A honlap szerkesztője: Gyimesi Zsuzsanna

                A beszélgetés Dr. Szvák Gyula tanár úr örökérvényű kérdésével kezdődött: jónak vagy rossznak látjuk-e mi, hallgatók a jelenleg fennálló magyar–orosz kapcsolatokat. 6-2 arányban voltak többségben azok, akik a jó kapcsolatra tették voksukat. Többen is hezitáltak, ami nem meglepő, hiszen e kérdést eldönteni igencsak nehéz feladat, olyan sok aspektust kell számba venni. Meghívott vendégünk is inkább a többség válasza felé hajlott, majd kifejtette, hogy az elmúlt másfél évtizedben kialakult a magyar-orosz kapcsolatrendszernek egy olyan szintje, amely – ha a magyar társadalom támogatása is mögötte tudható – elfogadható bázisként használható hosszabb távon is. Még akkor is, ha a két ország nemzetközi súlya, érdekei és szövetségesi kapcsolódásai sokban eltérnek egymástól. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kétoldalú kapcsolatok kezelése kapcsán ne jelenhetnének meg kritikus hangok, és azt sem, hogy ezek a kritikák minden esetben megalapozatlanok lennének.

                A továbbiakban a két ország diplomácia kapcsolatairól volt volt szó. Gémesi úr kiemelte, hogy a 2016 májusi, budapesti Szijjártó – Lavrov találkozó jól mutatta, hogy mennyire intenzív a kapcsolattartás a két külügyi vezető között, de arra is rávilágít, hogy Moszkva számára a szankciós időszakban felértékelődik a kapcsolattartás a kisebb országok diplomáciájával is, főleg, ha uniós tagállamról van szó. Gémesi Ferenc kiemelte, hogy az Oroszországgal ápolt jó kapcsolatoknak valódi súlya van, mivel érvényes gázellátási szerződései és a paksi atomerőmű bővítésre vonatkozó szerződés miatt Magyarország gazdaságilag nagymértékben függ Oroszországtól. Érdemes megjegyezni, hogy a közelgő ENSZ-közgyűlés apropóján a két külügyminiszter ismét találkozik majd egymással. Gémesi úr szerint nagy valószínűséggel ezen a találkozón nem köttetnek majd szerződések és nem lesz szó újabb nagy horderejű beruházásról, de feltételezhető, hogy a miniszterek áttekintik az eddigi megállapodások teljesítését és szóba kerülhet egy későbbi legmagasabb szintű találkozó elkészítése is .

                A ruszisztika mesterképzés hallgatói sokakat foglalkoztató kérdést tettek fel Gémesi Ferencnek: mi lesz a Balassi Intézet sorsa és a jövőben, könnyebb lesz-e az oroszországi ösztöndíjakat megpályázni. Gémesi úr a Balassi Intézet ügyében nem tudott konkrétumot mondani, de véleménye szerint ez egy olyan állami intézmény, amelynek a munkája – ha más szervezeti formában is – elengedhetetlen, többek között a magyar–orosz kulturális kapcsolatok origója, és felsőoktatási szempontból is lényeges szerepet tölt be. A Ruszisztikai Élménynapok meghívott vendége kiemelte, hogy az ösztöndíjak általában nem az egyetemek közti együttműködési szándék hiányán buknak el, hanem azon, hogy sok ösztöndíjas program irreálisan sok utánajárást igényel, könnyen ki lehet csúszni a megadott határidőkből. Gémesi úr is elismételte az örökzöld jó tanácsot, amit jobb, ha mindenki megfogad: a pályázást időben kell elkezdeni, figyelni kell a különböző pályázati lehetőségek sajátos kritériumaira és rendszeresen utána kell járni az új pályázatoknak, hiszen a kínálkozó esélyeket minden egyetemistának egyénileg kell kihasználni.

                A nyár egyik legnépszerűbb témája volt az orosz sportolók doppingbotránya, sokakat foglalkoztatott, hogy vajon mi állhat a háttérben. Gémesi Ferencet erről is kérdezték a szak hallgatói. Gémesi úr szerint  a sportba ma világszerte igencsak belefolyt a nagypolitika és egyfajta politikai indíttatású válaszreakciónak értékelik egyesek azt, hogy sorra tiltották el az orosz olimpikonokat és paralimpikonokat a versenyzéstől. Gémesi Ferenc véleménye szerint ez bármely ország belpolitikai rendszerében és a sportért felelős állami szakapparátusban komoly következményeket járt volna, de meglátása szerint még egy ekkora horderejű skandalum sem tudta megingatni sem az orosz belpolitikát, sem a sportéletet.

                A beszélgetés végén Gémesi úr kijelentette, hogy a kulturális együttműködés terén mind a két országban lenne tennivaló, mivel a lakosság körében igény bizonyosan volna rá. Felmerült még a ruszisztika mesterszakos diploma piaci értékének kérdése. Az Élménynapok vendége meglátása szerint az ELTE Ruszisztika MA szakon megszerzett diploma versenyképes, külföldön is megállja a helyét, azonban még inkább megnövelné a diploma értékét, ha a magyar munkaerőpiac gazdasági szegmense nyitottabb és rugalmasabb lenne, szem előtt tartaná a brit vagy a német modellt, ahol hasonló profilú, bölcsész alapú Oroszország-szakértői végzettséggel rendelkező fiatalok után két kézzel kapkodnak a legjelesebb gazdasági társaságok.

                A beszélgetés Gémesi Ferenc nagykövet úrral osztatlan sikert aratott, a résztvevők választ kaptak kérdéseikre egy tapasztalt, megbízható, bennfentes forrásból.

                                                                                Kubik Zsombor István