|
Gyimesi Zsuzsanna tanárnő a szeptember 30-án megrendezett Kutatók Éjszakáján igen figyelemfelkeltő témáról beszélt: bemutatta az erotika szerepét a 20. század eleji Oroszországban. Az előadás leginkább az orosz társadalomban végbemenő változásokról, a női szerepkörök szélesedéséről és Lili Brikről, a korszak jellegzetes nőideáljáról szólt.
 A 19–20. század fordulóján nagy változások mentek végbe Oroszországban. A társadalmi rendszer, és ezen belül a szórakozási formák demokratizálódtak, a felsőbb és alsóbb társadalmi rétegek szokásai kezdtek közeledni egymáshoz, ami többek között azzal is összefüggésben volt, hogy egyre több embert élt városokban, és ott elkerülhetetlen volt, hogy egymás intim zónájába betekintést ne nyerjenek. Kialakult a szabad szerelem, a szabad házasság kategóriája. Az emberek szerelemből és vonzalomból házasodtak, nem csak vagyon és más érdekek miatt. Egyre nyíltabban lehetett beszélni az erotikáról, amely azelőtt inkább csak szűk körök luxusának számított.
Az erotika a korszak magas művészetében és kulturális szokásaiban is megjelenik. Például Konsztantyin Szomov, a Művészet Világa csoport egyik kiemelkedő tagja egy német nyelvű erotikus szöveggyűjteményhez készített korszakalkotó erotikus illusztrációsorozatot. Emellett olyan mozgalmak indultak, amelyek a meztelen test publikus elfogadtatását állították középpontba. A társaságot úgy hívták, hogy Долой стыд, azaz Le a szégyenlősséggel.
Ezt megelőzően Gyóni Gábor tanár úr előadását hallhattuk arról, hogyan jelenik meg a késői szovjet filmekben az individuum szabadságvágya. Nos, a 19–20. század fordulóján is hangsúlyos a szabadság gondolata, hiszen általános felszabadultság jellemezte a korszakot, ahol a közember szabadon élhette az életét, és már nem csak a közösség tagjaként, hanem egyénként is előtérbe tudott kerülni. Új táncok terjedtek el, például a foxtrott, amelyben kifejeződött az új korszak általános életérzése: egy gyors, vidám tánc, amit lazán, nyitottan, könnyedebb ruhában tudnak táncolni a nők.
 Új nőtípusok jelennek meg, akik nagy figyelmet kapnak a sajtóban, plakátokon szerepelnek, mindenki ismeri őket, egyfajta sztárokká válnak. Ilyen volt a 20. század legelején például Mata Hari, a holland származású bártáncos nő, vagy az 1930-as évekre Marlene Dietrich német színésznő. Voltak viszont olyan nők is, akik az erotika nélküli szerelmet hirdették, például Alekszandra Kollontaj.
Oroszország egyik meghatározó női alakja volt Lili Brik. Ha rákeresünk az interneten, a leggyakrabban azt találjuk róla, hogy ő volt Majakovszkij múzsája. Nagyon híres volt, a korabeli társasági élet meghatározó alakja, plakátok és divatfotók kedvelt modellje – mai szóval élve egy 20. század eleji celeb. 1912-ben összeházasodott az irodalmár Oszip Brikkel, nevét felvette és élete végéig viselte. Nyitott házasságban éltek, köztudott volt, hogy Lili kicsapongó életet élt. A legmeghatározóbb férfi az életében a híres költő, Majakovszkij lett. 1928-ban öngyilkossági kísérletet követtett el a férfi miatt, de ez nem volt komoly szándék, inkább csak fel akarta kelteni újból Majakovszkij figyelmét – amint azt maga is megfogalmazta.
Megoszlanak a vélemények Lili Brikről. Sokan nem értik, mit láttak benne az akkori férfiak, sokan viszont a korszak nagy nőideálját látták benne. Egy biztos, Lili Briknek jelentős szerepe volt a nőkről alkotott vélemény formálásában is.
Somogyi Fruzsina
|
