A honlap szerkesztője: Gyimesi Zsuzsanna
Esszékötet a tizenkét legnagyobbnak választott oroszról
2009-06-04 |
A 80. ünnepi könyvhétre megjelent a Russica Pannonicana kiadó legújabb könyve A tizenkét legnagyobb orosz címmel. A kötete -nem meglepő módon- tizenkét tanulmányt tartalmaz Dukkon Ágnes, Filippov Szergej, Gyóni Gábor, Inzelt György, Kalavszky Zsófia, Krausz Tamás, Szvák Gyula és V. Molnár László tollából. A szerkesztő Szvák Gyula, a felelős szerkesztő Schiller Erzsébet.
A rendhagyó könyvbemutató háziasszonya Kiss Ilona volt az Operaház Székely Bertalan termében.  A 2008-as esztendő bővelkedett fontos és emlékezetes eseményekben Oroszországban (új elnök; háború a Kaukázusban; gazdasági válság). Kétségkívül bizonyos értelemben a fontos események közé sorolható az állami Rosszija televíziócsatorna „Oroszország neve” című showműsora is, amelynek eredményeképpen – „össznépi szavazás” keretében – megválasztották minden idők legnagyobb orosz történelmi személyiségeit. A sok meglepetést hozó versengés győztese a középkorban élt Alekszandr Nyevszkij fejedelem lett, maga mögé utasítva az orosz történelem és kultúra olyan nagy alakjait, mit például II. Katalin, II. Sándor, Lenin, vagy Puskin, Dosztojevszkij, Mengyelejev. A műsor alkalmat adott arra (s nem titkolt célja is volt), hogy a lehető legszélesebb körű diskurzus induljon meg Oroszország történelméről a fináléba jutott 12 történelmi személyiség kapcsán.
  A diskurzusba bekapcsolódott Magyarország vezető ruszisztikai műhelye, az ELTE Ruszisztikai Központja is, amely „A tizenkét legnagyobb orosz” címmel jelentetett meg esszékötetet a legkiemelkedőbbnek választott orosz történelmi személyiségekről. A könyv szerzői jeles, illetve ígéretes fiatal történészek és irodalmárok (Szvák Gyula, Filippov Szergej, Krausz Tamás, V. Molnár László, Dukkon Ágnes, Gyóni Gábor, Inzelt György, Kalavszky Zsófia), a kötet szerkesztője Szvák Gyula professzor. Az egyes személyiségeket bemutató tanulmányok egyszerre tesznek eleget a szakszerűség és a népszerűség elvárásainak, reagálva a TV-műsorra, több esetben polemizálva is vele.
  A könyv ünnepélyes prezentációjára 2009. június 3-án került sor a budapesti Operaház impozáns Székely Bertalan termében, a magyar szellemi élet olyan jeles képviselői részvételével, akik alkotói tevékenységük során rendszeresen kapcsolatba kerülnek Oroszországgal. A rendhagyó könyvbemutató Bátori Éva, az Operaház lenyűgöző énekesnője nyitotta meg Tatjána áriájával. Ezt követően a kötet szerkesztője, Szvák Gyula professzor tartott bevezetőt, amelyben az „Oroszország neve” és más országokban rendezett hasonló televíziós szavazóshowk között vont párhuzamot. Krausz Tamás professzor konkrét példákat is említve a történelem manipulálhatóságára hívta fel a figyelmet. Bak János középkorász, némileg kapcsolódva Krausz  Tamás a gondolatmenetéhez, az Alekszandr Nyevszkij értelmezése kapcsán meglévő eltérő hagyományokra utalt. Bátori Éva operaénekes az orosz kultúra fontosságát hangsúlyozta, Hársing Hilda dramaturg az orosz irodalom nagy műveinek színpadi adaptálhatóságának lehetőségeit ecsetelte. György Péter esztéta érdekes előadásában a Sztálin-értelmezések nehézségeire hívta fel a figyelmet, rámutatva: a magyarországi Sztálin-interpretációk mindaddig a kívülálló értelmezései maradnak, ameddig nem veszik tekintetbe a Sztálinról szóló oroszországi diskurzust is. Sz. Bíró Zoltán történész az igazán jelentős reformerek, mint II. Katalin és II. Sándor viszonylag gyengébb helyezését értékelte, szembeállítva a reformernek legfeljebb csak félig sikeresnek mondható, viszont erőt és respektust sugárzó Sztolipinnel. Végül Szergej Eizenstein klasszikus darabjaiból, A jégmezők lovagjából és a Rettegett Ivánból láthatott részleteket a közönség Bárdos Judit filmesztéta értő magyarázata mellett.
A szokványosnak semmiképpen nem nevezhető könyvbemutató nemcsak a helyszín, hanem a felkért hozzászólók kommentárjai miatt is igazán ünnepélyesre sikerült. A szép számmal megjelent közönség ékes bizonyságát adta annak, hogy az orosz történelem és kultúra iránt itthon újra/továbbra is élénk az érdeklődés. (Gyóni Gábor)
 
|
|
