Az ELTE BTK Ruszisztikai Központja 1998-ban rendezett első ízben nemzetközi történeti ruszisztikai konferenciát. Azóta minden második évben sor került ilyen rendezvényre. 2006-ban a téma a világ jelentős történeti ruszisztikai iskoláinak bemutatása volt. Akkor egyértelműen kirajzolódott, hogy a budapesti történeti ruszisztika meghatározó iskolának számít a nemzetközi színtéren
és specifikuma abban áll, hogy az orosz történelmet ugyan nem belülről szemléli, de elég közelről ahhoz, hogy pontosan értse és értelmezze annak sajátos vonásait, ne pedig egzotikumként tekintsen rá.
Az idei konferencia két szempontból is jubileumi volt. Egyrészt tizedszer került megrendezésre, másrészt a Ruszisztikai Központ fennállásának huszadik, a Magyar Ruszisztikai Intézet alapításának pedig 25. évfordulója előtt tisztelgett. De a jubileum nem a múltba nézésre, hanem a jövő felé tekintésre ösztökélte a szervezőket (noha az előadások témái, természetesen, a IX. század előtti időkig visszanyúltak). Ezért a konferencia célja a XXI. századi történeti ruszisztikai kutatások perspektivikus irányainak feltérképezése volt, tematikus, módszertani és értelmezési szinten egyaránt.
Mindig izgalmas a statisztika szemüvegén keresztül is rápillantani a résztvevőkre. Három kontinens, 6 ország, 19 város 27 intézményének képviselői voltak jelen. A legnépesebb delegáció Jekatyerinburgból (10 fő), illetve Moszkvából érkezett (9 fő), Magyarországot 18 kutató képviselte, közülük 6 doktorandusz. A legfiatalabb fellépők húszas éveik közepén, a legidősebbek hetvenes éveik végén járnak. A két legtávolabbi hely, ahonnan előadók érkeztek, több mint tízezer kilométerre van egymástól (Portland az Egyesült Államokban és Novoszibirszk Oroszországban). A leghűségesebb előadók az Egyesült Államokból érkeztek, akik 1998 óta minden alkalommal részt vettek a konferencián.
Idén négy szekcióban zajlott a munka: a XIX. század előtti időkkel, a XIX. századtól 1917-ig tartó korszakkal, illetve a XX. századtól napjainkig tartó időszakkal foglalkozó előadások alkottak egy-egy szekciót. A negyedik munkacsoportot a historiográfiai és módszertani kérdéseket körbejáró előadások alkották. Minden tematikus blokk után élénk és érdemi viták alakultak ki. Erre szinte mindig bátran lehet számítani, ha orosz kollégákkal közösen folyik a munka. Ettől válik igazán érdekessé és érdemivé a konferencia részvétel.
A Sorbonne-ról érkező előadótól, Francine-Dominique Liechtenhan professzortól megtudtuk, hogy Franciaországban nem számít perspektivikus témának Oroszország kutatása. Emmanuel Waegemans professzor Leuwenből elmondta, hogy Belgiumban élénk ruszisztikai kutatások folynak, igaz, hogy csak orosz nyelven érdemes publikálni, mert az eredmények iránt leginkább az orosz ajkúak érdeklődnek. Ettől függetlenül nem nehéz ilyen témájú projektekhez anyagi támogatást kapni. A magyar ruszisztikai kutatások igazán perspektivikusnak tűnnek, mert hat kiváló fiatal kutató mutatkozott be, akik különböző korszakokkal foglalkoznak: a XVIII. századtól a XX. század második feléig minden fontos periódust lefed az érdeklődési körük. Az orosz előadók külön kiemelték ennek jelentőségét és az elhangzott előadások magas színvonalát. A hat doktorandusz közül öt az ELTE BTK hallgatója.
A konferencia megnyitóján Szvák Gyula professzor bemutatta a Ruszisztikai Központ munkatársainak tanulmányaiból készült (faj)súlyos tanulmánykötetet (416 oldal), ami a 20/25 éves jubileum alkalmából került kiadásra és 20 írást tartalmaz. Címe „A mi ruszisztikánk”.
Hogy ne csak a szellemnek, hanem a természetnek is legyen valami haszna a Ruszisztikai Központ működéséből, a konferencia nyitányaként május 17-én vasárnap délelőtt 10 órakor nyírfát ültettek a központ dolgozói és a konferencia vendégei a Trefort-kertben, a Gólyavár mögötti szép zöld gyepen, két tölgyfa csemete közé. Az ültetéshez földet is hoztak magukkal az előadók, így urali, szibériai, közép-európai és amerikai föld is segíti a fácska gyarapodását. Reméljük, még sok alkalom lesz, amikor a történeti ruszisztika nemzetközi képviselői el fognak jönni, és megnézik, mennyit nőtt a nyírfa.
Gyimesi Zsuzsanna
Szvák Gyula professzor köszöntő beszéde
A konferencia programja
|
