A honlap szerkesztője: Gyimesi Zsuzsanna

2016-ban XX. századi történelmi témákat feldolgozó munkák lettek első díjasok: Farkas Ádám (ELTE BTK) „A Magyar–Szovjet Művelődési Társaság története” és Szabó Viktor (ELTE BTK) "Az oroszországi földrajzi nevek változása a történelem és a politikai ideológia tükrében - Az oroszországi földrajzi nevek változása Jekatyerinburg kerület- és közterületneveinek példája alapján 1917-től napjainkig” című mester szakos diplomamunkája kapta meg a megtisztelő címet. A szakdolgozatok minőségét az is jól mutatja, hogy szeptember óta mindkettő szerzője doktori képzésben folytatja tanulmányait az ELTE Történeti Doktori Iskolájában. Harmadik díjat kapott Illés Kornélia (PTE BTK) "A Razin-féle felkelés, egy 1672-es angol nyelvű forrás tükrében” című alapszakos szakdolgozata.

A díjátadó ünnepség a 2015-ben megújult formában zajlott: nem csak a pályaművek címe és szerzőjük neve került kihirdetésre, hanem 10-10 percben maguk a dolgozatok is be lettek mutatva. Szabó Viktor a lényeggel kezdte prezentációját : miután a szakmai zsűrit írásban már meggyőzte a dolgozat, most jön a nehezebbik rész, meg kell győzni szóban a hallgatóságot is, hogy a téma érdekes és előre mutató. Nem csak Szabó Viktornak, hanem Farkas Ádámnak és Illés Kornéliának is sikerült a meggyőzés. Fegyelmezett és érdekfeszítő prezentációt tartottak. Illés Kornélia munkája kitűnő példája a témavezető és a hallgató közötti ideális együttműködésnek. Sashalmi Endre, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára olyan eredeti forrásdokumentumot adott Kornélia kezébe, amiről még nem tud a szakma, Kornélia pedig példás szorgalommal és következetességgel megvizsgálta azt. Farkas Ádám és Szabó Viktor munkája többek között arra volt nagyszerű példa, hogy látszólag érdektelen témából hogyan lehet érdekfeszítő kutatást készíteni és a vizsgált anyag jelentőségén messze túlmutató társadalomtörténeti vonatkozásokat feltárni, ami mind a laikusok, mind a szakemberek számára érvényes mondanivalóval bírhat.

Az ünnepség második felvonásában könyvkóstolgatásra került sor, ami nem csak a megnevezésében hordozott meglepetést. Szvák Gyula „Mi az orosz” című friss kötetében több mint harminc egykori hallgatója szemináriumi dolgozataiból is idéz. Ezek közül néhány kiemelkedően izgalmas részlet felolvasásra került, azzal a reménnyel, hogy a közönség soraiban ülők esetleg ráismernek egykori szövegükre. És igen, többen saját szavaikra ismertek, még ha bizonytalankodások közepette is. Krausz Tamás professzor a rendkívül egyszerű, ám gyakorlatilag megválaszolhatatlan kérdést (Mi az orosz?) körbe járó kötet egyik legnagyobb érdemeként azt emelte ki, hogy nem válaszadásra törekszik, hanem további felmerülő kérdésekkel és problémakörökkel szembesíti az olvasót. A szerző egymás mellett sorakoztatja fel komoly történészek koncepcióit, közvélemény kutatások eredményeit, alap-és mesterszakos egyetemi hallgatók véleményét, precízen leképezve a kérdéssel foglalkozó véleményalkotók és véleményformálók összetételét. A kötet abból a szempontból is hidat képezett a hallgatói és kutatói stációk között, hogy Farkas Ádám egykori írásrészlete is szerepel benne. Újabb bizonyíték arra, hogy az egyetemen érdemes minden helyzetben jól dolgozni, hiszen nem várt kifutása lehet a befektetett energiának: például (részleges) publikálásra kerül egy szemináriumi dolgozat.

A második, bemutatásra került kötet Frank Tibor professzor szerkesztői és társszerzői munkáját dicséri. „Az orosz birodalmak születései” egy fajsúlyos sorozat negyedik tagja. Frank Tibor 2004-ben, 2007-ben, illetve 2012-ben kötetbe szerkesztette magyar kutatók tanulmányait a brit, az amerikai és a német történelemről, legutóbb pedig az orosz történelmet helyezte górcső alá. Saját bevallása szerint az motiválta a régió kiválasztásban, hogy széles kontextusba ágyazva átlássa: milyen szerepet játszott a világtörténelem alakulásában J.E. Davies amerikai nagykövet hamis tanúsága a Szovjetunióról. „Az orosz birodalmak születései” hamarosan a könyvesboltokba kerül, a Ruszisztikai Központ ünnepségén jelenlévők azonban már most kezükbe vehették a prototípust. A Gondolat Kiadó munkatársa 2016. december 9-én 12 órakor nyomta az első példányt Frank Tibor professzor kezébe, aki sietett a Ruszisztikára, hogy 17 órakor jóleső mosollyal felmutathassa a jelenlévőknek.

A harmadik bemutatott kötet három nappal idősebb „Az orosz birodalmak születései”-nél és egy héttel fiatalabb a „Mi az orosz”-nál. Az „Életutak, életrajzok” című tanulmánykötet a Szláv Történeti és Filológiai Társaság által kiadott, Oroszország Népeinek Története és Kultúrája Sorozat 15. tagja. A 2016 júniusában Szombathelyen megrendezett tudományos felolvasóülés anyagát tartalmazza, ahol irodalmárok és történészek közösen vizsgálták a biográfia szerepét a kulturális produktumok alakulásában. A kötet szerkesztője Szabó Tünde és Szili Sándor.

A könyvbemutatók sorát a Ruszisztikai Központ fennállásának 20/25. évfordulójára készült „A mi Ruszisztikánk” című tanulmánykötet zárta, ami hagyományos formában már egy éve kézbe vehető, tortaként azonban most debütált. Értelmet nyert a könyvkóstolgatás, mint műfaj: a torta mind elfogyott, pedig hamisítatlan orosz káposztás és krumplis piroggal konkurált.

                                    Gyimesi Zsuzsanna