|
A Jekatyerinburgban székelő Urali Föderatív Egyetem szervezésében európai ruszisztikai műhelyek találkozójára került sor 2014. június 11–17. között. A programsorozaton 9 ország 15 városából érkező képviselők vettek részt. A budapesti Ruszisztikai Központot Dr. Gyimesi Zsuzsanna és Dr. Gyóni Gábor képviselte.
A rendezvénysorozaton Anglia, Belgium, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország és Svájc ruszisztikájának képviselői ismerkedtek egymás kutatási és tevékenységi területeivel.
A legfiatalabb ruszisztikai központ a jekatyerinburgi (International Centre of Russian History), amely 2013-ban alakult egy jelentős kutatás- és felsőoktatás-fejlesztési megaprojekt részeként. A megaprojekt célja az, hogy 2020-ra a jekatyerinburgi Urali Föderatív Egyetem (URFU) bekerüljön a világ 100 legjobb egyeteme közé. A kutatási és oktatási tevékenység mellett nemzetközi workshopok és konferenciák szervezésével, valamint publikálással is foglalkozik a központ. Megalapították a „Quaestio Rossica” című szakfolyóiratot, amelynek második száma a nemzetközi találkozó utolsó munkanapján jött ki a nyomdából. A főszerkesztő Francine-Dominique Liechtenhan professzor a Sorbonne III-ról, a szerkesztőbizottság tagjai között van Szvák Gyula professzor is.
Tevékenységi szerkezetét tekintve ez a műhely áll a legközelebb a budapesti Ruszisztikai Központhoz. Az URFU és az ELTE között egyébként 2010 óta van érvényben együttműködési szerződés, amelynek keretében már mintegy tíz alkalommal valósult meg konkrét együttműködés kutatói, oktatói és hallgatói szinten, illetve két tanulmánykötet és számos tudományos cikk publikálása tanúskodik a termékeny közös munkáról.
Méltán nagy nevű és múltú tudományos műhely a londoni UCL School of Slavonic and East European Studies, illetve a Közép- és Kelet-Európa Intézet Lipcsében. Kiderült azonban az is, hogy egy-egy fecske is tud nyarat csinálni. Például a leuweni Katolikus Egyetem Orosz Tanszékének vezetője Emmanuel Waegemans professzor egymaga működik szinte intézményként és kutatja a belga-orosz történelmi kapcsolatokat, a Sorbonne III Egyetemes Történeti Tanszékén Francine-Dominique Liechtenhan, a Zürichi Egyetemen pedig Nada Boskovska professzor viszi el a vállán az orosz vonalat. Külön érdekessége volt a találkozónak, hogy a házigazdákat leszámítva senki nem volt orosz anyanyelvű, így mindenki a maga nemzeti akcentusával beszélt oroszul és elkötelezettségét az orosz történelem és kultúra iránt nem vérszerinti, hanem lelki és intellektuális rokonság motiválta.
A jekatyerinburgi központ rendkívül körültekintő szervezőnek és pazar vendéglátónak bizonyult, kiváló platformot teremtve a nemzetközi szakmai közösség szorosabbá szervezéséhez.
GyZs
|
