Az ötödik még nem számít komoly évfordulónak – mondta Szvák Gyula professzor a magyarországi ruszisztika képviselői előtt tisztelgő díjátadó ünnepség nyitó beszédében. Örömre azonban mégis akad okunk, hiszen ismét van kinek díjat átadni és ismét lett mód is az átadásra. Az ELTE BTK Kari Tanácstermében egyébként minden eddiginél többen, több mint százan tisztelték meg jelenlétükkel a díjazandókat, azóta már díjazottakat 2011. december 2-án.
Az ünnepség mára már hagyományosnak tekinthető menete szerint a nyitó akkord két fiatal művész fellépése volt. Szalay Simon és Bali Dávid Prokofjev II. hegedű-zongora szonátájából játszotta el az első tételt. Szvák Gyula beszédéből kiviláglott, hogy a Ruszisztikai Központ az erőforrások beszűkülése és a nehezedő társadalmi-gazdasági helyzet ellenére is programokban és eredményekben rendkívül gazdag évet tudhat maga mögött. A komoly szakmai rendezvények és kutatási projektek mellett számos, kutatói és egyetemi karrier népszerűsítését célzó rendezvényre került sor, és a palettát színesítették a középiskolásoknak tartott ingyenes orosz nyelvtanfolyamok és az orosztanároknak szóló metodikai képzések.
A fődíjat, a Pro Cultura Hungaro-Russica Díjat, amelyet 2007-ben Vass Lajos, az Operaház főigazgatója, 2008-ban a Duna TV Filmszerkesztősége, 2009-benGothár Péterfilmrendező, tavaly pedig Morcsányi Géza műfordító, dramaturg kapta, idén az Európa Könyvkiadónakítélte oda az alapítvány kuratóriuma „az orosz szépirodalom kortárs és klasszikus értékeinek a magyar kultúra részeként való terjesztéséért”. A kiadó tevékenységét Kiss Ilona irodalomtörténész méltatta. Barna Imre igazgató meghatottságot sejtető köszönő szavaiból megtudhattuk, hogy már az Európa Könyvkiadó első jogelődjének is köze volt a szovjet-orosz kultúrához, amit nemrég fedeztek fel a kiadó jogi dokumentumainak tanulmányozása során.
A Ruszista Életműdíjat a ruszisztika területén végzett sok évtizedes, kimagasló színvonalú egyetemi oktatói tevékenységéért, valamint a magyar–orosz művelődési kapcsolatok fáradhatatlan kutatásáért Fenyvesi István, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott docense kapta, akinek munkásságát Szőke Katalin irodalomtörténész méltatta. Az idén 80 éves nyugalmazott egyetemi oktató szellemes és fiatalos köszönő szavai felpezsdítették a közönséget. A díjat Havas Ferenc professzor adta át az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért kuratóriuma nevében.
Az Év Ruszistája címmel járó Lihacsov Díjat idén a XX. századi orosz irodalom területén végzett több évtizedes kimagasló kutatási tevékenységéért Szőke Katalin irodalomtörténész érdemelte ki, akit ez – a szervezők cinkos örömére – teljesen váratlanul ért. Meglepetésében alig jutott szóhoz, meghatottan hallgatta végig Han Ann egyetemi docens laudációját, aki maga 2007-ben nyerte el ugyanezt a címet. Szőke Katalinnak Krausz Tamás professzor adta át az emlékérmet az alapítvány képviseletében.
Az Év Orosztanára 2011-ben Veszelszkiné Huszárik Ildikó, a kiskunhalasi Bibó István Gimnázium igazgatónője lett a hazai középiskolai orosz oktatásban végzett kimagasló színvonalú, elkötelezett és odaadó tanári munkásságáért. A díjat Oszipova Irina adta át az alapítvány kuratóriumi tagjaként. A díjazottat kollégája, Dr. Bognár Zoltán méltatta, akinek szavaiból többek között az is kiderült, hogy Veszelszkiné Huszárik Ildikó alma matere szintén a Szegedi Tudományegyetem volt. Így tehát elmondhatjuk, hogy 2011 ruszista elismerései a szegedi egyetemet is dicsérik, hiszen így vagy úgy szinte valamennyi díjazott kötődik az ottani szellemi műhelyhez.
Szeged mellett az irodalomtudomány is ’tarolt’ ebben az évben, hiszen nemcsak a díjazottak munkássága, hanem Az Év Oroszdolgozata című pályázat nyertes dolgozata is ehhez a területhez kötődik. Az idei abszolút fődíjas egy kiemelkedően magas színvonalú munka: Térfy András (ELTE BTK Esztétika Tanszék) A félkegyelmű arcai című dolgozata lett (ajánló tanára Dr. Teller Katalin), amit a szerző 2011. januárjában szakzáró dolgozatként jeles eredménnyel védett meg az Esztétika Tanszéken.
A pályázat idei tapasztalatairól és pályamunkáiról a hagyományokhoz híven Havas Ferenc professzor számolt be és ő adta át a díjakat. A zsűri két harmadik díjat osztott ki: Vass Annamáriának (ELTE BTK Magyar–Orosztanár MA) A nyugatos és a szlavofil hagyomány értelmezése Viktor Pelevin A sárga nyíl című kisregényében című pályamunkájáért, valamint Schrek Katalinnak (Debreceni Egyetem BTK Történelem MA) Az angol-orosz szövetségkötés diplomáciai háttere (1804–1805) című tanulmányért.
Második díjból is kettőt ítélt meg a zsűri: Gaál Xénia (ELTE BTK PhD-hallgató, Az irodalom és kultúra Kelet és Nyugat vonzásában c. program) Феномен города К. – Идентификация, городское пространство, культурологические особенности Кениксберга/Калининграда című dolgozatával, Suhajda Szabolcs (ELTE BTK Ruszisztika MA) A magyarországi orosz-kép 1830–1848 között című dolgozatával érdemelte ki az elismerést.
A zenei záróakkord után, a koccintás előtt Dr. Borsodi Csaba, az ELTE rektorhelyettese, a Történeti Intézet igazgatója zárta méltató és gratuláló szavakkal az ünnepséget.
Gyimesi Zsuzsanna
