|
A 2018. szeptember 28-án megrendezett Kutatók Éjszakáján idén is részt vett a Ruszisztikai Központ egy széles palettájú előadássorozattal, aminek egy részében Filippov Szergej tudományos főmunkatársat hallgathattuk meg Nyesztor Mahno anarchista forradalmár szerepéről az oroszországi polgárháborúban.
A most 100. évfordulójában lévő oroszországi polgárháború (1917-1922) markáns következményekkel járt az orosz történelemre tekintve, hiszen csaknem 70 évre pecsételte meg az ország sorsát. Ennek a történelmi eseménynek egy központi alakja volt Nyesztor Mahno, az ukrán származású anarchista forradalmár, aki egy saját, parasztokból álló gerillacsapatot vezetett a nyugat-ukrajnai térségben a háború alatt. Az előadás kezdetén megismerkedhettünk azzal a számunkra kevésbé ismert ténnyel, hogy miként is robbant ki az orosz polgárháború egy nehéz fémtárgynak és egy Oroszországon át haladó magyar katonákkal teli vonatnak köszönhetően. Ennek alapján csupán a véletlen műve, hogy éppen egy cseh katonákat szállító vonat egyik utasára ejtette le egy magyar azt a bizonyos fémtárgyat, amiből egy kisebb csetepaté alakult ki, majd pedig egy 5 éven át tartó háború.
Filippov Szergej később magára Nyesztor Mahno életművére tért ki részletesebben. Megtudhattuk, hogy egy szegényparaszti családból származó fiú hogyan vált a polgárháború egyik legjelesebb anarchistájává. Még az 1905-ös forradalom alatt csatlakozott az anarchokommunistákhoz és vett részt egy 1908-as merényletben, azonban fiatalkorára tekintettel halálbüntetés helyett életfogytiglani kényszermunkára ítélték. 1917-ben, a februári forradalomnak köszönhetően Mahno kiszabadult börtönéből. Hazatérése után a parasztok között szervezkedni kezdett, végrehajtották a földosztást anélkül, hogy megvárták volna a bolsevikok utasítását rá. Politikai nézetei mind a bolsevikokkal, mind pedig a cáristákkal állították őt szembe, ezért kapták csapatai a Forradalmi Felkelősereg nevet. 1919-ben gerillataktikát alkalmazott Gyenyikin ellen, majd az 1920-ban ténylegesen megkezdte a fehér erők felszámolását a vörösök oldalán mondván, hogy a „vörösökkel később is le lehet számolni”. Vrangel tábornokot sikeresen kiűzték a Krím-félszigetről, azonban Mahno számításai, miszerint a cáristák után a vörösöket győzi le, kudarcba fulladtak. Mahnot és az anarchistáit a vörösök bekerítették és habár Mahnonak sikerült elmenekülnie, követőinek nagyrészét a bolsevikok kivégezték. Így ért tehát véget az anarchista forradalmár az oroszországi polgárháborúban betöltött szerepe, aki száműzetésben halt meg 1934-ben, Párizsban.
Magyar Alexandra, ruszisztika MA hallgató
|
