A honlap szerkesztője: Gyimesi Zsuzsanna
Humor és történelem, Ruszisztikai Központ, Kutatók Éjszakája 2014-09-30 |
A humor igazán alkalmas vezérmotívum arra, hogy fesztivál hangulatot kölcsönözzön egy –majdnem – tudományos rendezvénynek. Sok nevetés kísérte a Ruszisztikai Központban elhangzó előadásokat a Kutatók Éjszakáján 2014. szeptember 26-án.
A Kutatók Éjszakája európai esemény – idén egyszerre 32 országban rendezték meg. Magyarország 2002-ben csatlakozott először az eseménysorozathoz. 2014-ben 101 hazai intézményben került sor rendezvényre, köztük a Ruszisztikai Központban is – most negyedik alkalommal.
Idén is több mint száz érdeklődő jött el a programokra, ami a Ruszisztikai Központ munkatársainak és mesterszakos hallgatóinak teljes létszámát figyelembe véve nagy tömegnek számít.
Az elmúlt néhány év alatt a Ruszisztikai Központ munkatársai kifejezetten megszerették ezt a rendezvényt. Mindig kellemes izgatottság kíséri a készülődést. Minden előadó meglepi előadótársait a témájával, sőt, egy kicsit talán önmagát is. Tavasszal dől el véglegesen, hogy mi legyen a tematikus sorvezető, de már szeptember utolsó péntekén mindenkinek elkezd egy kicsit járni az agya azon, hogy vajon mivel lenne jó folytatni a sort egy év múlva. 2011-ben az előadások tabutrémákról szóltak – amiről nem szabad beszélni; 2012-ben tévhitekről – amiről tévesen szoktunk beszélni; 2013-ban hazugságokról – amiről szándékosan torzítva szokás szólni; 2014-ben pedig a humorról – ez olyan dolgokat is elmondhatóvá tesz, amikről egyébként nem, vagy legalábbis nem érthetően lehet szólni. (Az előadásokról részletesebben) A Kutatók Éjszakáját a Ruszisztikai Központban hagyományosan kiállítás megnyitóval szoktuk indítani. Idén ez kicsit rendhagyó módon zajlott. Nem készült új kiállítás, hanem a Fortocska Galéria eddigi 11 kiállításából még fellelhető anyagokból kerültek ki szemelvények a folyosóra. A Mihail Lermontov képzőművészeti hagyatékát bemutató kiállítás maradt a főhelyen, hiszen épp most, október 15-én lesz Lermontov 200. születésnapja. Ezt kiegészítendő tiszavirág életű– mintegy tíz órányi – szemlére kerültek Marabu történelmi témájú karikatúrái, Oroszország csodálatos építészeti kincsét felvillantó ablak-fotók, orosz vizuális klisékkel zsonglőrködő plakátok, valamint XXI. századi ’proun’-szerű, rendhagyó domborművekről készült tablók, amik Betu_konyv.ru címmel voltak kiállítva néhány évvel ezelőtt és amelyeknek egy eredeti példánya azóta már a Ruszisztikai Kabinet falát díszíti, hála az alkotó házaspár adományozó kedvének.
Rendhagyó volt az is, hogy a megnyitó alaphangját igazi komolyzenei gyöngyszemekkel adta meg Tamás Péter klarinétművész. A humor jegyében Sztravinszkij darabokat játszott. Előtte pedig egy virtuális vendég, Kvász Iván Fortocska című írását tolmácsolta Dr. Szvák Gyula, a Ruszisztikai Központ vezetője.
A záróeseménynek is volt virtuális vendége. Szvák Gyula személyes archívumában Darvas Iván eddig kiadatlan levelére bukkant, amelyben a színész ’Ivánságáról’ vall: „…soha nem is éreztem tehernek, vagy pláne hátránynak „Ivánságomat”. Ezt a dokumentumot tártuk a nagyérdemű elé nem sokkal éjfél előtt.
Reméljük, jövőre újra találkozunk!
Gyimesi Zsuzsanna
|
|