2017 november 8-án a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába tett látogatást a ruszisztika mesterszak két évfolyama. A diákságot Dr. Szabó Csaba, a levéltár főigazgatója és Fiziker Róbert főlevéltáros fogadta.
Az önmagában is impozáns épületben a találkozó dr. Szabó Csaba főigazgató és dr. Fiziker Róbert főlevéltáros előadásaival kezdődött. Először a levéltár igazán színes története került bemutatásra. A levéltár közel százötven éves, ugyanis a minisztertanács 1874-ben rendelte el a különböző levéltárak egy országos levéltár alá helyezését, amellyel létrejött az új Országos Levéltár. Az I. világháborút követően gróf Klebelsberg Kunó új kultuszminiszter működése alatt élte az intézmény tulajdonképpeni „aranykorát”.A tudományos jelleg erősítése céljából 1922-ben a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alá került az intézmény és az 1922. évi törvényben Klebelsberg Kunó meghatározta a levéltár mint „tudományos intézmény” feladatait. 1923-ban jelent meg a Nemzeti Levéltár szakfolyóiratának első száma, amely mind a mai napig a legfontosabb fóruma a szakmának. Ugyanebben az évben az intézmény elfoglalhatta az új, kifejezetten levéltári célra készült neoromán stílusú palotáját, amely akkoriban Európa egyik legmodernebb levéltárépületének számított. Az épület valóban gyönyörű, palota jellegét mi is megcsodálhattuk, ugyanis az egyes vármegyéket ábrázoló zománcképek csodával határos módon átvészelték Budapest ostromát, így azok az előadóteremben továbbra is megcsodálhatóak.
Az általános bevezető után az előadók ismertették a jelenlegi magyar-orosz vonatkozású projektjüket. Ez a projekt a II. világháborúban Oroszországba került hadifoglyok által kitöltött dokumentumok hazahozatalával kapcsolatos. Mint ismertették, a korabeli jegyzőkönyvek a hadifoglyok válaszait egy általános kérdőíven rögzítették, ami több szempontból problematikus volt. A magyar válaszokat ugyanis a kihallgatók általában nem helyesen írták le (pl: településneveket). Az adatfeldolgozást az is nehezíti, hogy a kihallgatók általában nem rendelkeztek magas iskolai végzettséggel, így sokszor nehezen követhetőek a feljegyzések. A kutatók számára a Grazban az osztrák állam által végzett kutatások példamutatóak, ugyanis a közel 120 ezer orosz fogságba került osztrák hadifogoly anyagait szinte teljesen feldolgozták és digitálisan közzé is tették. Magyarország esetében ez nehezebb lesz, hiszen közel 600 ezer hadifogolyról és 50 ezer polgári személyről beszélhetünk, akik Oroszországban töltöttek több-kevesebb időt. Természetesen a kutatáshoz és adatfeldolgozáshoz az emberi munkán kívül a magyar állam nagymértékű támogatása is szükséges, közel 3-400 millió forintba kerülne a projekt megvalósítása. Szóbeli ígéret már van a források biztosítására, így remélni tudjuk, hogy Ausztria nyomdokaiba lépünk ezen a téren.
A projekt ismertetése után a hallgatóság kérdéseket tehetett fel, amelyre a kutatók szívesen válaszoltak, sőt a tanszéknek felajánlották az együttműködés lehetőségét, amely mindannyiunk számára izgalmas feladatnak tűnik.
Köszönjük szépen a szervezést, valamint dr. Szabó Csabának és dr. Fiziker Róbertnek az előadásokat.
Szabó Ákos mesterszakos hallgató
|