Dr. Havas Ferenc
professor emeritus
ELTE BTK Finnugor Tanszék
E-mail:
Honlapcím:
Önéletrajz
Havas Ferenc 1948. február 2-án született Újpesten. Általános és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. 1966-ban érettségizett a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban. Ez után egy évig az Egyetemi Nyomdában dolgozott korrektorként. 1967-ben kezdte meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, nappali tagozaton, magyar–orosz szakon. Többszöri szakváltás után 1972-ben orosz–általános és alkalmazott nyelvészet–finnugor nyelvészet szakon végzett. 1973-tól ugyanebben az intézményben esti tagozaton filozófia kiegészítő szakra járt, melyet 1976-ban fejezett be. Mind a négy szakból kitüntetéses oklevelet szerzett. Felső fokú állami nyelvvizsgával rendelkezik (az annak minősülő orosz és a finn nyelvtudást igazoló finnugor szakos diplomán kívül) német és francia nyelvből.
1972-től 1996-ig az ELTE Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének munkatársa volt, előbb tanársegédi, 1978-tól adjunktusi, 1982-től pedig docensi beosztásban. 1996-tól az ELTE Ruszisztikai Központjának docenseként működött. Két tanév során egyben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának másodállású docense is volt. 2002 júliusától a Ruszisztikai Központban viselt docensi beosztásán kívül az ELTE Finnugor Tanszékének tanszékvezetője, 2004-től egyben az „Uráli nyelvészet és nyelvek” doktori program vezetője. 2007 februárjában kapott egyetemi tanári kinevezést. 2013 október végén nyugdíjba vonult, ugyanezen időponttól az ELTE professor emeritusa.
1973-ban summa cum laude minősítéssel egyetemi doktori címet szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen „A magyar, a finn és az észt nyelv tipológiai összehasonlítása” című értekezésével, mely utóbb önálló monográfiaként is megjelent az Akadémiai Kiadó gondozásában. E műve máig a kötelező irodalom részét képezi a finnugor nyelvészet oktatásában Magyarországon kívül többek között Finnországban, Észtországban, Japánban. 1980-ban védte meg „A generatív grammatika nyelvszemléletének bírálata” című kandidátusi értekezését. 2001 októberében habilitált az ELTE Bölcsészettudományi Karán, „A marrizmus-szindróma” című, utóbb monográfiává átdolgozott, és 2002 végén megjelent értekezése alapján. A könyv pozitív hazai és nemzetközi visszhangjáról jeles folyóiratokban megjelent recenziók tanúskodnak (Language, Eurasian Studies Yearbook, Finnisch-Ugrische Forschungen, Magyar Nyelv stb.).2012-ben nyerte el az MTA doktora címet „A prenominativitás. Elmélet és alkalmazása az uráli nyelvekre” című disszertációja alapján.
Oktatói tevékenysége korábban a magyar szakon kötelező általános nyelvészeti tárgyakra (Bevezetés a nyelvtudományba, A jelenkori nyelvészet kérdései), az általános és alkalmazott nyelvészet szak speciális tantárgyaira (pl. A nyelvtudomány történetének alapvonalai, Nyelvtipológia, Nyelvfilozófia), újabban a finnugor szak tárgyaira (A finnugrisztika általános nyelvészeti alapjai, Nyelvtipológia finnugristáknak, Orosz szakszövegolvasás) terjed ki, illetve egyéb általános nyelvészeti, ruszisztikai és finnugrisztikai speciálkollégiumokra. Rendszeresen oktatta/oktatja az általános és alkalmazott nyelvészet, a ruszisztika, a magyar szak hallgatóit, újabban a finnugor, finn és észt szak hallgatóit is. Négy félévet ölel fel az a nyelvészek számára tartott nyelvfilozófia-történeti kurzus, melyet csakúgy, mint két további tárgyat, ő vezetett be az ELTÉ-n oktatói pályafutása során. Három kari jegyzete ugyancsak oktatói munkájának részét képezi. Finnugrisztika tantárgyból az államvizsga-bizottság elnöke. Évtizedek óta tagja, illetve elnöke különböző egyetemi felvételi bizottságoknak. A magyar valamint a finnugor nyelvészet szakterületén az új posztgraduális képzési forma létrejötte óta részt vesz a PhD-képzésben is. 2004 márciusától az ELTE Nyelvészeti Doktori Iskola „Uráli nyelvészet és nyelvek” programjának vezetője. Mint kandidátus részt vett a Tudományos Minősítő Bizottság egy munkabizottságának, illetve több alkalommal kandidátusi bíráló bizottságának tevékenységében. A korábbi minősítési rendszerben rendszeresen bírált egyetemi doktori értekezéseket, illetve vett részt vizsgáztatóként doktori szigorlatokon; az új szisztémában opponensként, illetve bizottsági elnökként szerepelt PhD-disszertációk értékelésében.
Tudományos kutatómunkájának fő területei a nyelvtipológia XIX. és XX. századi problémái, a finnugor nyelvek leíró és történeti tipológiájának kérdései, a nyelvfilozófia és a nyelvtudomány-történet. Publikációi sorában ezekben és egyéb témákban monográfiák, kari jegyzetek, nyelvi tankönyv és egy sor további – magyar és külföldi szakfolyóiratokban megjelent – tanulmány szerepel. 2012. október 1-től 2015. szeptember 30-ig „Az ugor nyelvek tipológiai adatbázisa” c. OTKA-kutatás vezetője volt. Számos nyelvészeti kiadvány hivatalos bírálója, illetve szerkesztője.
A Finnugor Tanszék vezetőjeként az ő kezdeményezésére jött létre a tanszék PhD-hallgatóinak előadásait megvitató ún. doktori műhely. Tanszékvezetői szerepének megfelelően vett részt a Finnugor Tanszéken 2004 tavaszán rendezett „Nyelvtan és kontextus” című nemzetközi konferencia szervezésében is (plenáris bevezető + szekcióelőadás).
Főbb külföldi szakmai tanulmányútjai: kutatómunkát folytatott 1975-ben a berlini Humboldt Egyetemen, 1982-ben a párizsi Ecole Pratique des Hautes Etudes, illetve a Sorbonne-III. egyetemen. Az 1976/77-es tanévben vendégoktatóként a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem általános nyelvészeti tanszékén tevékenykedett. 1987–88-ban a Szovjet Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében végzett kutató- és előadói munkát tudományos főmunkatárs beosztásban. A moszkvai Szlavisztikai és Balkanisztikai Intézet meghívottjaként többször végzett kutatási munkákat moszkvai tudományos archívumokban és könyvtárakban. Az utóbbi években három alkalommal végzett kutatómunkát a Finnországi Nyelvek Kutatóintézetében (Kotus, Helsinki). 2003 decemberében meghívott előadóként tartott órákat a Szentpétervári Állami Egyetem magyar szakos hallgatóinak, konzultált az ottani oktató kollégákkal. 2005-ben az Erasmus-oktatócsere keretében tipológiai kurzust tartott a Helsinki Egyetemen, amelynek Finnugor Tanszékén az elmúlt években többször vett részt szakmai konzultációkon is.
Részt vett több külföldi kiadvány magyar adaptációjának kiadásában; érdemleges szakmai és társadalomtudományi fordítói munkássága van. Korábban rendszeresen működött szinkrontolmácsként nemzetközi konferenciákon történelmi, társadalomelméleti, közgazdasági, érdekvédelmi és egyéb témakörökben.
Egyéb tevékenysége: megalapítása óta, tíz éven át szerkesztője volt, 1999-től pedig tanácsadója az Eszmélet című társadalomelméleti folyóiratnak. Tagja és előadója a Tőkei Ferenc Társaságnak.
Több mint negyven éves oktatói tevékenységét az is jellemzi, hogy volt graduális és doktoriskolás tanítványai közül egy sor kvalifikált szakember dolgozik sikeresen egyetemi nyelvészeti tanszékeken és nyelvészeti kutatóintézetekben, közülük többen külföldön is.
Tudományos fokozatok
Egyetemi doktor – 1973
A nyelvtudomány(ok) kandidátusa – 1980
Doctor habilis – 2001 Az MTA doktora – 2012
Oktatási tevékenység
Graduális: általános nyelvészet, nyelvtipológia, nyelvfilozófia, nyelvtudomány-történet oktatása, valamint finnugrisztikai, általános nyelvészeti és ruszisztikai speciálkollégiumok. Posztgraduális: az ELTE Nyelvészeti Doktori Iskola „Uráli nyelvészet és nyelvek” programjának vezetője, nyelvtudomány-történet és nyelvtipológia oktatása a jelzett program, és a magyar nyelvészeti program PhD-hallgatóinak.
Kutatási tevékenység
Kutatások és publikációk a nyelvtipológia, a finnugrisztika, a nyelvfilozófia és a nyelvtudomány-történet tárgykörében.
Országos és nemzetközi szakmai testületekben folytatott tevékenységTagja az MTA Nyelvtudományi Bizottságának, ugyanezen bizottság Uralisztikai Szakbizottságának,
a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Modern Filológiai Társaságnak, a Societas Linguistica Europaea-nak (SLE), a The Linguistic Association of Canada and the United States-nek (LACUS), tiszteletbeli (ún. külső) tagja a Helsinki Finnugor Társaságnak (Suomalais-Ugrilainen Seura, SUS). Előadásokat tartott ez utóbbiak meghívására valamint nemzetközi konferenciáin – a LACUS 1997-es torontói konferenciáján például plenáris előadás tartására kérték fel –, továbbá különböző társadalomtudományi konferenciákon Berlinben és Párizsban. Meghívott, illetve résztvevő előadója volt a Budapesti Uráli Műhely konferenciáinak.
Egyéb információk
Megalapítása óta, tíz éven át szerkesztője volt, 1999-től pedig tanácsadója az Eszmélet című társadalomelméleti folyóiratnak. Az ELTE Annales / Sectio Linguistica (újabb nevén Studia Linguistica Hungarica) folyóirata tanácsadói testületének, valamint a Finno-Ugric Languages and Linguistics (FULL) internetes folyóirat szerkesztő bizottságának tagja.
Tagja és előadója a Tőkei Ferenc Társaságnak.
Publikációs Lista
A Magyar Nyelv Szóvégmutató Szótára. (Recenzió) Mny LXV/4. (1969. dec.) 498–500.
Az ufai votják nyelvjárás magánhangzó-fonémái. Acta Iuvenum, Nyelvészeti Tanulmányok II. (1972) 115–130.
(Társszerző Wernke Géza) Nyelvtani gyakorlófüzet a kezdő tanfolyam számára.(Orosz nyelvi intenzív–koncentrált audio-vizuális nyelvtanfolyam segédkönyve.) KGM, MTTI, 1973. 124 oldal.
A magyar igei bővítmények rendszeréről (különös tekintettel a -tól/-től ragos névszók használatára). Mny LXI/2. (1973. júl.) 172–183.
„Könnyűség” és „nehézség” a nyelvtanulásban. Eszperantó magazin, XIV/2. (1974. febr.) 4–5.
A magyar, a finn és az észt nyelv tipológiai összehasonlítása. NyÉrt 85. sz. Akadémiai Kiadó, Bp. 1974. 91 oldal.
Az észt nyelv tipológiai hovatartozásának problémája. NyK 76. 1-2. (1974) 23–36.
Morfofonologinen taso kielitypologiassa: unkarin, suomen ja viron vertailua. Virittäjä 1974/4. 339–353.
K ponyatyijam „tyip jazika” i „jazik szmesannogo tyipa”. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de L. Eötvös Nominatae, Sectio Linguistica – Tomus VI. (!976) 177–185.
Nyelvtipológiai szöveggyűjtemény (XIX. század) (ELTE BTK jegyzet) Tankönyvkiadó, Bp. 1977. 458 oldal. (Bevezető tanulmány 5–51. és szerkesztés, kontrollfordítás.)
Chomsky Syntactic Structures-e – húsz év múltán. In: Nyelvi rendszer és nyelvhasználat (Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok), szerk. Balázs János. (ELTE BTK jegyzet). Tankönyvkiadó, Bp. 1980. 148–169.
Tanulmányok a magyar és finnugor nyelvtudomány történetéből (1850-1920) (Recenzió) ÁNyT XIII. (1981) 255–259.
Szemantika a generatív grammatikában. (Szöveggyűjtemény) ELTE BTK jegyzet. Tankönyvkiadó, Bp. 1982. 522 oldal. (Bevezető tanulmány 5–13. és szerkesztés, kontrollfordítás.)
Kompetenz, generative Grammatik, sprachliche Universalien. Zur Kritik der Sprachphilosophie N. Chomskys. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de L. Eötvös Nominatae, Sectio Linguistica – Tomus XI. 1980. (Megjelent: 1982.) 163–187.
Die Sprache der Logik und die Logik der Sprache. In: Languages in function. Materials of the XIIIth Annual Conference of the Societas Linguistica Europaea held in Budapest 3-6. IX. 1980. Ed. Sándor Rot. Budapest, 1983. 117–127.
Zsilka János: Dialectics of the Motion Forms in Language.
(Recenzió) NyK 84/2 (1982) 443–447.
Kovács Ferenc: Szemantika. (Recenzió) ÁNyT XVI. (1985) 261–266.
A dialektikus nyelvelemzés státuszához. A „Nyelvi Mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái, 4. (1985) 453–465.
Langue, pensée, conscience. Observations sur une évidence mal interpretée. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de L. Eötvös Nominatae, Sectio Linguistica – Tomus XV. (1984) (Megj. 1987). 99–104.
Szaknyelvészeti alapozás egy marxista nyelvfilozófia épületéhez. Magyar Filozófiai Szemle 1986/1–2. (Megj. 1987. szept.) 242–249.
A nyelvtipológia definíciójához. In: Urálisztikai tanulmányok 2. (Bereczki-emlékkönyv) Bp. 1988. 185–189.
Nyelvtipológiai szöveggyűjtemény – II. ELTE BTK jegyzet. Tankönyvkiadó, Bp. 1988. 504 oldal. (Bevezető tanulmány 3–33. és szerkesztés, kontrollfordítás.)
Dialektikus nyelvelmélet és bölcselet. In: Emlékkönyv Zsilka János professzor hatvanadik születésnapjára. Szerk. Havas Ferenc, Horváth Katalin és Ladányi Mária. Bp. 1990. 97–101.
A grammatica speculativa modernsége. I.rész: Mny LXXXVII, 145–151. II. rész: Mny LXXXVIII, 278–288.
Einige Gedanken zur Lage des Marxismus in Ungarn und dessen Verhältnis zum Christentum. Berliner Dialog-Hefte 1993/1. 46–50.
Universalism versus Classic Language Typology? Remarks Concerning the Integrity of Language from a Historical Perspective. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de L. Eötvös Nominatae,
Sectio Linguistica – Tomus XXI. Budapest, 1990 (Megj. 1994). 83–91.
La langue comme conscience pratique. Actuel Marx, 19. (Premier semestre 1996). 63–68.
Nyelv és szabadság. Nyelvelmélet és politikai ideológia Noam Chomsky nézetrendszerében. Eszmélet 30., 1996. 85–120.
Language and Freedom. Linguistic Theory and Political Ideology in Noam Chomsky’s System of Ideas. In: Consciousness. Selected essays. Budapest, 1997. 174–197.
A nyelviség. – Nyelv és gondolkodás. – A magyar nyelv típusa. Cikkek a Pannon Enciklopédia Magyar nyelv és irodalom c. kötetében. Dunakanyar 2000, 1997.
On the “Logicist” Paradigm in Linguistics and some of its Possible Alternatives. LACUS Forum XXIV. Capell Hill, North Carolina, 1998. 445–455.
Onoma, rhéma, logosz. In: Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő Péter Mihály 70. születésnapjára. Szerk. Zoltán András. Budapest, 1998. 213–218.
Sztálin, a nyelvteoretikus. In: Állandóság a változásban. T’ung-Pien. Tőkei Ferenc 70. születésnapjára. Budapest, 2000. 231–268.
Nicolaus Cusanus és a nyelv. In: Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Budapest, 2003. 147–151.
A stadiális tipológia. Nyelvtudományi Közlemények, 99. 2002. 148–176.
A marrizmus-szindróma. Sztálinizmus és nyelvtudomány. Tinta, Budapest, 2002. 453 o.
A tárgy tárgyában. Mondattipológiai fontolgatások. In: Budapesti Uráli Műhely III. MTA Nyelvtudományi Intézet, 2003. 7–44.
Arisztotelész, a nyelvfilozófus. In: Ünnepi kötet Honti László tiszteletére. Budapest, 2003. 172–180.
Abélard nyelvi filozófiájáról. In: „Magyar Nyelvjárások”. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve, XLI, 205–210. Debrecen, 2003.
Gorgiász, a nyelvfilozófia első szkeptikusa. In: Urálisztikai Tanulmányok 14. 73–80. Budapest, 2004.
Duns Scotus, a nyelvi realista. In: …még onnét is eljutni túlra… Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Budapest, 2004.
Mészáros Henrietta. Finnugor Világ, IX. 1. 2004 március. 18–19.
Objective conjugation and medialisation. Acta Linguistica Hungarica. 51 (1–2),(2004) 95–141.
Grammatika és kontextus – a nominativizáció mint visszaható folyamat. A „Grammatika és kontextus” c. konferenciakötetben.
Tárgyas ragozás és medializáció. Budapesti Uráli Műhely – IV.
Die Ergativität und die Uralischen Sprachen. Finnisch-Ugrische Forschungen.
Nominative, nominativity, nominativism. Sprachtheorie und germanistische Linguistik.
Tessék. Pusztai Ferenc emlékkötetében.
Prenominatív nyomok az uráli nyelvekben. In: Sipőcz Katalin, Szeverényi Sándor szerk. Elmélkedések népekről, nyelvekről és a profán medvéről. Írások Bakró-Nagy Marianne tiszteletére. SzTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszék, Szeged, 2006. 45-64.
Die Ergativität und die uralischen Sprachen. Finnisch-Ugrische Forschungen, Band 59 - Heft 1-3 (2006), 81-131.
Die Pränominativität der uralischen Partizipien. Ural-Altaische Jahrbücher, Neue Folge, Band 20 (2006), 16-50.
Kiadatlan:
A generatív grammatika nyelvszemléletének bírálata.
Kandidátusi értekezés, 1978. Kb. 300 oldal.