A honlap szerkesztője: Gyimesi Zsuzsanna
Muchától – egy űrkanyarral – Igor Makarevicsig 2011-05-06 |
A II. Ruszisztikai Napok második napja a beszélgetések jegyében telt – Tomas Glanc eszmetörténeti, Schuminszky Nándor, Képes Gábor és Kovács Mihály tudománytörténeti, Ruzsa György professzor pedig művészettörténeti problémákat járt körbe a Ruszisztikai Módszertani Kabinetben. ![](/php/upload/Image/2011/RuszNapok_II/Kerekasztalok/DSC03795.JPG) Délelőtt Tomas Glanc, a prágai Károly Egyetem docense a pánszlávizmus eszméjének történeti hangsúlyváltozásairól beszélt. Délben Schuminszky Nándor űrkutatás-szakértő a történelmi tények és áltények dinamikus interpretálhatóságára irányította rá a jelenlévők figyelmét Jurij Gagarin űrutazása apropóján. Délután Ruzsa György művészettörténész professzor a kortárs orosz képzőművészet jeles alkotóival ismertette meg a közönséget, olyan mozzanatokat emelve ki, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a XX. század elejének avantgárd jelenségeihez. Így egy nap alatt bezárult egy időkör: az 1910-es évektől a 60-as éveken keresztül eljutottunk 2010-ig, ahonnan visszaugrottunk a 10-es évekhez. A horizontot pedig nem csak a földfelszínen vizsgáltuk, hanem megnyitottuk az univerzum felé is, a századelő orosz avantgárd művészetének és természettudományos érdeklődésének irányultságát tartva szem előtt.
![](/php/upload/Image/2011/RuszNapok_II/Kerekasztalok/TGlanc_2.JPG) Tomas Glanc „Slavic Identity in the Communication between Russia and Europe” című előadásának középpontjában Alfonz Mucha pánszláv elképzeléseket tükröző alkotásainak elemzése állt.
![](/php/upload/Image/2011/RuszNapok_II/Kerekasztalok/DSC03792.JPG) Az „50 éve utazott először ember az űrbe”című kerekasztal beszélgetés meghívott vendégei voltak Schuminszky Nándor, Magyarország egyik legismertebb űrkutatási szakértője és műgyűjtője, a napokban megjelent Űrsztárok és űrsztorik című könyv szerzője, Képes Gábor, a budapesti Közlekedési Múzeum kurátora és Kovács Mihály, a Galaktika Magazin tudományos szerkesztője. Schuminszky Nándor izgalmas és élvezetes multimédiás előadással vezette fel a beszélgetést. Módszertani különlegessége abban állt, hogy cáfolta a cáfolatokat: a Gagarin űrutazásának valódiságát megkérdőjelező elképzelésekről rántotta le a leplet fotótörténeti ritkaságok és dokumentumok segítségével. A legfiatalabb generáció (akiket ezen a rendezvényen gimnazisták képviseltek) szerencsére már csak vicces aspektusokat látott abban, ahogyan a XX. század második felében a hatalom fényképek retusálásával vagy hamis felvételekkel igyekezett megváltoztatni a múltat. Schuminszky Nándor arra is rámutatott, hogy nem szabad átesni a ló másik oldalára. A hamisítások nyomon követése Gagarin űrutazásával kapcsolatban nem az űrutazás tényének megkérdőjelezéséhez vezet, hanem az ipari kémkedés és a közvélemény manipulálását célzó eszközök történeti megértéséhez szolgál adalékot. A beszélgetés legderűsebb pillanatait egy Neil Armstrong Holdra lépéséhez kötődő anekdota megfilmesített változata adta: ki volt az a bizonyos Mr. Gorsky, akinek fentről üzent Armstrong. (A poénon nem változtat semmit, hogy nincs valóságalapja – mondta Schuminszky úr.) A beszélgetés másik vonulatát a tudományos tapasztalat és a művészi alkotóerő találkozásából születő szépirodalmi alkotások adták.
![](/php/upload/Image/2011/RuszNapok_II/Kerekasztalok/DSC03799.JPG) A kortárs orosz képzőművészetet Ruzsa György professzor többek között Vlagyimir Jankilevszkij, Ilja Kabakov, Eduard Steinberg, Vagyim Szidur és Igor Makarevics életművén, illetve a magyarországi kapcsolódási pontok felvillantásán keresztül hozta közelebb hozzánk. Ennek a kapcsolatnak fontos eszköze volt a szamizdat – ami napjainkban kinek történelem, kinek közeli emlék, kinek a múlt furcsasága. Minitárlatot is rögtönzött a kabinetben Ruzsa professzor. A diavetítés mellett eredetiben is láthattuk – sőt, kézben tarthattuk – Eduard Steinberg és Vagyim Jankilevszkij több képét. Izgalmas előadás volt, érdekes annak is, aki szakértő füllel hallgatta, és annak is, aki csak távoli érdeklődőként. Az mindenesetre világosan kirajzolódott, hogy a kortárs orosz képzőművészet ma ismét a világ élvonalába tartozik, hasonlóan az avantgárd első hullámának korszakához..
GyZs |
|