A honlap szerkesztője: Gyimesi Zsuzsanna
Oroszország – Közép-Kelet-Európából nézve – sajtóanyag 2009-12-15 |
„Oroszország imidzse rosszabb, mint maga Oroszország, Nyugaton legalábbis” – ezzel a talán megnyugtatásnak szánt paradoxonnal zárta előadását Vjacseszlav Nyikonov, a Russzkij Mir Alapítvány vezetője az ELTE Ruszisztikai Központ éveleji tanácskozásán. Most, a 2009. december 15-én tartandó nemzetközi tanácskozásunkon a közép-kelet-európai oroszkép sajátosságait vizsgáljuk, a „nyugati” oroszképhez való viszonyítás igényével.
Oroszország – Közép-Kelet-Európából nézve
Tanácskozás az ELTE Ruszisztikai Központjában
„Oroszország imidzse rosszabb, mint maga Oroszország, Nyugaton legalábbis” – ezzel a talán megnyugtatásnak szánt paradoxonnal zárta előadását Vjacseszlav Nyikonov, a Russzkij Mir Alapítvány vezetője az ELTE Ruszisztikai Központ éveleji tanácskozásán. Most, a 2009. december 15-én tartandó nemzetközi tanácskozásunkon a közép-kelet-európai oroszkép sajátosságait vizsgáljuk, a „nyugati” oroszképhez való viszonyítás igényével. Feltételezésünk az, hogy mi itt – főként az ún. „Visegrádi” országokban – „más hangsúllyal” ejtjük Oroszország nevét, mint Nyugaton, de más a hangsúlyunk egymáshoz képest is: az (egyébként vitatott és terhelt) közös múlt egyszersmind történelmi empátiát jelent, de jelenthet történelmi gátat is. Ez a rendkívül összetett helyzet a kutatás szintjén is differenciált megközelítést igényel.
Épp erre tesz kísérletet a Az ELTE Ruszisztikai Központ fél éven át tartó kutatási projektjében a négy „Visegrádi” ország legnagyobb egyetemeinek ruszista szakemberei és társadalom-, ill. médiakutatói részvételével, amelyet a Nemzetközi Visegrád Alap támogat, s amelynek nyitó tudományos tanácskozására az orosz állami Russzkij Mir Alapítvány segítségével kerül sor.
Az ELTE Ruszisztikai Központ december 15-i tanácskozásán s az ezt követő kutatási projekt keretében nem az a célunk természetesen, hogy a térségünkben kialakult Oroszország-imidzset javítsuk - ez nem a tudomány dolga. Az okok feltárása, az elemzés, a gondolkodás szerkezetének feltárása azonban ilyen eredménnyel is jár(hat). A sokrétű tudományos eredmények ígéretét rejti a tanácskozáson résztvevők névsora, amelyben a legnagyobb lengyel, cseh és szlovák egyetemek professzorai mellett a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyeteme újságíró karának dékánja, a Lomonoszov Egyetem újságíró karának intézetvezetője, az Orosz Társadalomtudományi Intézet igazgatója is szerepel. Az izgalmas vitát garantálja, hogy ott lesznek a vezető orosz lapok vezető munkatársai, köztük a Vedomosztyi és a Gazeta.ru főszerkesztő-helyettese, a a Kommerszant-Vlaszty és a Rosszijszkaja gazeta újságírói. A magyar ruszisták közül előadn Szvák Gyula professzor, a Ruszisztikai Központ vezetője, Krausz Tamás, Szilágyi Ákos, Sz. Bíró Zoltán és mások.
A tanácskozás nyomán születő tanulmánykötetet 2010 közepén nemcsak a Visegrád-országokban, hanem Moszkvában és Brüsszelben is bemutatjuk – remélve, hogy „hangsúlyai” bekerülnek a javuló EU-orosz kapcsolatépítésre törekvő szakemberek, véleményformálók és hivatásos diplomaták „policy”-tanulmányaiba is.
Az ELTE Ruszisztikai Központja mostanra már közel 10 nagy oroszországi egyetemmel és kutatóközponttal tart állandó munkakapcsolatot, közös EU-projektek kezdeményezésére létrehozott egyetemközi konzorciumában pedig 7 nagy intézmény vesz részt. Az MA-képzés indítására és közös diplomák kiadására készülő ELTE Ruszisztikai Központ számára egyszerre elv és gyakorlat: az új Oroszország fenoménje csak nemzetközi kontextusban vizsgálható; s az új Oroszország-szakértők szakmájukat csak nemzetközi terepen tanulhatják meg.
|
|