ ugyanakkor nyitott bárki előtt: a cél az, hogy ez a hely találkozási pontként szolgáljon az egyetem és a környező intellektuális világ számára is – hangsúlyozta. Az ELTE rektora Eötvös-emlékérmet nyújtott át Vjacseszlav Nyikonovnak, az Orosz Világ Alapítvány igazgatójának. A megnyitó ünnepségen beszédet mondott Igor Szavolszkij, Oroszország magyarországi nagykövete, Manherz Károly, az OKM felsőoktatási szakállamtitkára, Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára; a hallgatók nevében pedig Kecskeméti Gábor „vette birtokba” a termet. A házigazda, Szvák Gyula professzor – a magyar nemzeti színű szalag és az Orosz Világ alapítvány emblémájával díszített szalag ünnepélyes átvágásának pillanában – egy rendkívül személyes mondattal indította útjára az új intézmény működését: „Rusziszta történész pályám kezdete óta, három és fél évtizede várok erre a perce, a magyar ruszisták igazi, saját otthonának megnyitására”.
A jelenlevő nagyszámú hallgatóság valóban saját otthonaként vette birtokba a vonzó, kellemes és rendkívül tartalmas időtöltést ígérő termet, s vette kézbe az Orosz Negyed című szakmai tájékoztató magazint, amely a budapesti bölcsészkaron folyó Oroszország-kutatások eredményeinek, művelőinek és eseményeinek bemutatása mellett azt tűzte ki célul, hogy hozzájáruljon a magyar köztudatban élő orosz-mítoszok eloszlatásához.
Az új központ már folyamatosan várja látogatóit!
További információk: Ruszisztikai Központ, ELTE BTK
1088 Budapest, Múzeum körút 6–8. Főépület, II. emelet 237-238. szoba
Tel: 485-5207/5003
|
|
