Az idei Kutatók Éjszakáján Gyóni Gábor előadásának témáját a személyes szabadság kérdése és az orosz film kapcsolata szolgáltatt. A szabadság eszménye lépten-nyomon megjelenik az orosz művészetben, így az orosz filmekben, kultuszfilmekben is. Az előadást nagy érdeklődés övezte, hamar megtelt a Ruszisztikai Központ előadóterme.
 A prezentáció egy sokak számára furcsa kijelentéssel kezdődött, mi szerint az orosz nép a szabadság népe, mivel az orosz kultúrát nagyon markánsan meghatározza a személyes szabadság eszménye. Gyóni Gábor véleménye szerint a szabadság kérdése az irodalomban is meghatározó szerepet játszik, s ennek egyik ékes példája Lev Tolsztoj Háború és béke című regénye. Az író szerint nem a nagy emberek mozgatják a történelmet, hanem mindazon emberek akaratának összessége, akik részt vesznek a történelmi eseményekben, s ez a tény már önmagában felveti a szabadság kérdését. Azonban nem csak Tolsztojt foglalkoztatta ez a téma, hanem Dosztojevszkijt is. E kijelentést igazolja Nyikolaj Bergyajev Dosztojevszkij világszemlélete című műve.
Gyóni Gábor rávilágított arra, hogy a nyugati, hollywoodi filmeket is keresztül szövi a szabadság és a szabad akarat eszménye. Ez a kijelentés akkor is megállja a helyét, ha a Rambo vagy az Avatar című filmet hozzuk fel példaként. Lényeges eltérés viszont, hogy ezekben a filmekben a szabadság úgy jelentkezik, mint küzdelem, mint harc. A hollywoodi film főhőse kiáll magáért és minden áron megküzd a saját szabadságáért. Ezzel szemben az orosz filmekben a szabadság választás formájában jelenik meg. Gyóni Gábor, hogy szemléltesse kijelentését, egy bejátszást mutatott meg a közönségnek Feliksz Szoboljov Én és mások (1971) című filmjéből. A filmrészlet megmutatta, hogy az ember a többiek által ráhelyezett presszió miatt szinte elfelejt gondolkodni, nem akar kilógni a sorból és ezért követi a mások által már korábban felállított sormintát. Ritka kivétel, ha valaki meg tudja szakítani ezt a bizonyos sémát és kiáll az általa igaznak vallott gondolatért. Ez is azt példázza, hogy valóban, a szabadság ténylegesen választás és bátorság kérdése.
 A következő bemutatott filmrészlet Nyikita Mihalkov Öt este (1978) című filméjből származik, amelyet teljes hosszában megtekinthettek korábban a Kutatók Éjszakájának látogatói. A bejátszást követően ismételten az igazolódott be, hogy a szabadság csak az egyén választásától függ, nem vagyontól vagy rangtól. A film főhőse egyszerű sofőr, aki szabadnak vallja magát, ebben a szellemben éli az életét és még a tehetős, konformista gyárigazgató is úgy fogalmaz a monológjában, hogy a sofőr az igazán boldog, öntudatos ember, mivel szabad.
Az utolsó filmrészlet Alekszandr Velegyinszkij A geográfus (2013) című művéből lett kiemelve. A film főhőse egy iszákos, különc földrajztanár, akiben a film végére realizálódik, hogy ő valójában ténylegesen egy szabad ember, s voltaképpen úgy él, ahogy akar. Erre a konklúzióra már a mű elején is történik utalás, amikor a földrajztanár részegen egy elektricskán (héven) énekli hangosan, hogy ő egy szabad ember. Ez a jelenet akár szánalmat kelthet a nézőben, de a hangsúly inkább azon van, hogy az iszákos földrajztanár mindezek ellenére öntudatos egyén.
Az előadás nagy sikert aratott a résztvevők körében, köszönhetően a kiváló érzékkel kiválasztott filmbejátszásoknak és Gyóni Gábor hozzáértő, részletes, de mindenekelőtt érthető és szuggesztív magyarázatának.
Kubik Zsombor István
|
